Város / Közlekedés
Ha létezik halmozottan hátrányos etnikai háttér, hát az 1900-as évek elejének Amerikájában egy indián törzsbe tartozó feketének születni biztosan az volt.
Sarah Rector pontosan így járt: a szülei rabszolgák leszármazottai voltak, akiket befogadott a Krik indián törzs, a kislány így a törzs teljes jogú tagjaként született meg 1902-ben. Ez az úgynevezett öt civilizált törzs egyike, akik aránylag jó kapcsolatot tartottak fenn a fehér telepesekkel, és egy 1866-os szerződés értelmében az amerikai állam minden tagjuknak 64 hektárnyi földet adományozott kárpótlásként, mert kitelepítették őket az eredeti lakóhelyükről az isten háta mögé, Oklahomába.
Sarah is megkapta a maga földjét, ami nem meglepő módon - mivel a család még az indián törzsön belül is a legszegényebb rétegbe tartozott -, terméketlen, megművelhetetlen, semmire nem jó pusztaság volt. Ráadásul a család még a földtulajdon után kivetett, évi 30 dolláros adót is megkapta a nyakába. Sarah apja megpróbálta eladni a lánya földjét, de a kárpótlással kapott földek eladását tiltotta a törvény. Kapóra jött viszont a családnak az akkoriban Oklahomában is terjeszkedő Standard Oil ajánlata. Az olajos szupercég, a legendás Rockefeller-család vállalkozása sorra vette bérbe az indiánok földjeit fillérekért, és végzett rajtuk próbafúrásokat.
Sarah Rector parcelláján olajat találtak.
Bár a cég vérlázítóan előnytelen szerződéseket íratott alá az indiánokkal, az akkor 11 éves kislány földjén olyan sok olaj jött ki a kútból, hogy a napi 2500 hordó után még így is 300 dollár (ez mai dollárban 7400, forintban bő kétmillió) járt Sarah-nak, minden egyes nap. Amikor 1913 októberében az addig mélyszegénységben élő család átvette az első adag jutalékot, a bő egy hónapnyi kitermelés után járó több mint 11 ezer dollárt, a sajtó is lecsapott a sztorira, Sarah "a világ leggazdagabb néger lánya" állandó eposzi jelzővel járta meg a címlapokat.
A helyi bürokrácia ezzel egyidőben a szülei helyett gyorsan egy fehér férfit nevezett ki hivatalos gyámjának. A gyám, bizonyos J. T. Porter nagylelkűen engedélyezte a családnak, hogy Sarah pénzéből vegyenek egy kis farmot, egy autót, és a kislányt beírassák egy bentlakásos iskolába (és ezzel párhuzamosan a lány nevében visszautasította a rendszeresen érkező házassági ajánlatokat).
Az olajkút csak nem akart kifogyni, Sarah már a 18. születésnapja előtt hivatalosan Amerika első fekete nő milliomosa lett. Ez nem várt problémákat okozott az élet több területén is, az oklahomai törvényhozás például hivatalosan fehérnek minősítette, hogy utazhasson a vonatok első osztályú kocsijaiban. Így ő lett az első, és valószínűleg a mai napig az egyetlen ember, aki papíron egyszerre fehér, fekete és indián.
Ahogy Sarah nagykorú lett és hozzájutott a pénzéhez, Kansas Citybe költözött. A vagyonát okosan fektette be, éttermet, szállodát és pékséget indított, illetve afroamerikai mozgalmakat támogatott. A nagy gazdasági világválságban aztán a vagyonának a nagy része elúszott. 1967-ben halt meg, 65 évesen, vagyis Martin Luther King Jr. híres beszédét még megérte, de azt már nem, hogy Oprah Winfrey túltegyen rajta, és a világ első fekete nő milliárdosává váljon.
TOP 5
EU társadalom és jog
Város / Közlekedés
