Bölényekkel mentenék meg Spanyolországot az erdőtüzektől

A természetvédők azt remélik, hogy a majdnem kihalt növényevő visszatérése jelentheti a megoldást a kiújuló erdőtüzekre. A probléma okai között szerepel a vidéki népességcsökkenés, a globális éghajlatváltozás, és a korábban hagyományos szerepet betöltő juhterelés drasztikus visszaszorulása is. Az esetről a The Guardian közölt riportot.

A hőmérséklet emelkedésével és a nyári szezon közeledtével a spanyolok ismét készülhetnek az erdőtüzek pusztító időszakára, amelyek már csupán az elmúlt egy évtizedben 741 000 hektáron hagyták ott a kézjegyüket. A kormányzati becslések szerint számos adat mutat egy tendenciózus emelkedés irányába ebben a problémakörben.

SZAKÉRTŐK SZERINT AZ IDŐ ELŐREHALADTÁVAL EZEK A TÜZEK EGYRE GYAKORIBBAKKÁ ÉS EGYRE INTENZÍVEBBÉ VÁLHATNAK.

A sokkoló példát az Ausztráliában és Kaliforniában rendszeresen tapasztalható természeti katasztrófák jelentik. Mónica Parrilla, egy környezetvédelmi szervezet erdőtüzekkel foglalkozó kampányának felelőse szerint az éghajlatváltozás és a vidéki városok elnéptelenedése az erdőtüzek számának növekedését ösztönző tényezők közé sorolhatóak.

A JUHTERELÉS BEVETT SZOKÁSÁNAK CSÖKKENÉSE MIATT AZONBAN AZ ORSZÁG OLYAN JELENTŐS NÖVÉNYEVŐ ÁLLAT NÉLKÜL MARAD, AMELYIK LELEGELNÉ AZ ERDŐTÜZEKET TÁPLÁLÓ ALJNÖVÉNYZETET.

Megoldás lehet a károk enyhítésére és a probléma drasztikus csökkentésére az európai bölény, ami a kihalás szélére került, ám most egy újratelepítési program keretében számuk az országban folyamatosan nő.

Fernando Morán állatorvos, aki a spanyol Európai Bölényvédelmi Központ igazgatója, a bölényeket „élő fűszegélynyírók"-nak nevezi. Az ezer kilogramm testtömeget is elérő állat naponta körülbelül 30 kilogramm növényzetet fogyaszt, amelyből körülbelül 30 százalék faanyag és 70 százalék ág és levél.

Az európai bölények azonnali biodiverzitást biztosítanak"

- mondja Morán.

"Megnyitják az erdő sűrű részeit, beengedve ezáltal a fényt, és lehetővé teszik a fű növekedését a bozót helyett, ami csökkenti a tűzveszélyt, és számos faj számára előnyös az élelem és a mozgás szabadsága révén."

Az ősmaradványok és a barlangképek azt mutatják, hogy a bölények becslések szerint 1,2 millió évig kóboroltak az Ibériai-félszigeten, mielőtt kihaltak volna. Egész Európában éltek, amíg az utolsó vadon élő példányaikat 1919-ben Lengyelországban és 1927-ben Oroszországban lelőtték.

Korábban a történelmi Magyarországon is élt európai bölény. Vadászata Mátyás király korában még rendhagyó eseménynek számított. Az Őrségi Nemzeti Parkban Kondorfa határában, a Hegy-völgy elnevezésű területre 2019-ben visszatelepítettek néhány egyedet.

SPANYOLORSZÁGBAN JELENLEG 18 BÖLÉNYTENYÉSZTŐ KÖZPONT MŰKÖDIK, ÉS AZ ELMÚLT 10 ÉVBEN SZÁMUK 22-RŐL 150-RE NŐTT.

Morán szerint az erdőmérnököket lenyűgözte az első projekt, amely 2010-ben kezdődött, amikor hét bölényt engedtek 20 hektár tölgyerdőbe. Ezek a bölények roppant "szakszerű" erdészeti munkát végeznek ezen a területen, megtisztítják az aljnövényzetet, az egyenes facsemetéket nem bántják, azok helyett a hajlítottakat fogyasztják, talán azért, mert az utóbbiakat könnyebb elérni.

