Nem tudják beosztani a kosztpénzt, belebonyolódnak a hivatalos levelekbe, de ha a szomszéd írásban kéri meg őket, hogy etessék a macskát, akkor sem értik, mit kell tenniük. Magyarországon minden negyedik-ötödik ember funkcionális analfabéta: alig tud olvasni, nehezen ért meg egy összefüggő szöveget, és gondot okoz neki az összeadás. A problémáikat megpróbálják rejtegetni, de hiába is kérnének segítséget, nincs kihez forduljanak.

Minden ötödik, de inkább minden negyedik magyarnak komoly gondjai vannak az írással, olvasással és az elemi számolással - mondta az [origo]-nak Nemesné Kis Szilvia, a kaposvári egyetem tanára, aki tíz éve kutatja az illiterációt: ez a funkcionális analfabetizmus hivatalos elnevezése. Ők azok az emberek, akik olvasni ugyan tudnak, és felismerik a számokat, egy leírt szöveget megérteni mégsem képesek, vagy a mindennapi élethez szükséges egyszerű fejben számolási műveletek is kifognak rajtuk.

Bár a 21. században a nyugati világban szinte elképzelhetetlen, hogy valaki teljesen analfabéta legyen, az olvasni-írni tudásukat használni alig képes emberek száma nagyon magas. Egy friss amerikai kutatás szerint az Egyesült Államokban 42 millió felnőtt egyáltalán nem tud olvasni, és további 50 millióan legfeljebb egy ötödikes gyerek szintjén képesek erre. Évente 2,25 millióval növekszik a funkcionális analfabéta felnőttek száma - a végzős középiskolások 20 százaléka is ide sorolható. Az amerikaiak mindössze 42 százaléka képes arra, hogy kiválasszon két dolgot egy menüből, összeadja őket, és kiszámolja a borravalót. Ötödük képtelen kikalkulálni, mennyi az egy heti fizetése, ha csak az órabért adják meg. Az amerikai börtönökben a rabok 70 százaléka írástudatlan, a fiatalkorú bűnelkövetők 85 százaléka funkcionális vagy félanalfabéta.

A kutatások adatai az Európai Unióban is riasztóak. A 15 éves gyerekek 20 százaléka olvasási nehézségekkel küzd, a felnőttek körében - változóan - 20-30 százalék közötti a funkcionális analfabéták aránya. 2003-ban az EU Minisztertanácsa azt a célt tűzte ki, hogy 2010-ig legalább 20 százalékkal csökkenti a nehezen olvasó 15 évesek számát. Ezt a célt a legkevésbé sem sikerült elérni, ezért 2020-ig most újabb célt tűztek ki: 15 százalék alá kell csökkenteni a rosszul teljesítők arányát. A helyzet égető - olvasható egy 2011-es jelentésben -, mert potenciális katasztrófát jelent a társadalmak számára: "a gyerekek, akik a nélkül hagyják el az iskolát, hogy a legegyszerűbb írott szövegeket képesek lennének megérteni, nem csak nagy eséllyel kizáródnak a munkaerőpiacról, hanem a további tanulás lehetősége is csukva van előttük".

Már a PISA-vizsgálatokból is látszott, hogy baj van - mondta Nemesné Kis Szilvia. A 2009-es nagyszabású felmérés szerint az olvasásban a gyerekek 17,6 százaléka rosszul teljesített Magyarországon. Magyarország eredménye még így is jobb az uniós átlagnál (19,6), amelyet egyébként nagyrészt Románia és Bulgária 40 százalék feletti, kiugróan rossz értékei húztak lefelé. Ebben a két országban minden téren nagyon rosszul teljesítettek a jelentős részben nagyon szegény, nagyon rossz szociális háttérrel rendelkező gyerekek.

Nem tudnák megetetni a szomszéd macskáját

A témába vágó kutatások főként az olvasásra, írásra való képtelenség, illetve az elemi számolási képességek hiányára koncentrálnak, ez ugyanis az a három alapképesség, amelyekkel ha baj van, akkor a tudás fejlesztése is szinte lehetetlenné válik - magyarázta a Kaposvári Egyetem tanára. Ezek alapján a felnőtt magyar lakosság 25 százaléka a hétköznapi szövegekben szereplő információk felét tudja csak a maga számára hasznosítani.

