A tudósok nem először jutnak arra a megállapításra, hogy a geomágneses viharok rongálják az elektromos eszközeinket. Alaposan dokumentálták, hogy a koronakidobódásként ismert naptevékenység kockázatot jelent a műholdakra, és megzavarhatja az energiaellátást.
Azt azonban idáig nem mutatták ki, milyen hatással van az internetet működtető infrastruktúrára és kommunikációra.
A globális internet működése az óceán mélyén fekvő komplex kábelrendszeren alapszik.
AMENNYIBEN EZEK A KÁBELEK VÉGZETESEN SÉRÜLNEK, AZ INTERNET MEGSZŰNHET, AZ ÉLET SZÁMOS TERÜLETE PEDIG VELE PÁRHUZAMOSAN ELLEHETETLENÜLHET.
A flerek és koronaanyag-kidobódások a napaktivitás talán leglátványosabb megjelenési formái.
Ezek során a Nap mágneses terének gyors átrendeződésével energia szabadul fel, ami a csillag gyors felfényesedésével, majd fokozatos elhalványodásával, úgynevezett flerekkel jár. A flereket a Napon egyes esetekben töltött részecskékből álló plazmafelhő kidobódása is követheti (ez a CME).
A CME SORÁN TEHÁT NEMCSAK ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁS, HANEM SZOLÁRIS ANYAG, ILLETVE MÁGNESES MEZŐ IS ÉRKEZHET A NAP FELŐL.
Ha elég pechesek vagyunk, egy ilyen esemény megzavarhatja a Föld mágneses terét és az elektromos eszközök működését.
Ilyen napviharok már előfordultak a múltban, de szerencsére nem túl gyakoriak; 1921 májusában volt a 20. század legerősebb napvihara, amely nagy károkat okozott világszerte, az amerikai vasútközlekedést például szinte teljesen megbénította, a kisebb napviharok pedig a komplett kanadai elektromos hálózatot leállították.
A kutatócsoport az internetes infrastruktúrát tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy egy nagyobb CME akár hosszabb időre is kiütheti a globális internetet – regionális szinten a világháló talán tovább működhet, a napvihar ugyanis az optikai kábelekben nem okoz károkat.
A tanulmány egyik szerzője, Sangeetha Abdu Jyothi szerint 1,6-12 százalék az esélye annak, hogy az előttünk álló évtizedben egy komolyabb problémákat generáló napvihar következzen be.
ÉPPEN EZÉRT SÜRGETŐ LENNE ÚJ TECHNIKAI MEGOLDÁST TALÁLNI A VÉDEKEZÉSRE
– állítja a szakértő.
A teljes kutatás itt érhető el. - (IFL Science)