A jelek szerint az építőiparban világszinten már múlóban a válság, legalábbis erre enged következtetnünk, hogy szinte naponta jelennek meg új és új felhőkarcolók terveiről szóló tudósítások. De hol vannak már az egysíkú, unalmas hasábok! A tervezők egymással versengve igyekeznek megbolondítani az egyszerű toronyházakat. Így tett az MVRDV iroda is, amely egy Szöulba álmodott házzal rukkolt elő. A The Cloud elnevezésű toronypár egy derékban pixelesen kissé szétesett ház látszatát kelti.

Századunk egyik sokat emlegetett környezetvédelmi problémája, Földünk nyersanyagforrásainak kimerítése már sokakban elültette a gondolatot, hogy egy bolygó sajnos már nem elég az emberiség életkörülményeinek fenntartásához.  Az űrkolóniák létesítése lehet a megoldás a számos Nap körül keringő véges erőforrással rendelkező bolygó benépesítésére. Az űrkolonizáció a sci-fi irodalom egyik meghatározó témája, ugyanakkor számos nemzetközi űrprogram távlati célja is. Miközben sokak a Mars és a Hold kolonizálásán gondolkodnak, mások szerint az első űrkolóniák bolygó körüli pályákon fognak keringeni. Egyes megállapítások szerint az ehhez szükséges nyersanyagok elegendő mennyiségben vannak jelen a Holdon és a Kisbolygóövben, valamint bőséges és könnyen hozzáférhető napenergia áll rendelkezésre. A telepesek bányászhatnának pl. a Holdon, vagy műholdhoz kötött napkollektorokkal akár kiválthatják a földi erőműveket is.

A kérdésre bárki azt válaszolhatná, hogy ez mindegy, hisz bárhol megépíthető ma már egy energiatakarékos ház megfelelő zöldtechnológiával együtt. Ez azonban nagy tévedés, ahogy a Francia Intézetben anno tartott előadásában utalt is erre Dr. Munkácsy Béla egyetemi adjunktus, tanár.

Egy manapság egyre inkább előtérbe kerülő kérdés okoz növekvő fejtörést a világ vezetőinek, ill. energetikai szakértőinek. A Capgemini francia tanácsadó cégnek a European Energy Markets Observatory (EEMO) számára készített tanulmánya szerint  idén télen az Európai Unió országaiban komoly áramkimaradások lesznek, és 2020-ig legalább 1,1 ezer milliárd eurót kell befektetni a térség energiaszektorába a biztonságos áramellátás garantálásához. A veszély egyik forrása nem más, mint hogy a fukusimai nukleáris reaktorbaleset tovább lassította az európai energetikai beruházások amúgy sem kielégítő mértékét, ami az áramhiány mellett az árak ugrásszerű növekedését is okozza. Emellett komoly befolyásoló tényezőnek számít Európa biztonságos energiaellátásával kapcsolatban az is, hogy a hírek szerint Németország a közeljövőben leállítja hét legöregebb atomerőművét, majd 2015-2022 között a megmaradt kilenc is erre a sorsra fog jutni. Adott helyzetben a németek és Európa többi országa az eddiginél is jobban függ majd az orosz gázellátástól. A Capgemini tanulmányából azt is megtudhatjuk, hogy Oroszország részesedése az uniós gázimportban a jelenlegi 33 százalékról 2030-ra feltehetőleg 50 százalékra fog emelkedni.

A fényszennyezés, mint a jelen gazdasági válsággal együtt is rohanó technikai fejlődés, a visszafordíthatatlannak tűnő urbanizáció, és még néhány ide sorolható tényező gyermeke.

Honnan indultunk?

Amikor 1879-ben Thomas Alva Edison feltalálta a szénszálas izzólámpát, nagy változást hozva az emberiség életében, bizonyára nem gondolta, hogy az első izzógyár üzembe lépésétől – alig több mint száz év múlva, az áhított és csodált lámpafény környezeti veszélyt jelent, és az emberek józanabb hányada harcolni kezd a túlzott megvilágítás és a négyzetkilométerekben mérhető reklámfény-felületek korlátozásáért.

Mi a helyzet ma?

A klímaváltozás és az internet

Világszerte rohamosan nő az internetezők tábora. Ez azonban a szakemberek szerint az előnyök mellett, korán sem minden szempontból tekinthető jó hírnek. 

Az egyre gyarapodó felhasználótábor igényei miatt a világháló működtetése egyre több energiába kerül és ez rossz hír a Föld klímájának. Különösen a nagyvállalatok számítógépei és a szerverközpontok fogyasztanak rendkívül sok áramot. "A legújabb becslések szerint a teljes internet, illetve a világ légiközlekedésének széndioxid-kibocsájtása megegyezik. Az adattárolási éhség - már csak a digitalizálási projektek miatt is - folyamatosan nő, ennek ellenére megpróbál az egész ágazat megoldást találni a problémára" - nyilatkozta Martin Hingley, az IDC tanácsadó cég vezető kutatója.