Egyre nagyobb területeket hódítunk el a természettől, környezetünktől, mely folyamat, mint ismeretes, egyszerre két káros következménnyel jár.
Egyrészt ez a folyamat a természet, a természetes környezet rovására történik, hisz termőföldeket, az állatok élőhelyéül szolgáló területeket veszünk el településeink, útjaink, stb. számára, másrészt az elmúlt jó száz évben kizárólag olyan építőanyagokat használunk, melyek későbbiekben hulladékká válva csak a gondjainkat szaporítják, nem úgy, mint annak előtte. Különösebben nem kell uis hangsúlyozni, hogy az építési hulladék, törmelék mekkora gondot okoz, most, hogy e cikket olvassuk, szinte mindenki tudna olyan területet említeni, ahol ez a fajta hulladék szemétként éktelenkedik.
E káros folyamat késztette arra a Miskolci Ökológiai Intézetet pár éve, hogy
készítsen a hagyományos építkezésről, mely ab ovo kiküszöbölte a fenti problémákat.Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy hány évre és hogy építkezünk, hisz időtálló, tartós épületeket szeretnénk, kezd bele a filmben mondandójába Gyulai Iván, illetve szempont az is, hogy helyben termelt, tehát nem (külföldről) szállított, és ezáltal a környezetet nem terhelő építőanyagokból építkezve, egyben környezettudatosan tervezve úgy építkezzünk, hogyha majd egyszer el kell bontani az épületeinket, azok elemei visszaforgathatók legyenek a természetbe, mintegy belesimuljanak abba.
A hagyományos építkezés ezen elveknek tökéletesen megfelelt, hisz eleink leginkább újra reprodukálható fából, földből (sárból) építkeztek, azaz sohasem termeltek hulladékot, hisz egy egyszerű vályogtégla, természetesen megfelelő folyamatok révén, bármikor ismét termőfölddé alakulhatott. Érdekesség az is, hogy az épületek könnyen kijavíthatóak voltak, ami a mai modern házakról már nem mondható el.
Szempont az is, folytatja Gyulai, hogy a helyben termelt anyagot helyiek állítják elő, így az építkezésért fizetett pénz is helyben marad, körbeforogva eltart, eltarthat minden szereplőt.
Kétségtelen tény, hogy az energiahordozók áremelkedése kihatással van az épületekre, ezért célszerű olyan házban élni, és olyat terveztetni, melynek üzemeltetése nem, vagy alig kerül valamibe. Sokat lehet tervezési szakban számolni pl. a falak hővesztesége kapcsán, ahogy utal Gyulai a passzív házakra, de kérdés az is, megfelelő megoldás-e a különböző műanyagok felhasználása (pl. a szigetelés kapcsán) modern épületeinkben, ha jól szellőző, természetesen „lélegző” házat szeretnénk. Műanyagból, pl. petpalackból készült ruhában mi, emberek sem szeretünk sokáig lenni, hisz nem szellőzik.
Természetesen további érdekes gondolatok is hallhatók a filmben, érdemes tehát végignézni, pl. kell-e, érdemes-e vályogból toronyházakat építeni, kellenek-e újabb és újabb olyan (és akkora) épületek, melyek egy fogyó magyar népességet kell, hogy kiszolgáljanak, mik az üzemeltetés költségei, azaz mik is az igények, mi a paticsfal, hogyan kell azt megépíteni, miből készül a természetes tető, hogyan kell szigetelni a padlást, stb.
TOP 5