A "hétköznapi szöveg" valóban nagyon egyszerűnek tűnő szöveget jelent: például egy levelet, amelyben valaki arra kéri a szomszédját, hogy amíg elutazik, viselje gondját a macskájának - leírja, hol van a lakáskulcs, hol a macskatáp, és megkéri, hogy a virágokat is locsolja meg a távollétében. A vizsgálatokból az derült ki, hogy sok ember csak az információk felét fogta fel. Az ő helyzetüket tovább nehezíti, ha egy gyógyszer-tájékoztatót kell értelmezniük, vagy egy okmányirodán a bejáratnál a megfelelő gombot megnyomva sorszámot kell húzniuk - magyarázta. "Mindenki kap leveleket különféle hivataloktól, és ezek nehéz szövegek. Ha valaki tényleg illiterátus, akkor egy ilyen szöveg értelmezésére gyakorlatilag képtelen" - tette hozzá.

Az elemi számolási képesség az összeadást, a kivonást, a szorzást és az osztást jelenti, vagy esetleg egy egyszerűbb százalékszámítást. Ha valakinek ezzel problémái vannak, akkor egy bevásárlás közben nem tudja összeadni, hogy amiket a kosarába tett, mennyibe fognak kerülni, vagy nem tudja kiszámolni a borravalót. A család büdzséjének a megtervezése pedig emberfeletti feladatnak tűnik. Nagyon sok magyar család képtelen erre, ezért egyszerűen csak addig költ, amíg van pénze - mondta Nemesné.

"Úgysem földi halandóknak írták"

Nagyon sok ügyfél meg sem próbálkozik azzal, hogy egy hitelszerződés szövegét alaposan átolvassa, vagy megnézze az általános szerződési feltételeket, gyakran arra hivatkozva, hogy ezeket a szövegeket "jogászok csinálták", vagy, hogy "nem földi halandóknak íródtak" - mondta az [origo]-nak az egyik nagy pénzintézet ügyfélszolgálatán dolgozó nő. Az ügyintéző szerint néha az egyszerűbb formanyomtatványok kitöltése is nehézséget okoz sok ügyfélnek, például kiválasztani egy szerződés felmondási idejének hosszát a felkínált lehetőségek közül.

Az ügyintéző azt mondta, egyszer találkozott egy teljesen analfabéta férfival is - aki csak azért tudta aláírni a saját nevét, mert a 12 éves kislánya megtanította rá -, de a többség inkább átsiklik a nehezebben értelmezhető dokumentumok elolvasása felett, vagy nekiugrik, de már az elején feladja, látva a szöveg bonyolultságát. Mindezt a leginkább abból lehet tudni, hogy a pénzintézethez betérő ügyfeleknek vannak-e egyáltalán kérdéseik az őket érintő ügyekben.

Leginkább az ügyintézőkre hagyatkoznak, meg sem próbálják ellenőrizni azokat az információkat, amelyeket szóban közölnek velük. "Ha pedig valamit elfelejtünk elmagyarázni nekik, akkor később visszajönnek, és számon kérik. Ilyenkor hiába hivatkozunk arra, hogy minden le van írva az ÁSZF-ben, azt felelik, hogy de hát azt ki érti" - fogalmazott. Az ügyintéző szerint ugyanakkor el kell ismerni, hogy valóban nehéz szövegekről van szó. Az pedig nem világos, hogy ezeket a problémákat az okozza-e, hogy az ügyfelek egy része funkcionális analfabéta, vagy pedig a pénzügyi tudatosság hiányáról van szó, amely Magyarországon általános problémának számít.

Ha két fröccs 600, akkor egy fröccs mennyi?

A banki hivatalos szövegeknél azonban jóval egyszerűbb írások megértése is nehézséget okoz sok magyarnak. Az egyik közműszolgáltató ügyfélszolgálatán dolgozó biztonsági őr például az [origo] kérdésére elismerte, ha nem állna ott a sorszámokat osztó gép mellett, és nem segítene, sokan percekig állnának a listát böngészve, tanácstalanul, majd rossz megoldást választanának. Az egyik XI. kerületi posta vezetője pedig azt mondta, sokan rossz sorba állnak az ablakok előtt. Bár szerinte ez inkább az ügyfelek figyelmetlenségének tudható be, mint annak, hogy funkcionális analfabéták lennének.

Más megkérdezettek a hasonló problémákat az illető "hülyeségének" vagy "butaságának" tudták be. Például egy XI. kerületi egyetemi kocsma pincérei, akik szerint egyáltalán nem könnyű megállapítani, hogy miért tétováznak az emberek. A borravaló kiszámítása néhány vendégnek valóban gondot okoz, szerintük valószínűleg azért, mert akadnak olyan egyetemisták, akik még életükben nem adtak borravalót, és nem is igazán tudják, mi az. De találkoztak már olyan egyetemista lányokkal is, akik megittak két fröccsöt, és amikor a felszolgáló mondta nekik, hogy 600 forint lesz, egyikük visszakérdezett, hogy "jó, de mennyibe kerül egy fröccs?"

