2012-ben volt a legkisebb az ózonlyuk az Antarktisz felett három műhold összesített mérései szerint. Valószínűleg csak a 2050-es évekre áll teljesen helyre a légkör ultraibolya sugaraktól védő rétege. Fokozatosan egyre kisebbre nőtt szeptembertől novemberig az ózonlyuk az Antarktisz fölött az utóbbi tizenhat év műholdas méréseinek összegzése szerint - jelentette be az Európai Űrügyökség (ESA). A réteg azért erősödik, mert 1989 óta tilos az ózont lebontó freongázokat engedni a légkörbe az úgynevezett Montreáli Egyezmény, az első nemzetközi légkörvédelmi szabályozás értelmében.
Az ózonpajzs az 1980-as évek elején kezdett vékonyodni a déli félteke tavasza, vagyis szeptember és november vége között a főleg hűtésre és dezodorok hajtógázaként használt freonok miatt. A lyuk némiképp félrevezető kifejezés, mert nem szűnt meg teljesen a légkör védőrétege az Antarktisz fölött sem, az ózon koncentrációja 70 százalékkal csökkent.
Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a déli féltekén élőket több, a sejtek örökítőanyagát károsító és bőrrákhoz vezető ultraibolya sugárzás éri.
A probléma azért a déli sarkvidéken súlyosabb, mert a magasabb szélsebességek miatt hideg légörvény alakul ki, ez pedig rendkívül alacsony hőmérsékletekhez vezet. A freonból (diklór-difluor-metánból) klór lép ki a Nap UV-sugárzása miatt fotokémiai reakcióval. A klór reakcióba lép az ózonnal, végül pedig sósav és salétromsav alakul ki. A folyamat alacsony hőmérsékleten gyorsabban zajlik le.
Mivel a freonok hosszú ideig megmaradnak a légkörben, az ózonlyuk valószínűleg a 21. század közepére forr be a légkörkutatók számításai szerint.
Kép forrása: http://erdely.ma/kornyezetunk.php?id=88504&
TOP 5