AZ ILYEN TÍPUSÚ ERDŐIRTÁS MEGKÖZELÍTŐLEG 3000 EURÓBA KERÜLNE HEKTÁRONKÉNT – ÉS EZT AZ ÁLLATOK INGYEN ELVÉGZIK.

A központok munkája nem részesül kormányzati támogatásban, adományokból és önkéntesek munkájából finanszírozzák. Ennek oka, hogy a bölényeket már kihalt fajként tartották számon, és a spanyol hatóságok nem ismerik el veszélyeztetett fajként.

"Ez az egész Európai Unióban így van - mondja Morán.

"Lengyelország és Románia az egyetlen olyan övezetbeli ország, amelynek államilag támogatott bölényprogramja van. A legeltetés létfontosságú az erdőgazdálkodás szempontjából"

- mondja Parrilla.

"A bölények szerepe érdekes lehet, de többet kell tennünk azért is, hogy segítsünk az ökoszisztéma szempontjából létfontosságú őshonos fajoknak, és hogy felvilágosítsuk az embereket arról, mennyire fontos szerepet töltenek be az erdők a saját fajunk fennmaradásában."

Sonia Roig Gómez, a madridi Politechnikai Egyetem erdészeti és környezetvédelmi iskolájának professzora rámutatott, hogy az emberi beavatkozás, különösen juhterelés formájában, egészen a közelmúltig minimalizálta a tűzveszélyt.

A Földközi-tengeren a legeltetés kulcsfontosságú volt a táj fejlődésében"

- mondja Roig.

"A fajok alkalmazkodtak a legeltetés kialakult menetéhez, így ennek csökkenése magával hozta az erdőtüzek előfordulásának növekedését."

Tovább nehezíti a probléma felszámolását a lakosság folyamatos csökkenése vidéken, ahol a gazdaságok parlagon heverése és a gyúlékony bozótosok tovább növelik az erdőtüzek kialakulásának kockázatát. Roig szakvéleménye szerint most elsősorban minél több olyan emberre volna szükség, akik a mezőgazdaságban dolgoznának, különösen a juhterelés területén.

AMI A BÖLÉNYEKET ILLETI, EGYELŐRE TÖRVÉNYTELEN AZ ÁLLAT VADONBA TÖRTÉNŐ SZABADON BOCSÁTÁSA, MERT AZT NEM ISMERIK ŐSHONOS FAJKÉNT.

Spanyolországban minden program magánterületen vagy a nemzeti parkok zárt területein zajlik. A bölénynek rendelkeznie kell egy tulajdonossal, aki felelős értük.

„Biztatjuk és segítjük a földtulajdonosokat abban, hogy sikeresen együtt tudjanak dolgozni a bölényekkel, mert ez jót tesz a földeknek, és egyben pénzmegtakarítást is eredményez, valamint az ökoturizmusra is jótékony hatással van"

- összegezte javaslatait és a jövőbeli elképzeléseit Morán.

Kapcsolódó anyagok: 

SPANYOLORSZÁG MEGHIÚSÍTANDÓ A KLÍMAVÁLTOZÁST, ZÖLDFALAT ÉPÍT

ÁLLATCSORDÁKRA VAN SZÜKSÉG, HOGY NE SIVATAGOSODJON HAZÁNK

BÖLÉNYEKKEL NÉPESÍTETTÉK BE AZ ŐRSÉGI NEMZETI PARKOT

200 ÉVE KIHALTAK, MOST FELTŰNTEK A BÖLÉNYEK MAGYARORSZÁGON

HOGYAN TEGYÜK ZÖLDDÉ A SIVATAGOT ÉS FORDÍTSUK VISSZA A KLÍMAVÁLTOZÁST

Forrás - A nyitókép csak illusztráció, forrás: wikimedia