A kép csak illusztráció (Forrás: Pixabay)
Az Európai Bizottság új klímaalkalmazkodási jogszabálycsomagja elismeri a természetalapú megoldások jelentőségét az éghajlatváltozás elleni védekezésben, de nem helyezi azokat az európai stratégia középpontjába. A környezetvédelmi szervezetek szerint a vizes élőhelyek helyreállítása, a talaj vízmegtartó képességének javítása és a természetes partvédelmi rendszerek megőrzése olcsóbb és gyorsabb védelmet nyújthatna az egyre súlyosabb aszályokkal, árvizekkel és viharokkal szemben, írja a WWF.
Az Európai Bizottság ma bemutatott, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség erősítését célzó jogszabálycsomagja előírja, hogy az Európai Uniónak és a tagállamoknak alkalmazkodási terveikben támogatniuk kell a természetalapú megoldásokat és az ökoszisztémákra épülő alkalmazkodási intézkedéseket.
A javaslat azonban nem biztosít elsőbbséget ezeknek a megoldásoknak, és nem határoz meg hozzájuk kapcsolódó konkrét célokat, ellenőrzési mechanizmusokat vagy elkülönített finanszírozási forrásokat. Erre figyelmeztetett a Living Rivers Coalition (LRE) nevű környezetvédelmi koalíció, amely szerint megfelelő jogszabályi követelmények nélkül Európa figyelmen kívül hagyhatja az éghajlatváltozással szembeni védekezés leghatékonyabb eszközeinek egy részét.
A természetes vízmegtartás olcsóbb és gyorsabb védelmet nyújthat az éghajlatváltozás ellen
A természetalapú megoldások közé tartozik például a vizes élőhelyek helyreállítása, amelyek lassítják a csapadékvíz lefolyását, és képesek jelentős mennyiségű vizet visszatartani. Hasonlóan fontosak azok a mezőgazdasági és tájgazdálkodási módszerek, amelyek javítják a talaj vízmegtartó képességét, miközben mérséklik a talajeróziót. A part menti homokdűnék megóvása szintén természetes védelmet biztosíthat a viharok pusztító hatásaival szemben.
Ezek a megoldások gyakran olcsóbbak és gyorsabban megvalósíthatók, mint más beavatkozások, ráadásul számos további előnnyel járnak az éghajlatváltozás mérséklése, a közegészségügy és a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából.
Az Európai Bizottság saját, a jogszabály előkészítéséhez kapcsolódó véleményezési eljárásában az érintett szereplők öt legfontosabb prioritása között szerepelt, hogy a természetalapú megoldások jelentsék az alapértelmezett első védelmi vonalat. A most bemutatott javaslat ugyan elismeri ezeknek az intézkedéseknek a jelentőségét, de nem biztosítja számukra ezt a kiemelt szerepet. A Bizottság emellett továbbra sem tette közzé a korábban bejelentett, az éghajlatváltozással szemben ellenálló tájak kialakításáról szóló útmutatóját.
A Living Rivers Coalition ezért felszólította az Európai Bizottságot, hogy további késlekedés nélkül hozza nyilvánosságra a dokumentumot.
Claire Baffert, a WWF Európai Szakpolitikai Irodájának vízügyekkel és klímaalkalmazkodással foglalkozó vezető szakpolitikai munkatársa szerint az elmúlt nyár ismét megmutatta, mennyire kiszolgáltatott Európa a vízhiánynak.
„Az idei nyár megmutatta, mennyire tehetetlenek vagyunk, amikor tájaink elveszítik vízmegtartó képességüket, és emiatt nem marad elegendő víz a növénytermesztéshez vagy a folyók vízhozamának fenntartásához” – fogalmazott a szakértő.
Baffert szerint az elmúlt időszak szélsőséges időjárási eseményei után különösen megdöbbentő, hogy az Európai Bizottság csupán a természetalapú megoldások támogatását írja elő a tagállamoknak. A WWF szakértője úgy véli, ezeknek az intézkedéseknek kellene Európa éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét erősítő stratégiájának alapját képezniük.
A környezetvédők konkrét célokat és uniós finanszírozást követelnek
Sergiy Moroz, az Európai Környezetvédelmi Iroda (European Environmental Bureau, EEB) természetvédelmi vezetője szintén üdvözölte, hogy az új jogszabálytervezet elismeri a természetalapú megoldások szerepét az Európai Unió éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének javításában. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy konkrét célkitűzések és végrehajtási mechanizmusok nélkül a vállalások könnyen megmaradhatnak a szándéknyilatkozatok szintjén.
„Bár üdvözöljük, hogy a ma bemutatott jogszabálytervezet elismeri a természetalapú megoldások szerepét az EU éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének erősítésében, aggasztónak tartjuk, hogy egyértelmű célok és végrehajtási mechanizmusok nélkül mindez pusztán papíron létező vállalás maradhat” – jelentette ki Moroz.
A szakember szerint az uniós jogalkotók feladata lesz annak biztosítása, hogy az intézkedések megfelelő uniós finanszírozást kapjanak, javuljon a végrehajtásuk ellenőrzése, és nagyobb összhang alakuljon ki az egyes szakpolitikák között. Ez különösen fontos a közös agrárpolitika esetében, amelynek szintén támogatnia kellene a természetalapú klímaalkalmazkodási intézkedéseket.
A Living Rivers Coalition ugyanakkor pozitív fejleményként értékeli, hogy az új uniós megközelítés a természeti katasztrófák következményeinek kezeléséről egyre inkább azok megelőzésére helyezi át a hangsúlyt. A koalíció azt is üdvözli, hogy a javaslat közös éghajlati forgatókönyvet határoz meg a kockázatértékelések és az alkalmazkodási tervek elkészítéséhez.
Ez a forgatókönyv 2100-ra 3 Celsius-fokos globális felmelegedéssel számol, összhangban az Európai Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület ajánlásaival. A környezetvédelmi szervezetek szerint az egységes kiindulópont segíthet abban, hogy az uniós tagállamok reálisabban mérjék fel az éghajlatváltozásból eredő veszélyeket, és megfelelő megelőző intézkedéseket dolgozzanak ki.
A Living Rivers Coalition ezért arra szólította fel az Európai Parlamentet és a tagállamokat, hogy a közelgő közös jogalkotási tárgyalások során erősítsék meg az Európai Bizottság javaslatát. A koalíció álláspontja szerint a természetalapú megoldásoknak kellene jelenteniük az első védelmi vonalat az éghajlatváltozás egyre súlyosabb következményeivel szemben.
Ehhez az szükséges, hogy az Európai Unió és a tagállamok alkalmazkodási terveiben rendszerszerűen elsőbbséget kapjanak ezek az intézkedések, megvalósításukat pedig megfelelő mértékű uniós finanszírozás támogassa.
Kapcsolódó anyagok:
A világ belépett a „globális vízcsőd” korszakába, figyelmeztet egy új ENSZ-jelentés
|
Elfogyhat a vizünk? Egyre több országot kezd megbénítani a súlyos vízhiány |
|---|
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Dariusz Sankowski from Pixabay
