A kép csak illusztráció (Forrás: ChatGPT)
Egy évekkel ezelőtti szilveszteri ünneplés tragikus következményekkel járt egy németországi mezőgazdasági ingatlan esetében, miután egy szomszéd által fellőtt tűzijátékrakéta egy közeli gazdasági épületbe csapódott, és hatalmas tűzvészt okozott. Az ügy hosszú jogi utat járt be, végül a legfelsőbb bírói fórumig jutott, ahol alapvető kérdésben kellett állást foglalni: felelőssé tehető-e a szomszéd a több százezer eurós kárért akkor is, ha nem volt vétkes magatartás.
A károsult gazda biztosítója először megtérítette a teljes kárt, majd a szomszéddal szemben, engedményezett jogon, 417 720,91 euró megfizetését követelte. Az ügyben első fokon eljáró bíróság elutasította a keresetet, másodfokon azonban részben más ítélet született, így az eset végül a Bundesgerichtshof elé került, írta az agrarheute.
Hogy okozott egy rakéta teljes pusztulást?
Az eset akkor történt, amikor egy gazdálkodó szomszédja a saját lakóingatlanán, szilveszterkor, egy hókupacba szúrva indított el egy jelzőrakétát. A rakéta először mintegy öt métert emelkedett függőlegesen, majd irányt változtatott, és egy körülbelül 67–87 milliméter széles résen keresztül behatolt a mintegy tizenkét méterre álló szomszédos csűrbe. Ott felrobbant, és pillanatok alatt lángba borította az egész gazdasági épületegyüttest.
A tűz nemcsak a csűrt pusztította el, hanem a gabonatárolót, a sertésólat, a lakóházat és a garázsokat is. A biztosító a teljes kárt kifizette a gazdának, majd a rakétát fellövő szomszéd ellen indított pert, arra hivatkozva, hogy ő idézte elő az események láncolatát.
Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, míg a másodfokú bíróság, az Oberlandesgericht, ugyan nem állapított meg klasszikus értelemben vett kártérítési felelősséget, de elviekben elismerte a vétkességtől független szomszédjogi kiegyenlítési igény fennállását.
A legfelsőbb bíróság döntése a felelősségről
A szomszéd felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben az elsőfokú ítélet helyreállítását kérte. A Bundesgerichtshof végül kimondta, hogy a másodfokú bíróság jogértelmezése nem állja meg a helyét. A szomszédjogi kártérítési igény ugyanis csak akkor alkalmazható, ha egy ingatlanról jogellenes, más által el nem hárítható hatás éri a másik ingatlant, és a károsult nem tudott időben fellépni ellene.
A bíróság hangsúlyozta, hogy bár a rakéta fellövése és az azt követő tűz közvetve visszavezethető a szomszéd akaratára, ez önmagában nem elegendő a szomszédjogi kártérítési igény megalapozásához. A csűr külső burkolata nem éghető anyagokból készült, és önmagában az a tény, hogy tizenkét méteres távolságból tűzijátékot indítottak, még nem jelentett konkrét, előre látható tűzveszélyt.
A kritikus körülmény az volt, hogy a rakéta egy rendkívül keskeny résen keresztül jutott be az épületbe, ami a bíróság szerint előre nem látható, véletlenszerű eseménynek minősül. Ilyen alapra nem lehet megelőző jellegű tiltó igényt, és ebből fakadóan kártérítési kötelezettséget sem építeni.
A Bundesgerichtshof ezért hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet a szomszédjogi kártérítési igény vonatkozásában, és a keresetet ebben a részben elutasította. Ugyanakkor a biztosító által másodlagosan fenntartott, klasszikus kártérítési igény elbírálását visszautalta a fellebbviteli bírósághoz további vizsgálatra.
Az ügy precedensértékű döntést hozott a szilveszteri tűzijátékokkal összefüggő károk megítélésében, és egyértelművé tette, hogy még súlyos következmények esetén sem állapítható meg automatikusan felelősség, ha a kár egy előre nem látható, kivételes esemény eredménye.
Kapcsolódó anyagok:
Miért tiltják egyre több helyen a tűzijátékot? Csehország példája sokatmondó
A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT
TOP 5
