A burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) Mexikóból származik, Magyarországon Héderváron, 1947-ben találták meg először. A burgonya egyik legveszélyesebb lombkártevője.
Az imágó a talajban telel, majd tavasszal, előjövetele után gyaloglással és kisebb repülésekkel találja meg a burgonyanövényt. Hazánkban a burgonyabogárnak évi 2 nemzedéke fejlődik ki. A lárváknak 4 fejlődési fokozatuk van, L1- L4-ig. A burgonyát az imágó és a lárva is a rágó szájszervével károsítja. Ez a kártétel jellemzően május elejétől augusztus közepéig tart. Hazánkban jelenleg olyan helyzet alakult ki, hogy sem a nagyüzemi, sem a háztáji burgonyatermesztés nem képzelhető el rendszeres védekezés nélkül. A burgonyabogár elleni védekezést a konvencionális burgonyatermesztésben vegyszerek használatával oldják meg. Az első kezelés május végén, június elején szokott szükségessé válni, de van olyan év is, hogy már május elején védekezni kell az áttelelt bogarak ellen.
Néhány védekezési lehetőség az ökológiai gazdálkodásban, melyeket a szakirodalmak ajánlanak:
- Agrotechnikai módszerek: vetőgumó előcsíráztatása, megfelelő izolációs távolság betartása, burgonya sorköz takarása szalma mulccsal vagy fóliával, növénytársítás fokhagymával, zöldbabbal, tormával, kaporral.
- Fizikai, mechanikai védekezés: bogárfogó árok kialakítása, bogarak begyűjtése bogárgyűjtő gépekkel.
- Biológiai védekezési módszerek: Novodor FC permetszer, táplálkozást gátló növényi kivonatok alkalmazása, bogártetemek présnedve, növényi rovarölő szerek.
A burgonyabogár elleni védekezés nagy kihívást jelent a biogazdáknak, mivel kevés olyan hatásos készítmény áll rendelkezésükre, melyet alkalmazni szabad. Problémát jelent az is, hogy meglehetősen kevés a kutatással alátámasztott eredmény a szóba jöhető módszerekről. Márpedig a burgonyában általában is, de főleg a bioburgonyában nagy jelentősége van a növényvédelemnek, hiszen a megvédendő termelési értéke milliós nagyságrendű hektáronként.
A burgonyabogár elleni védekezés nélkül az imágó és a lárvája által okozott termésveszteség elérheti a 70-80%-ot is. A bio növényvédelemben a legfőbb hangsúly a megelőzésen, a biológiai és fizikai védekezésen van, nem a kártevő teljes kiirtása, hanem az egyedszám megfelelő szintre csökkentése a cél. Benedek professzor és munkatársai szerint a fejlett burgonya esetében azonnal védekezni kell, ha átlagosan 10-20 imágó vagy fejlett lárva (L3, L4), illetve 20-30 fiatal lárva van bokronként. Vizsgálataim célja volt, hogy az eredményekből kiderüljön, lehetséges-e vegyszerek használata nélkül visszaszorítani a kártevőt elfogadható mértékig, és ezáltal bebizonyosodjon, hogy az ökológiai növényvédelem hatékony lehet-e a burgonyabogár elleni védekezésben.
VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
Kísérleteinkben egy repellencián (riasztáson) alapuló módszert, a burgonyabogár tetemekből készített présnedvet és egy, a biogazdálkodásban is engedélyezett mikrobiológiai készítmény, a Novodor biopreparátum hatását vizsgáltuk. Mindkét készítmény hatását 4 × 4 m-es parcellán figyeltük meg. A kezelések parcelláján kontrollként hat bokrot letakartunk, hogy a permetszerek ezeket ne érhessék. A kezelt bokrok közül hatot véletlenszerűen kiválasztottunk, melyeken a felvételezéseket elvégeztük. Minden átvizsgált bokrot egy ismétlésnek tekintve hat ismétlésben végeztük el a felvételezéseket. A kijelölt bokrokon számoltuk és rögzítettük a bogarak és lárvák egyedszámát. A kezelt és kontroll bokrokon a kezelések előtt, a kezelést követő 1. napon és a kezelést követő 4. napon megállapítottuk az imágók és lárvák számát, melyek alapján a kezelések hatékonysága kiszámítható volt.