Egy kávézó tulajdonosa arról számolt be, előfordul, hogy a vendégek fejben nem tudnak számolni - például ülnek jó darabig egy olyan feladat fölött, hogy mennyi borravalót kell adni 1300 forintos fogyasztásra -, mások pedig megkérik a felszolgálót, hogy számolja hozzá ő a tíz százalékot. Ugyanakkor mindkét vendéglátóhely felszolgálói szerint ritka az ilyesmi, inkább arra panaszkodtak, hogy az emberek egyáltalán nem akarnak borravalót adni, vagy nem értik, hogy az miért van.

Az [origo] által megkérdezett postások azt mondták, ők nem igazán kerülnek kapcsolatba funkcionális analfabétákkal, legfeljebb néha-néha igazi analfabétákkal. Olyanokkal összefutottak már, akik alig tudtak összeadni, "de pénzt számolni, azt tudtak, azt mindenki tud". Az egyik megkérdezett XI. kerületi kézbesítő arra panaszkodott, hogy sok fiatal annyira rossz oktatást kapott, hogy nem tudja, mit jelent, hogy egy rubrikát nyomtatott betűvel kell kitöltenie.

Ezek az emberek nagyon magukra hagyatottak Magyarországon, a legtöbbször nincsenek is tudatában, hogy milyen problémával küzdenek. A hiányosságaikat szégyellik, megpróbálják elrejteni, úgy tesznek, mintha nem lenne gondjuk. Számukra "az illiteráció abszolút esélyvesztés" Nemesné szerint. Ők ha kapnak is munkát, csak kis eséllyel tudnak helyt állni, de nagyobb eséllyel elveszítik az állásukat, ami a szegénységhez, elszigetelődéshez vezethet. Rengeteg, szakképzésből kikerülő fiatal felnőtt küzd ezekkel a gondokkal, és ha a család ezt nem ismeri fel, és nem segít, akkor a helyzet nem javul. A hátrányos helyzetű családok többségében ilyesmire alig van esély. "Nem tudok olyan hivatalt, vagy szervezetet, ahová a funkcionális analfabéták fordulhatnának" - jelentette ki a kutató, aki szerint a munkaügyi hivatalok elvileg személyre szabott továbbképzései sem adnak választ az illiterációra, fel sem ismerik az alapképességek hiányát.

A rabok ellensége a betű

A börtönökben óriási problémát jelentenek az olvasási, írási nehézségek, és nagyon sok a teljesen analfabéta is - mondta az [origo]-nak Kurucz Gergely és felesége, Kurucz-Für Valentina, akik mindketten börtönökben is tanítanak magyart. A börtönoktatásban 18-tól 60 éves korig vegyesen tanulnak a rabok - ki általános, ki középiskolát végez. A férfiak, és közülük is a fiatalabbak könnyebben tanulnak, mint a nők és az idősebb generációhoz tartozók.

"A szövegértési képességük nagyon gyenge. Egy általános iskolai harmadik osztályos szövegértési teszt megértése komoly problémákat jelentett a minap felső tagozatos (és középiskolás) diákoknak is" - mondta Kurucz Gergely. A matematika szakos kollégáik beszámolója alapján az összeadás és a kivonás nagy nehezen, de megy, a szorzás-osztás sokkal rosszabbul, gondok vannak a mértékegységekkel, még a hetedikesek sem értik a negatív szám fogalmát. Kurucz biztos benne, hogy a rájuk vonatkozó jogi, bűnügyi szövegekből semmit nem értenek a rabok, legfeljebb az érettségi előtt állók. "Kérvényeket rendkívül primitív módon tudnak csak megfogalmazni, sokan nem tudnak folyóírással írni, néhányuknak még a tábláról való másolás is problematikus" - mondta, hozzátéve, hogy sokan valószínűleg fel sem fogják, hogy milyen súlyos problémáik vannak. Az érettségizett rabtársakra a legtöbbször felnéznek, a tudásnak és a fizikai erőnek van becsülete a börtöntársadalomban.

Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20120515-felnottek-akiket-az-otodikesek-is-lepipalnak-olvasasban-funkcionalis-analfabetak-illiteracio.html