A kép csak illusztráció (Forrás: Pexels)
Egy új esettanulmány egy tinédzser lány kivételes képességeit írja le, aki rendkívüli részletességgel képes visszaidézni személyes emlékeit, sőt, akaratlagosan újraélni életének pillanatait. Tapasztalatai egy ritka állapotra, a hipermnéziára (hipertimézia) világítanak rá, amelyet tudományosan „rendkívüli életrajzi memória” néven is emlegetnek.
A Neurocase folyóiratban megjelent kutatás különösen azért érdekes, mert a lány nemcsak a múltba képes visszautazni, hanem képzeletben a jövőt is előre meg tudja élni, ezzel új szempontot kínálva az emlékezetkutatás számára, írja a psypost.
Mi az életrajzi memória?
Az életrajzi memória személyes élmények, időhöz és helyhez kötött események felidézésére szolgál. Ide tartoznak az általános életismeretek és az epizodikus részletek is, amelyek hozzájárulnak az identitás és az időbeli folytonosság érzéséhez. A hipertímézia ritka esetekben különösen gazdag formában jelenik meg: az érintettek szinte fotórealista pontossággal idézik fel múltbeli eseményeiket.
Az emlékek élénksége és az „időutazás”
A hipertíméziás személyek emlékei élénkek, érzelmileg intenzívek és erőteljes „újraátélési” érzéssel társulnak. Ezt a jelenséget a tudósok autonoetikus tudatként írják le, amely szorosan kapcsolódik a mentális időutazás képességéhez – ahhoz, hogy valaki a múltban újra átéljen, a jövőben pedig előre megéljen eseményeket.
A különleges eset: TL, a francia tinédzser
A kutatást végző Valentina La Corte, Pascale Piolino és Laurent Cohen (a párizsi Agykutató Intézet és a Université Paris Cité munkatársai) egy 17 éves francia gimnazista, TL esetét vizsgálták. A lány már gyermekként is észlelte, hogy másképp emlékszik, ám társai gyakran hazugsággal vádolták. Végül 16 évesen vallotta be családjának különleges képességét.
Egy „fehér szoba” tele emlékekkel
TL nemcsak pontosan, hanem rendszerezetten őrizte meg emlékeit. Belső világát egy nagy, téglalap alakú „fehér szobaként” írta le, ahol tematikusan rendeződtek az emlékek: családi élet, vakációk, barátok és játékok. Minden plüssállat saját emléktáblát kapott, rajta az ajándékozás idejével és forrásával.
Az érzelmek szerepe
Emlékei mindig érzelmi töltettel társultak. Képes volt újraélni eseményeket saját nézőpontjából vagy kívülről szemlélve. Első iskolai napját például részletekbe menően idézte fel: az öltözékét, az időjárást és anyja alakját a kerítésnél.
„Fekete memória” és érzelmi szobák
Az iskolai tudást és tényeket TL „fekete memóriaként” különítette el – ez érzelmek nélküli, tudatos tanulással szerzett ismeret volt. Belső világában három további szoba is helyet kapott: a „jégtábla szoba” haragja lehűtésére, a „problémaszoba” gondolkodásra, és a „katonai szoba”, amely apja távollétéhez kapcsolódott, bűntudattal kísérve.
Tudományos tesztek eredményei
A TEMPau-teszten, amely különböző életszakaszokból származó események felidézését vizsgálja, TL átlag feletti eredményt ért el. Gyermekkori és kamaszkori emlékei részletgazdagok és konkrétak voltak, és mindig „emlékezett”, nem csupán „tudta” a történteket. A TEAAM-teszten, amely múlt- és jövőbeli események elképzelését méri, szintén kiemelkedően teljesített. A jövőbeli eseményeknél erőteljes „előremegélés” érzést tapasztalt, mintha valóban átélte volna azokat.
A távoli jövő kevésbé élénk
Érdekes módon, amikor távolabbi jövőbeli eseményeket kellett elképzelnie, teljesítménye némileg csökkent. Ez összhangban van az átlagpopuláció tapasztalataival, hiszen minél távolabbra tekintünk az időben, annál halványabbá válnak az elképzelések.
Az eset tanulságai és korlátai
Az esettanulmányok egyedi betekintést nyújtanak, de általános következtetésekre nem alkalmasak. TL esetében nem alkalmaztak minden klasszikus diagnosztikai eszközt, például a nyilvános események felidézésének ellenőrzését vagy naptárpontosság tesztelését. Az emlékek részletessége olykor fényképekből, családi történetekből vagy álmokból is származhatott.
Egyedi memória-szerveződés
TL különleges képessége azonban arra utal, hogy létezhet egyedülálló memóriaarchitektúra, amely tudatos kontrollt és érzelmi szabályozást is lehetővé tesz. Míg más hipertíméziás esetekben az emlékek özönként törnek elő, TL képes volt irányítani és rendszerezni azokat.
Jövőbeli kutatások lehetőségei
Az érzelmekhez kötött belső „szobák” új dimenziót nyitnak a memória és más kognitív folyamatok kapcsolatának vizsgálatában. La Corte kutató így fogalmazott: „Nehéz általánosítani a hipertímézia jelenségét, hiszen kevés eset ismert. Hogyan hat az öregedés az emlékekre? Változik-e az időutazás képessége az életkorral? Megtanulhatják-e kontrollálni az emlékek felhalmozódását? Rengeteg a kérdés, a kutatás pedig még csak most kezdődik.”
A kutatás „Autobiographical hypermnesia as a particular form of mental time travel” címmel 2025. augusztus 1-jén jelent meg.
Kapcsolódó anyagok:
Tudósok szerint lehetséges az időutazás, példa is van rá
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Andrea Piacquadio: pexels
TOP 5