Bogártetemekből készített présnedv hatása. A burgonyabogár elriasztásában a termelők tapasztalatai alapján rendkívül hatékony az összegyűjtött bogarak teteméből készített permetlé kijuttatása. A riasztó hatást feltételezhetően a burgonyabogár potrohában található subcoccinelum nevű bűzös váladék okozza, melyet önvédelmi reakcióként bocsátanak ki. Ez a váladék figyelmeztető, illetve riasztó hatást gyakorol a fajtársaikra is. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat azért tartottuk lényegesnek, mert eddig kizárólag a termelők tapasztalataira alapozott, de kísérletekkel nem alátámasztott volt ennek a módszernek a hatékonysága.
A présnedvet a következőképpen készítettük el: 110-120 db bogarat gyűjtöttünk össze kézzel a levélzetről. A bogarakat mozsárban összezúztuk és 1:1 arányban vízzel hígítottuk.** Az oldatot leszűrve, kézi permetezővel a burgonya lombozatára juttattuk. A permetlé sűrűbb részét, melyet már nem tudtunk a permetezővel kijuttatni, ecsettel vittük fel a levélzetre.
A kísérleteink alapján megállapítható, hogy a kezelést követő napon az imágók létszáma jelentősen csökkent, a hatékonyság mindhárom kezelési időpontban meghaladta a 75%-ot. A 4. napon a permetlé hatékonysága a felére csökkent. A készítmény hatékonysága 2010. június 24-én 75%, június 27-én 37% volt.
A kezelések a lárvákra alig hatottak. A három kezelés egyikében sem haladta meg a 40%-ot. Eredményeinket az 1. és 2. ábrák mutatják.
A bogártetemekből készült présnedv a burgonyabogarakra repellens hatást gyakorol. Az imágóknál elért magas: 75, 79 és 86%-os hatékonyságok figyelemre méltóak, ezért érdemes lenne az anyagot további vizsgálatoknak alávetni, összetevőinek meghatározása érdekében. A módszer pozitívumai, hogy semmilyen káros anyaggal nem terheli a környezetet, kombinálható más ökológiai védekezési eljárásokkal és nem utolsó sorban költségtakarékos módszer. Hátrányaként említhető, hogy fizikai munkát igényel a bogarak begyűjtése, de ez a probléma is orvosolható lenne a bogárgyűjtő gépek alkalmazásával.
A kísérleti eredményekből megállapítható, hogy a módszer alkalmazható, mert a burgonyabogár tetem présnedv jelentős riasztó hatást fejt ki, elsősorban az imágókra.
Egy Győr-Moson-Sopron megyei biogazda elmondása szerint, aki a 2010-es évben 5 ha-on termelt bioburgonyát, a burgonyabogár ellen a tábla szélső pár soráról kézimunkaerő segítségével leszedeti a bogarakat. Mivel ezt a megoldást sikerrel alkalmazza évek óta, ezért a bogártetemekből készült permetlé nemcsak kiskertekben tűnik használható "házi módszernek", hanem nagyobb burgonyatáblákon is célszerű lehet az alkalmazása.
