Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

120315d1_mammutok.jpg

(Szerkesztő megjegyzése: Véleményünk szerint csak élő és veszélyeztetett fajok megmentése lehet a cél, rég kihalt állatok újrateremtése nem kívánt feladat.)

A tízezer éve kihalt gyapjas mamut klónozását tűzte ki célul orosz és dél-koreai tudósok együttműködési megállapodása. Orosz részről Vaszilij Vasziljev, a Szaha Köztársasági (Jakutföldi) Északkeleti Szövetségi Egyetem rektorhelyettese, a dél-koreai Szuam biotechnológiai kutatási alapítvány részéről pedig a vitatott hírnevű Hvang Vu-Szuk őssejtkutató írta alá a dokumentumot.

Hvang valóságos nemzeti hős volt mindaddig, míg 2006-ban ki nem derült róla, hogy meghamisította a klónozott humán embriókból származó őssejtvonal létrehozásáról szóló kutatási eredményeit. Így vissza kellett vonnia a Science-ben 2004-ben közreadott tanulmányát, kutatási engedélyt erre a témára azóta sem kapott. 2009-ben két év felfüggesztett börtönre ítélték, ezt azonban 2010 decemberében 18 hónapra mérsékelték.

Hvang csoportja hozta létre 2005-ben az első klónozott kutyát - az eredményeket független szakértők is megerősítették -, tavaly októberben pedig bejelentette nyolc klónozott prérifarkas születését. Dél-koreai tudósok klónoztak már szarvasmarhát, sertést, macskát, kutyákat és farkast is.

A dél-koreai őssejtkutatók most gyapjas mamut klónozását tűzték ki célul, miután Szibériában a globális felmelegedés következtében több állat maradványa került napvilágra. A Szuam közleménye szerint a kutatások még az idén megkezdődnek, amennyiben az oroszországi egyetem át tudja szállíttatni a mamutmaradványokat.

A projektben a pekingi Genomikai Kutatóintézet is részt vesz. A dél-koreai alapítvány átadja technológiáját az oroszországi egyetemnek, amely a japán Kinki Egyetem kutatóival az idén elindítja a gyapjas mamut "feltámasztását" célzó programot.

"A legnehezebb feladat feltámasztani a mamut sejtjeit" - hangsúlyozta Hvang In Szung, a Szuam kutatója, aki oroszországi kollégáival közösen próbál majd ép génállományú szöveteket találni. A továbbiakban a mamut szomatikus (testi) sejtjeiből nyert maggal helyettesítik egy elefántpetesejt magját, ily módon az embrió a mamut génállományát hordozza majd. A petesejtet ezután indiai elefánt méhébe ültetik be.

Egy amerikai-orosz kutatócsoport már 2008-ban összerakta a gyapjas mamut géntérképének nagy részét. A kutatók két, a fagyott altalajból származó mamuttetemből nyertek ki szőrmintákat. Amint kivonták a DNS-t, meg kellett becsülniük, annak valójában hányad része származik a mamuttól. Ezért a csapat genetikai szekvenciáját az afrikai elefánt, a mamut közeli rokona segítségével térképezte fel. A mintaszekvencia elemzése felfedte, hogy a mamut genomja mindössze 0,6 százalékban különbözik az afrikai elefántétól. Ez mindössze csak feleannyi különbség, mint ami az emberi és csimpánz genom között tátong.

Érdekes megfigyelés, hogy ami az evolúciós szakadást illeti, az afrikai elefánt és a mamut között az sokkal hamarabb ment végbe, mint a törés az emberi és csimpánz családfák között. Ez a jelek szerint azt sugallja, hogy a génállományok sokkal lassabban fejlődtek az elefántoknál – beleértve a mamutokat is -, mint az embereknél és a főemlősöknél. Az egyelőre rejtély, hogy ez miért van így.

Forrás: hírek.sk