Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: Rekordvékony a Földet védő óriási jégtükörSoha nem volt még olyan vékony a Jeges-tenger jégtakarója, mint idén nyáron, ezért a klímaszakértők attól félnek, hogy vészesen közeleg az idő, amikor nem lesz jég a térségben. Ha végleg elolvad, nem lesz, ami visszaverje a nap sugarait, és hűtse a Földet.

A klímaváltozás súlyosságára utal, hogy a nyári jégolvadás miatt minden eddiginél vékonyabb lett a jégtakaró a Jeges-tengeren

 

Bővebben: Egyre melegebb és egyre hosszabb hőséghullámok várhatókAz elmúlt két évtizedben egyre melegebbek, és egyre hosszabbak lettek a magyarországi hőséghullámok. Ez a tendencia várhatóan a következő évtizedekben is folytatódik, s az évszázad végére már nem csak nyáron lehetnek a mostanihoz hasonló hőséghullámok – közölték az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársai kedden az MTI megkeresésére.

Bonta Imre, az OMSZ előrejelzési főosztályának vezetője kifejtette: a mostani a negyedik „hőhullám” az idén. Az első június 16-tól 21-ig, a második június 29-től július 11-ig tartott.

 

Bővebben: Növekvő számú klímamenekültA klímaváltozás, a népességnövekedés, valamint az élelem- és vízhiány miatt a következő évtizedben tovább fog növekedni a már most is milliós klímamenekültek száma – adta hírül jelentésében az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).

A most közzétett tanulmány szerint a belső konfliktusok, a klímaváltozás, a népességnövekedés, valamint az élelem- és vízhiány sok esetben egyszerre nehezíti egy ország lakóinak életét, és kényszeríti hazáján belüli vándorlásra vagy új haza keresésére.

 

Bővebben: Hatszáz éve olvad az Antarktisz A legújabb tanulmány szerint jóval azelőtt kezdett felmelegedni az Antarktisz, hogy az ember által okozott klímaváltozás tovább erősítette volna a folyamatot.

- Hatszáz évvel ezelőtt kezdett természetes módon emelkedni az Antarktiszi-félsziget átlaghőmérséklete, jóval azelőtt, hogy az ember által okozott klímaváltozás tovább erősítette volna a folyamatot - állítják szakemberek egy új tanulmányban, amely magyarázatot adhat a terület hatalmas selfjegeinek jelenleg tapasztalható feldarabolódására.

 

Bővebben: Óriás napernyőkkel óvnák a korallzátonyokatSok korallzátony létét olyan súlyosan veszélyezteti a klímaváltozás, hogy sürgősen új módszerek kidolgozására van szükség. Ove Hoegh-Guldberg, a brisbane-i Queenslandi Egyetem tengerkutatója szerint az Ausztrália keleti partjánál kétezer kilométer hosszan elterülő Nagy Korallzátony bizonyos területeit csak az óriási árnyékolók menthetik meg.

Hoegh-Guldberg szerint a napernyők segítségével elkerülhető lehet a korallok kifehéredése és elpusztulása. Az ausztrál szakértő amerikai kollégáival a Nature Climate Change című szaklapban azt írta, hogy számos faj nem képes alkalmazkodni a klímaváltozás sebességéhez.

 

Bővebben: Peking műholdakkal figyelné az erdősítést - Megbuknak a csalók?Pekingben műholdakkal készülnek az erdősítésre folyósított pénzek felhasználásának ellenőrzésére, mivel az országban elharapóztak a visszaélések. A kínai média beszámolója szerint olyanok is akadtak, akik a támogatás elnyeréséért zöldre festettek egy hegyoldalt.

Az öt műholddal az erdők gondozását is nyomon követnék, de mint Teng Naj-ping, a fővárosi erdészeti hivatal vezetője hangsúlyozta egy szakmai konferencián, a modern technikától elsősorban azt várják, hogy nyomra vezessék a hatóságokat. Így ugyanis nyomon követhető lenne, hol sikkasztják el az erdősítésekre vagy az erdők karbantartására folyósított pénzeket.

 

Bővebben: Az Afrikai szavanna erdősség lehet már 2100-raEgy új tanulmány szerint, amelyet a Frankfurti Goethe Intézet tett közzé, az Afrikai füves szavannák burjánzó erdővé válhatnak a növekvő szén-dioxid szint hatására 2100-ra. Ezek az eredmények mindig eszünkbe juttatják, milyen keveset is tudunk a bolygó ökoszisztémájáról és bizonyos paraméterek megváltoztatásának globális hatásáról.

A tanulmány szerint az Afrikának most jelentős részét uraló füves ökoszisztéma drasztikusan meg fog változni a szén-dioxid szint emelkedésére. Ez annak köszönhető, hogy az ott lévő növényfajok máshogy reagálnak a változásra.

 

Bővebben: Most épp nem pusztítjuk olyan mohón a FöldetA környezetvédők ujjongtak 2008-ban, amikor mindenki a lakáshitelek tömeges bedőlése, az autógyárak összeomlása, a fogyasztás visszaesése miatt rettegett. Ha ugyanis a gazdasági növekedés megáll, akkor többnyire csökken a környezetszennyezés is. A helyzet viszont nem ilyen egyértelmű, a bolygó erőforrásainak pusztítása összességében nem lassult. A megoldás az lehetne, ha végre sikerülne úgy produkálni gazdasági növekedést, hogy az ne járjon a környezet terhelésével.

A gazdaság és a fogyasztás visszaesésének "nem véget vetni kellene, hanem ünnepelni. Itt az ideje, hogy kihasználjuk a lehetőséget, és a világot fenntartható pályára kalibráljuk át" - lelkendeztek egy amerikai környezetvédő csoport elemzői a gazdasági válság miatt. Sok környezetvédő vélte úgy a pénzügyi válság elején, hogy ha a korábbi féktelen pazarlásra, azaz fogyasztásra épülő rendszer véget ér, az nem baj, hanem kifejezetten üdvös.