Novodor FC permetszer hatásának vizsgálata. Esetleg azok a termelők, akik nem ismerik, vagy még nem használták a Novodort, úgy gondolhatják, hogy a készítmény nem hatásos, mert a kijuttatást követően azonnali taglózó hatást várnának. Ezért és, hogy a lehető leghatékonyabban tudják alkalmazni, úgy gondoltuk érdemes a vizsgálatokat erre a biopreparátumra is kiterjeszteni. A következőket tapasztaltuk: a Novodor FC készítmény használata Magyarországon 1992 óta engedélyezett, mely készítmény a burgonyabogár fiatal lárvái ellen hatásos. Ez a biológiai inszekticid Bacillus thuringiensis ssp. tenebrionis spórát és δ-endotoxint tartalmaz. Kijuttatásakor a hőmérséklet érje el, vagy haladja meg a 24°C-ot, mivel ekkor aktív a táplálkozás. A készítmény hatása azonnal nem figyelhető meg, bár a táplálkozást követően a lárva hamar megbetegszik, és a táplálkozással felhagy, de még több nap is eltelhet, mire a lárva elpusztul. A fiatal lárvákra (főként az L1 és kisebb mértékben L2 lárvastádiumra) hatásos. Méhekre, halakra nem veszélyes, környezetbarát, élelmezés és munkaegészségügyi várakozási ideje nincs, ökológiai gazdálkodásban használható permetszer.
A kísérleteinkben a készítményt akkor juttattuk ki a növényekre, amikor a peték, illetve fiatal lárvák voltak nagyobb arányban a leveleken. A kezelést két időpontban végeztük el. Az imágók és lárvák egyedszámát a kezelések előtt és a kezelést követő 1. és 4. napon vizsgáltuk. A kezelést követő napon alig ért el hatékonyságot a készítmény, viszont a kezelés utáni 5. napon jelentősen csökkent a lárvák egyedszáma a kezelt bokrokon. Ez a jelenség megfelel a várakozásainknak, hiszen a Bt toxin letális hatása az irodalmi adatok szerint legkorábban a kezelést követő 3. napon jelentkezik. A kezelés utáni 5. napon 75% és 87% közötti hatékonyságokat tapasztaltunk (4. ábra). A kísérlet megerősítette az irodalmi adatokkal egybevágóan, hogy a Bt toxin eredményesen alkalmazható a burgonyabogár fiatal lárvái ellen, ha a megfelelő időben történik a kijuttatás. A megfelelő időpont az, amikor a kelő L1-es lárvák száma dominál a populáción belül. Ennek megállapításához a burgonyatáblán elengedhetetlen a rendszeres monitoring vizsgálat! Ezen kívül figyelembe kell venni (amit az eredményeink is mutatnak), hogy a készítmény kijuttatása után több nap is eltelik, mire a hatását kifejti.
Eredményeink azt igazolják, hogy a Novodor hatékonyan alkalmazható kis és nagyüzemi körülmények között is a burgonyabogár kártétel mérséklésére.
Az elvégzett kísérleteket összegezve kiderül, hogy eredményesen lehet alkalmazni a burgonyabogár és lárvája ellen egyes ökológiai módszereket, melyeket kombinálva a hatás fokozható. Véleményünk szerint a gyakorlatban ez úgy valósulhat meg, hogy a betelepült bogarak és a bogár betelepülés ellen a bogár présnedv oldattal érdemes kezdeni a védekezést, majd ha ezek után megjelennek a petecsomók, illetve a fiatal lárvák, akkor a Novodor készítménnyel nagyon jó hatást érhetünk el. Természetesen a két módszert akár egyszerre is lehet alkalmazni. Még hatékonyabb lehet a védekezés, ha a vetésforgót betartjuk, és esetleg még más (pl. növénytársítás, növénytakarás stb.) ökológiai védekezési módszert is alkalmazunk, amelyekre végeztünk vizsgálatokat, de itt terjedelmi okokból azokra nem tudunk kitérni.
Az ökológiai növényvédelemnek – mely az egyetlen út a biztonságos élelmiszer előállításhoz – van létjogosultsága a burgonyabogár elleni harcban!
Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!
Rabi Adrienn – dr. Roszík Péter
* Készült Rabi Adrienn szakdolgozata alapján
** A munka folytatásaként a még hatékony hígítási arányokat is meg kívánjuk majd vizsgálni.
TOP 5
