Az elmúlt néhány évtizedben folyamatosan csökken az Európai Unió szén-dioxid kibocsátása. Ennek egyik elsődleges oka a szénbányák bezárása és a szén-felhasználás fokozatos megszüntetése.
Európa elindult az energia átalakítása útján, és elsősorban a megújuló energiaforrásokban, az innovációban és a digitalizációban gondolkodik. Az átmenet kihívásai és lehetőségei fontos részét képezik A régiók és városok európai hete, brüsszeli rendezvénynek, ahonnan az Origo újságírója tudósít.
Sürgető a fokozatos szén-dioxid mentesítés
Új tanulmányt mutattak be A régiók és városok európai hetén kedden. Az Európai Unió szénrégiói: lehetőségek és kihívások című dokumentum az energia átalakításának az útját vizsgálja a a leginkább érintett régiókban.
Az intézkedés nagyban érinthet körülbelül 160 ezer, potenciálisan a széniparhoz kapcsolódó munkahelyet.Gondos tervezés mellett azonban a régiók gazdasága alkalmazkodhat az új irányelvekhez, és új lehetőségeket teremthetnek a szektor korábbi dolgozóinak.
Az energiaágazat fokozatos szén-dioxid mentesítése egyre sürgetőbb feladat
– mondta az Energia Unióhoz kapcsolódó, brüsszeli sajtótájékoztatón Corina Cretu, a kohéziós politikáért felelős uniós biztos. Az Európai Unió, mint a párizsi klímaegyezményt deklaráló és a megújuló energiaforrások mellett elkötelezett szervezet vállalta, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkenti területén az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását."
A szénbányák kétharmadát zárhatják be
Jelenleg az Európai Unió energiatermelésének 15 százaléka származik a széniparból. A tervek szerint 2020 és 2030 között az Európában jelenleg működő elavult és környezetszennyező szénbányák kétharmadát fogják bezárni.
A tiszta energia stratégia része a felmerülő problémák megoldása, ami már mintegy 2 millió munkahelyet támogat az egész Európai Unióban"
– hangzott el a sajtótájékoztatón. – „Az Európai Bizottság segíti az úgynevezett szén-régiókban az ilyen típusú energiaátalakulások tervezését és végrehajtását."
Az európai energiaunió alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő átmenetének megvalósítása jelentős technológiai, gazdasági és társadalmi kihívásokat jelent, különösen a szén-intenzív régiók számára, amelyeknek a széntermelés fokozatos megszüntetésére, valamint a piac által vezérelt trendekre és környezeti politikákra egyaránt fel kell készülniük.A leginkább érintett régiók között találhatjuk Magyarországot is, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Németország, Görögország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország mellett.
A szén helyett a szél- és napenergia felhasználását szorgalmazzák
A stratégia szerint a szénszektorban korábban dolgozó emberek megélhetésének védelme leginkább az állami infrastruktúrába történő beruházásoktól, a szén alternatív energiaforrásokból történő helyettesítésétől, a munkavállalók átképzésétől, az innovációtól, az új beruházások lehetőségeitől és a helyi gazdaság diverzifikációjától függ.
A jelentés több régiót talált, amelyek alkalmasak a megújuló energiaforrások kiaknázására. Magyarország, Csehország és Lengyelország esetében a szélenergiát, míg Spanyolországban, Görögországban és Bulgáriában pedig a napenergiát említették meg lehetőségként.
Több gigatonnányi szén-dioxid kibocsátást csökkentenek
A szénipar tiszteletben tartja az Európai Unió klímaváltozáshoz és energiagazdálkodáshoz kapcsolódó céljait, valamint az energiaágazat átalakítására irányuló erőfeszítéseket.
A 2015. decemberi a párizsi éghajlat-változási konferencián kitűzött cél, miszerint kevesebb mint két Celsius-fok alatt tartsuk az átlaghőmérséklet-növekedést, megköveteli az unió széntermelésének fokozatos csökkentését"
– mondta a tájékoztatón Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnöke. –
„Az alacsonyabb szén-dioxid kibocsátás fontos a uniós lakosok, de a környezetünk egészsége érdekében is. Szinte naponta hallani extrém melegről, hirtelen érkező árvizekről és más problémákról, amit a klímaváltozás okoz. Ezért ez nem csak egy gyakorlati, hanem egy szimbolikus küldetés is."
A Climate Analytics becslése szerint a fenti célok megvalósításához mintegy 6,5 gigatonnányi szén-dioxid kibocsátás csökkentésre van szükség 2050-ig.
Segítik az elektromos autók elterjedését
Az új személyautók és könnyű haszongépjárművek által kibocsátható szén-dioxid mennyiségét 2030-ra 30 százalékkal kellene csökkenteni az Európai Bizottság szerint.
Az Európai Parlament által, a napokban megszavazott indítvány szerint segíteni kell az elektromos autók elterjedését: a zéró- és alacsony kibocsátású járművek piaci részesedését 2025-re 20 százalékra, 2030-ra pedig 35 százalékra kell növelni a személyautók és kisteherautók esetében.
Európában évente 400 ezer korai haláleset írható a légszennyezés számlájára"
– mutattak rá a sajtótájékoztatón. –
„Ezért is fontos, hogy a jogszabályok ne csupán a káros gázok kibocsátását csökkentését írják elő, miközben védik a környezetet, hanem megfelelő ösztönzőket adjanak az autógyártóknak és segítsék az infrastruktúra-beruházásokat."
A hivatalos adatok szerint az elektromos autók aránya 2015-ben mindössze 0,1 százalék volt Európában, a hibrideké pedig csupán 0,4 százalék.
Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat!
Kapcsolódó anyagok:
NEMZEDÉKEKEN ÁT A KÜSZÖBÉRTÉK FELETT MARAD A SZÉN-DIOXID
Forrás - A kép csak illusztráció, forrás: pexels.com
TOP 5
