“Reggel 7 óra van, megszólal az ébresztő. Ideje felkelni és munkába indulni. Én el is kezdek készülődni, de a férjem, Péter meg sem mozdul. Olyan mélyen alszik, mintha agyonverték volna.

Hát persze. Tegnap megint későn ért haza, és nagyon részeg volt. Annyira elegem van már ebből.

Az igazság leplezése

Hiába sikerül végül felébresztenem Pétert, sajnos nincs olyan állapotban, hogy dolgozni menjen. Már megint. Így végük főzök neki egy adag kávét, odakészítek az éjjeliszekrényre egy nagy pohár vizet, mellé egy cetlit a Swan Lake Központ alkoholbetegeket kezelő terápiájának leírásával és az intézmény elérhetőségeivel. Tudom, kicsi rá az esély, hogy bármi történjen, de azt mondják, hogy a remény hal meg utoljára, nem igaz?

Végül egyedül indulok el a munkahelyemre. Ugyanannál a cégnél dolgozunk, így a gyomrom már előre görcsbe rándul attól, hogy megint hazudnom kell a kollégáknak, amikor Péter felől érdeklődnek.

Vajon elhiszi még valaki, hogy ennyit betegeskedik? Vagy hogy ilyen sűrűn kell kórházba vinnie az édesanyját? Arra sem hivatkozhatok mindig, hogy csőtörés vagy elektromos zárlat történt, és valakinek otthon kell maradnia, hogy fogadja a szerelőket.

De mit is tehetnék? Ha elmondanám nekik, hogy Péter egyre többet iszik, és reggelre gyakran kiüti magát, őt kirúgnák, én meg szégyenkezhetnék miatta. Azt hiszem, erre mondják, hogy patthelyzet.

A helyzet egyre rosszabb

Délután nagy meglepetésemre otthon találom őt. A kanapén ülve tévézik, előtte egy doboz sör. Hirtelen elönt a düh. Mielőtt végiggondolhatnám, mit teszek, fogom a dobozt, felkapom az asztaltól és egy mozdulattal a szemetesbe hajítom. Péter persze méltatlankodik, úgy tesz, mint aki nem érti, hogy mi a bajom.

– Mégis mi lenne? Már megint hazudnom kellett a munkatársaknak miattad! Most már szinte minden egyes nap részeg vagy! Nem veszed észre, hogy alkoholista lettél? Nem mész be dolgozni, hanem helyette itthon iszol tovább? Mégis mit képzelsz, meddig mehet még ez?

A kifakadásomat hamar meg is bánom, mert Péter hasonló hangnemben vág vissza, és vehemensen tagadja a vádakat. Még hogy ő alkoholista! Már egy sört sem ihat meg az ember anélkül, hogy ne kapna dührohamot a felesége? Szerinte én paranoiás vagyok, kezeltetnem kéne magam. Hát szerintem meg pont neki lenne szüksége segítségre, mégpedig gyorsan.

A vitánk végül azzal zárul, hogy Péter fogja magát, és elmegy otthonról. Meg sem kell kérdeznem, hogy hová. Az egyik barátnőm, aki pultosként dolgozik, rövidesen küld egy üzenetet, hogy a férjem már megint ott van a kocsmában, és épp az ötödik felesét issza. Nem tudok mit tenni ezzel. Kezdek belefáradni.

Felcsillan a remény

Péternek a múlt éjjel balesete volt. Az úton tántorgott egy kivilágítatlan szakaszon, és elütötte egy autó. Szerencsére zúzódásokkal megúszta, de igencsak megrémítette a dolog. Kezdi belátni, hogy problémái vannak az itallal.

Már fel is vettük a kapcsolatot a Swan Lake Központtal, hamarosan bevonul egy több hetes, bentlakásos terápiára. Talán mégis van kiút az alkoholfüggőségből?”

Szponzorált tartalom - Hirdetés (x)