Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

20120803-afrikai-oriascsiga-achatina-fulica3.jpgNagyon agresszív, havonta 2-300 utódot előállító óriáscsigák lepik el Dél-Amerikát. Az afrikai eredetű faj egyedei lelegelik a termést, ellepik a járdákat, csúszós réteget képeznek az autópályákon, de egy élősködőjük fertőzésének köszönhetően akár halálosak is lehetnek az emberekre. Csak néhány hüvelyknyi méretű, de hatalmas felfordulást tud okozni az afrikai csiga (achatina fulica), amely már kezd meghódítani több dél-amerikai országot és az USA-hoz tartozó Florida állam nagy területeit is. A faj egy természetvédő egyesület, a IUCN listáján a világ száz leginkább invazív faja közé is bekerült.

Azért került fel a listára, mert különlegesen gyorsan képes szaporodni: a gyerekcsiga egy év alatt felnő, ezután pedig havonta 250-300 petét is lerak, ezért nagyon gyorsan képes ellepni egész nagy területeket.

A BBC riportja szerint Kolumbiában egyetlen városban - Buenaventurában - összesen több mint nyolc tonna csigát gyűjtöttek össze, mióta két évvel ezelőtt megkezdődött a csigainvázió. Ecuadorban annyira elterjedt már az afrikai csiga, hogy a 24 tartomány felében már felbukkant, köztük a Galapagos-szigeteken is.

A csigák nem csak a mezőgazdaságnak okoznak hatalmas károkat, hanem a városokat is ellepik: tele vannak velük a járdák, képesek leszedni a vakolatot a házfalakról. Előfordult, hogy olyan sűrűségben másztak fel az autópályákra, hogy a kocsik megcsúsztak rajtuk.

Emellett az emberi életre is veszélyesek lehetnek. Egyes trópusi régiókban ugyanis az afrikai csigák - ahogy mások is - élősködőt hordoznak magukkal. A hengeresféreg, ha bejut az emberi szervezetbe - például valaki lenyeli -  akár agyhártyagyulladást is okozhat. A tünetek sokfélék lehetnek: fejfájás, fülcsengés, zsibbadás, izomrángás. Súlyos esetekben a fertőzöttek kómába eshetnek és meghalhatnak.

Ecuadorban a BBC szerint három haláleset hozható összefüggésbe a csigákkal, de mintegy százan betegedtek meg. A csigák okozta megbetegedéseket jelentettek Venezuelából, Peruból és Brazíliából is. A kolumbiaia Antioquia egyetemének orvosprofesszora, Luz Elena Velasquez szerint az is elég lehet a betegséghez, ha valaki megérinti a csigákat, majd pedig ételhez nyúl. A csigák nyálkájával nem nehéz találkozni, mert amerre járnak, mindent beborítanak vele. A házakba is bemásznak.

Az afrikai óriáscsiga feltehetően úgy jelent meg a kontinensen, hogy egy kereskedő hozta be: a csigák nyálkájának ugyanis sokan gyógyító, szépségmegőrző hatást tulajdonítanak, ezért különféle készítményeket állítanak elő belőlük. A "culebrerók", akik többek közt gyógyfüvekkel házalnak, gyakran járják Dél-Amerika városait, és árulnak üvegbe zárt csigákat vagy házilag készített csigakenőcsöket is. A culebrero állítólag az egyik napja végén az el nem adott csigákat a folyóba hajította Santa Fe de Antioquiában.

Hasonló módon lepték el már egyszer a csigák Floriád az 1960-as években. Akkor egy fiatal fiú vitt három darabot ajándékba a nagyanyjának Hawaii-ról. A nagymamának nem kellettek a csigák, úgyhogy eldobta őket a hátsó kertben. Az államban egymillió dollár ráfordítása után, kilenc évvel később sikerült csak végleg megszabadulni tőlük.

Jelenleg hasonló módon járnak el: a csigák tavaly szeptemberi megjelenése óta a floridai hatóságok hetente mintegy ezer csigát pusztítanak el. Már több mint 72 ezret gyűjtöttek össze belőlük. Úgy számolnak, hogy még évekig lesz munkájuk ezzel, mire a csigák eltűnnek. Az érintett dél-amerikai országok hatóságai eddig minden erőfeszítésük ellenére hiába próbálták megállítani az inváziót.

A BBC szerint Ecuador, Venezuela, Brazília és Kolumbia talán abban reménykedhet, hogy a legtöbb invazív fajhoz hasonlóan az afrikai óriáscsigák szaporodása is egy görbét ír le: miután elérte a csúcspontot, a csigák számában lassú, de tartós csökkenés következik. Feltehetően teljesen eltűnni soha nem fognak a kontinensről, de - ahogy az egyik szakember fogalmazott - előbb-utóbb "elviselhető" lesz a jelenlétük.

Pár éve Magyarországon okozott kellemetlenséget a szintén gyorsan szaporodó spanyol csupaszcsiga és a barna csupaszcsiga. Erről itt olvashat bővebben.

Forrás: http://www.origo.hu/nagyvilag/20120803-gyilkos-afrikai-oriascsigak-ozonlik-el-delamerikat.html