Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

tornádó Magyarországon 

A hatalmas idei viharkárok miatt megkérdeztünk egy meteorológust, hogy látja a közeljövő időjárását Magyarországon.

Horváth Ákos, az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának vezetője elmondta, hogyan teszi hevesebbé a viharokat a globális felmelegedés, és hogy a spanyol partoknál hamarosan hurrikánokra lehet számítani.

Biztosítási szempontból évtizedes rekordot lehetett várni idén heves viharok miatt, s a Mabisz mai közleménye igazolta a várakozásokat. Egy meteorológus mit lát: egyre több vihar s ennek nyomán villámárvizek várhatók, vagy inkább a szélsőséges jelenségek intenzitása nő? Esetleg egyszerre a kettő?

Az idei nyár valóban rendkívül szélsőséges időjárású volt. Ennek elsődleges okai a heves zivatarok voltak. A „viharok” többfélék lehetnek. Amikor egy intenzív, mély ciklon alakul ki felettünk, akkor nagyobb területeken akár napokon át fújhat orkánerősségű szél. Ilyen volt a 2010-es év, amikor a ciklonok okoztak rendkívül nagy károkat egyszerre lezúduló nagy csapadékkal és szélviharokkal. Egy másik vihartípus, a gyorsan kialakuló, heves zivatarok felelősek a károkért. Amikor a zivatarok „csatasorba” rendeződve vonulnak keresztül egy térség felett (ezt squall line néven emlegeti a szakirodalom), akkor az orkánerejű szél és a jégeső a leggyakoribb kísérőjelenség. Amikor a cellák „libasorban”, egymás után vonulnak, akkor egy-egy területen pár óra alatt akár egyhavi csapadék is lehullhat, ilyenkor jönnek létre a villámárvizek. Idén mindkét esetre volt bőven példa.

A heves zivatarok meghatározott időjárási helyzetekben, jellegzetes cirkulációs típusokban alakulnak ki. Egy-egy cirkulációs típus kialakulása viszont már a globális légkörzésre vezethető vissza.

A KLÍMAVÁLTOZÁS ÉPPEN A GLOBÁLIS LÉGKÖRZÉS MEGVÁLTOZÁSÁT JELENTI, AMI ELMEHET OLYAN IRÁNYBA, HOGY AZ A JÖVŐBEN KEDVEZ AZ IDEIHEZ HASONLÓ INTENZÍV ZIVATAROKNAK.

A szélsebesség a klímaváltozás miatt a mi régiónkban csökken. Miért nő mégis a viharok intenzitása?

Ha a számítások azt jelzik, hogy a szélsebesség csökken, akkor ez annak tudható be, hogy a nyugati szelek öve tőlünk kissé északabbra tolódik. Az ezredfordulóig markánsan kirajzolódott az időjárásban egy körülbelül egyhetes ciklus két hidegfront átvonulása között. Az utóbbi időben ez kevésbé jellemző, főleg nyáron egy-egy blokkoló anticiklon vagy éppen egy itt ragadt ciklon heteken át meghatározza az időjárást. Viszont az előbb említett heves zivatarok a rövid ideig tartó, de annál erősebb szélviharjaikkal nem közvetlenül az alapáramlásból veszik az energiájukat, hanem a légkör belső (úgynevezett konvektív hasznosítható) energiáját használják fel. Erősen leegyszerűsítve: a melegebb levegő több vízgőzt képes magában tartani. A zivatarok a vízgőz kondenzációjából nyerik az energiájukat, így a melegebb légtömegben kialakuló (és több vízgőzt tartalmazó) zivatar általában hevesebb lesz, erősebb szélvihart képes okozni. Ezzel a megközelítéssel az általános felmelegedés a hevesebb zivataroknak kedvez.

A Kárpát-medencében más típusú viharjelenségek várhatók, mint máshol a régióban?

