Város / Közlekedés
A kaliforniai Berkeley önkormányzata három éve vetett ki adót a cukrozott italokra, amelyek az elhízással, a cukorbetegséggel és nagyjából az összes civilizációs betegséggel kapcsolatba hozhatók.
Az intézkedés megtette a hatását: villámgyorsan lecsökkent az ilyen italok fogyasztása.
A város 2014 novemberében vezette be az adót a cukrozott üdítőitalokra. Ezután 2015-ben máris 21 százalékkal csökkent a fogyasztásuk. A trend azonban nem állt meg itt: mára 52 százalékkal kevesebbet vesznek ezekből az üdítőkből, mint 2014 előtt – derül ki a helyi Berkeley-i Kaliforniai Egyetem tanulmányából. Ezzel párhuzamosan a vízfogyasztás viszont 29 százalékkal emelkedett három év alatt.
EZ AZ ELSŐ KONKRÉT BIZONYÍTÉK ARRA, HOGY AZ ÚGYNEVEZETT ÜDÍTŐADÓ VALÓBAN HATÉKONY ESZKÖZE LEHET AZ EGÉSZSÉGRE KÁROS ITALOK VISSZASZORÍTÁSÁNAK.
"Az eredményeink üzenete egyértelműen az, hogy az üdítőadó működik. Különösen fontos, hogy az eredményeink az alacsony jövedelmű és sokszínű kerületekből származnak, márpedig ezeken a környékeken a leggyakoribb a cukorbetegség, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések.
De itt a legintenzívebb a cukrozott üdítők reklámozása is" – nyilatkozta Kristie Madsen, a berkeley-i Kaliforniai Egyetem élelmezéstudományi intézetének munkatársa.
Az Egyesült Államokban jelenleg ádáz jogalkotási vita zajlik az efféle üdítőadókról. Miközben több város, például Philadelphia és Seattle is bevezetett ilyen rendelkezéseket az elmúlt években, az állami törvényhozások, például Kaliforniában és Washington államban tavaly éppen az efféle városi adókat tiltó jogszabályokat alkottak (bár Kaliforniában épp most tervezik a helyi tiltó törvényt eltörölni).
Berkeley-ben az üdítőadóból befolyó bevételt az egészséges táplálkozáshoz kapcsolódó edukációs programokra, illetve közösségi kertészkedési projektekre költik, hogy ezzel promotálják az egészségesebb életmódot. “A cukrozott üdítők, bár az országnak évente dollármilliárdokban kerülnek – az általuk okozott elhízás, diabétesz és szívbetegségek révén –, mégis szuperolcsók.
Sokkal többe kerülnének azonban, ha az egészségügyi költségeket is belekalkulálnánk az árukba. Az adó egy módja annak, hogy e költségek is megjelenjenek az árképzésben” – mondta Madsen.
A táplálkozáskutatók 2014 óta monitorozzák az alacsony jövedelmű berkeley-i körzetek üdítőfogyasztási szokásait. Ekkor szavazott úgy a választók 76 százaléka, hogy bevezessék az unciánként (29,57 ml) egycentes adót. Az adót ugyan a forgalmazóknak kell megfizetniük, de a többletköltséget természetesen beépítik az árba.
ÉS EZ NEM KEVÉS: ÁTSZÁMOLVA EGY KÉTLITERES ÜDÍTŐRE 190 FORINTNAK FELEL MEG.
A kutatók évente 2500 embert kérdeztek meg italfogyasztási szokásairól Berkeley-ben, San Franciscóban és Oaklandben (utóbbi két városban nem volt ilyen adó). Miközben Berkeley-ben meredeken esett az üdítőfogyasztás 2014-2017 között, addig San Franciscóban és Oaklandben nem változott.
A legnagyobb esés a szénsavas üdítők, a cukrozott sportitalok, illetve a cukrozott teák és kávék piacán volt érzékelhető. Az utóbbi két évben aztán a két kontrollváros is bevezette a maga üdítőadóját.
Forrás: UC Berkeley
TOP 5
EU társadalom és jog
Város / Közlekedés
