Több hektáros biogazdaság, egy sikeres bisztró és egy biopiac, hajnali ötös kelés. Járosi Tamás négy évvel ezelőtt döntött úgy, hogy budapesti ingatlanfejlesztőből balatonhenyei biogazda lesz.

Feleségével, Líviával zöldségeket termesztenek és mangalicákat tenyésztenek,blogjukat sokan olvassák. Az egész úgy hangzik, mint a mesében, de a gazdálkodás sokkal keményebb, mint amire számítottak, ráadásul néha a természet egyszerűen hazavágja a rengeteg munkát. De nem adták fel, nyitottak egy bisztrót és egy biopiacot is. Saját kolbászt és sonkát készítenek, a farmon termelt alapanyagok pedig a tavaly megnyílt balatonfüredi bisztrójuk, a Malackrumpli konyhájára kerülnek.

Miért éppen Balatonhenye?

A feleségem mániája volt, hogy biokertész lesz, szülei parasztemberek voltak, akik bevonták gyerekeiket a munkába. Egy évtizedig készült a feladatra, kis konyhakertet csinált, tanult, könyveket olvasott, elsajátított minden olyan tudást, amit így el lehet. Még a 2008-as válság előtt vettünk egy birtokot Pécselyen, ott is laktunk egy évet, tervezgettük a gazdaságot. A válság közbeszólt, sajnos el kellett adnunk.

hirdetés

Két évvel később ismét nekilódultunk, módszeresen heti egy napban jártam a falvakat - polgármester, templom, kocsma, eladó ingatlanok... - az összes faluba bementünk a Balaton-felvidéken, hogy megtaláljuk a helyünket. Fél év keresgélés után Balatonhenyén aztán azt mondta Lívia: „Nem kell semmit megnéznünk, mehetünk haza. Itt akarok élni”.

Meghoznád-e még egyszer ugyanezt a döntést, hogy ingatlanfejlesztőből biogazda leszel?

Nem mennénk vissza Budapestre élni (dolgozni most is feljárok). Pedig néha túl sok a probléma és a kétség, és most nem arra gondolok, hogy állatokat kell etetni, ganézni, hóban, sárban, tűző napon vagy jégesőben. Néha elfogy a szufla, elveszítjük egy kicsit a hitünket, de másnap reggel felkelünk, kimegyünk és ismét örömmel csináljuk. Csináljuk, mert szeretjük, és csináljuk, mert a gyerekeink nem lehetnének jobb helyen.

A cikk itt folytatódik...

Forrás