Havonta 600 konténernyi ón, kadmium és higany tartalmú e-hulladék érkezik Ghánába, aminek nagy részét szemétlerakó telepeken égetik el. Több ezer munkás csak ezzel foglalkozik.
A makeITfair elektronikai hulladékokkal foglalkozó jelentéséből kiderül, hogy az Európából illegálisan érkező e-hulladék milyen környezeti és egészségügyi problémákat okoz Ghánában. Az afrikai országba havonta nagyjából 600 konténernyi másodkézből származó elektronikai hulladék érkezik, aminek nagy részét szemétlerakó telepeken égetik el. A használt számítógépek leginkább az Egyesült Királyságból, Belgiumból, Hollandiából, Dániából, Olaszországból és Spanyolországból kerülnek Ghánába. Mivel az elektronikai hulladékokra vonatkozó szabályozásokat (az un. WEEE irányelv) most vizsgálják felül, az Európai Unió Környezetvédelmi Bizottságának lehetősége lenne, hogy megakadályozza az Európából származó elektronikai hulladékok kereskedelmével járó emberjogi és környezeti problémákat.
Az európai elektronikai hulladék legnagyobb része a fejlődő országokba kerül, például Ghánába, ahol az egyik legnagyobb felvevő piac található. Az afrikai ország azonban nincs felkészülve a veszélyes hulladékok kezelésére, így a hulladék kereskedelmet környezetszennyezés és az egészségügyi problémák kísérik. A lakosság csak kis része jut egyáltalán jövedelemhez a használt elektronikai cikkek importjából, a legtöbbeknek ez kulcs a túléléshez. Ghánában több ezer ember dolgozik az illegális hulladékiparban, a munkások körülbelül negyven százaléka gyerek.
Kutatások szerint az e-hulladékkal rendszeresen érintkezők körében hosszú távú, sokszor visszafordíthatatlan egészségügyi problémák jelentkeznek, mint például a meddőség, vetélés, daganatos megbetegedések, hormonális betegségek és születési rendellenességek. A munkások életét nap, mint nap nehezítik vágási sérülések, köhögés, fejfájás, felső légúti problémák, kiütések és égések. Habár a ghánai hatóságok tisztában vannak a probléma súlyával, túl sok előrelépés eddig nem történt.
TOP 5