Minden térségnek megvan a maga keresztje. Az atlanti partvidéken a téli viharciklonok jelentenek nagyobb problémát, a mediterrán térség a közeli Szaharából feláramló, idén szinte pokolian forró és száraz levegőtől szenved. A portugál és a spanyol partoknál hurrikánok megjelenésére is számítani lehet a jövőben. Közép-Európát az idén heves zivatarok sújtották leginkább. Szinte minden nyáron, idén többször is kialakult a térségben egy viharzóna, ami egy hullámzó, éles hidegfront előtti labilis légteret jelent. Ha ez a zóna tőlünk kicsit délebbre alakul ki, akkor inkább a Balkánon pusztítanak a jégesők, néha tornádót hozó zivatarok, de ha északabbra csúszik, akkor mi vagyunk az elszenvedői. Az idén ennek lehettünk tanúi. Hogy ez a viharzóna az évek folyamán hogy alakult, arról az OMSZ rendszeresen készít tanulmányokat a met.hu Tanulmányok rovatban.

Előfordulhat-e, hogy Magyarországon a jelenleginél jóval szélsőségesebb jelenségek is tapasztalhatók lesznek évtizedeken belül, például nagyobb tornádó?

Ezek a jelenségek itt vannak, régen is itt voltak. A tornádó például nálunk is rendszeresen előfordul, azonban az erőssége és gyakorisága jóval alacsonyabb, mint például Észak-Amerikában.

AZ ERŐSEBB TORNÁDÓK A FORGÓ ZIVATAROKHOZ, AZ UTÓBBI IDŐBEN SOKAT EMLEGETETT SZUPERCELLÁKHOZ KÖTŐDNEK. AHOGY A HEVES ZIVATAROK GYAKORISÁGA NÁLUNK IS NÖVEKSZIK, ÚGY A TORNÁDÓK ÉS A JÉGESŐK GYAKORISÁGA IS NÖVEKEDÉST FOG MUTATNI.

Érdekes kérdés a villámárvizek problémája. Az idén egy nagyon különleges ciklon haladt át Közép-Európa felett, amely a németországi árvizet okozta, illetve egész Közép-Európában szélsőséges zivatarokat keltett. Az ilyen jellegű különleges légörvények jövőbeli gyakoriságát aligha lehet előre jelezni.

Az OMSZ képes-e a fentiek tükrében fejleszteni a megfigyelő-, mérőrendszereit? Fogalmazhatunk-e úgy, hogy muszáj fejlesztenie, hogy gyorsabban tudja előre jelezni a szélsőséges időjárási jelenségeket?

Az időjárási veszélyjelzés valamennyi meteorológiai szolgálatnál kiemelt tevékenység. Ez három lépésre bontható. Elsőként a globális modellekkel több napra előre lehet látni, ha valami készül a légkörben. Második lépésben a globális modellek és a helyi mérések adatait felhasználó lokális modellek 24–48 órára előre nagy felbontással, részletekbe menően számolják a légköri folyamatokat. A harmadik lépcsőben a radarműhold és a felszíni mérőrendszer adataiból követik a már kialakult veszélyes időjárási objektumok mozgását. Ez utóbbit nevezik nowcastingnak.

Az OMSZ mindhárom fokozattal rendelkezik: tagjai vagyunk a globális modellt működtető európai szervezetnek, az ECMWF-nek, vannak saját magunk által futtatott, nagy felbontású modellek, mint a francia meteorológiai szolgálat által koordinált és hazai szakemberek által is fejlesztett AROME, illetve a világon széles körben használt és az OMSZ-nél is alkalmazott WRF-modell, és használunk nowcasting modellt is. Azonban a legfontosabb azoknak a szakembereknek a tapasztalata és tudása, akik az időjárási veszélyjelzésre szakosodtak, és az országos veszélyjelzések kiadásáért, a balatoni viharjelzésért vagy a jégeső-elhárításért felelnek. Különösen érzékeny terület a balatoni viharjelzés, ahol az emberek leginkább ki vannak téve az egyre szélsőségesebb időjárás szeszélyének

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: Willgard Krause képe a Pixabay -en.