Arisztotelész megállapítása nagyon helytálló: a talaj, a növény gyomra. Kertjeink talaja különbözik egymástól. A talajok mésztartalmukat tekintve lehetnek: meszes, lúgos, vagy mészszegény, tehát savanyú kémhatásúak, homok- vagy agyagtartalmuktól függően nehéz és könnyű talajok, kőtörmelékesek, humusztartalmuk is különböző lehet.

Figyelnünk kell továbbá, hogy fekvésük sík vagy lejtős területen, szélvédett vagy széljárta területen fekszik-e, továbbá vízháztartására is, mivel ezek mind befolyásolják a természeti folyamatokat.

A kötött talaj szellőzésére, vízlevezetésre tél elején ássuk fel a kertet, hogy a fagy a rögöket szétmorzsálhassa.

A nagyon vizes talajt néhány évre meg lehet javítani kőtörmelék-drénezéssel (ássunk 40-5O cm mély árkot, töltsük meg félig sóder-, salak-, vagy hamu-réteggel).

A nehéz talajok vagy túl nedvesek és ragadnak (vízelvezetés), vagy szárazak, cserepesek és kemények (szerves trágyával kell lazítani).A homokos talaj hátárnya, hogy hamar felmelegszik és így gyorsabban kiszárad (rendszeresen szerves trágyát kell bevinni a talajba).

Savanyú és lúgos kémhatású talajokban különböző mennyiségű mész található, ennek függvényében hívjuk őket lúgosnak, vagy savanyúnak. Ha a kert talaja savanyú, szórjuk meg mésszel, nem tápanyagként, hanem katalizátor gyanánt, ez segíti a növényeket a meglévő tápanyagok felvételében.

A mésztartalom fontos a talaj termékenység tekintetében, ez a kémhatás határozza meg,

hogy milyen növényeket termeszthetünk. A zöldségfélék kedvelik a kissé lúgos talajt

Köves, kavicsos talajok nincsenek hatással a talajtípusra, de a talaj termékenységét és vízáteresztő képességét nagyban befolyásolják (magas rosttartalmú trágyával kell művelni, hogy víztartó képessége növekedjék).

Néhány évbe kerül, míg kertünk talajszerkezetét sikerül olyanná változtatni, megjaví- tani, hogy könnyen kezelhető legyen. Érdemes megvizsgáltatni a kertünk talaját, mielőtt megtervezzük mit vetünk, főleg ha nagyobb terület áll rendelkezésünkre, több helyen is. A vizsgálat kimutatja milyen tápanyagok hiányoznak és adott esetben milyen anyagot és milyen mennyiségben kell pótolnunk.

Talajjavítás, talaj dúsítás, talaj lazítás, talaj fertőtlenítés

A biokertészkedés egyik mottója, hogy ne csak a növényt, a talajt is tápláljuk. A jó kerti talaj és az érett komposzt is a mikrobák, a parányi élőlények szinte elképzelhetetlenül nagy mennyiségét tartalmazza. A kiváló minőségű kerti talaj, vagy komposzt egy-egy grammjában a talajlakó mikroorganizmusok, baktériumok, penészgombák, amőbák, algák, stb. millióit lehet kimutatni. Kutatók megállapították, hogy egy maréknyi, jól beérett föld több élő szervezetet tartalmaz, mint ahány ember él a Földön. Ezek a parányi élőlények szorosan együttműködnek, szimbózisban élnek a növény legfinomabb hajszálgyökereivel. Táplálékuk a humusz: az elkorhadt szerves anyagok összessége. A humusz növényi és állati maradványokból képződik úgy, hogy azokat a talaj lakók a legelemibb összetevőkre: szénre, nitrogénre, káliumra, foszforra, magnéziumra stb. lebontják, majd új felépítő folyamattal, bonyolult biokémiai reakciókkal átalakítják. Más szóval: a humusz az egykor élő, de elpusztulása után a különböző komponenseire elbomlott növényi és állati testek összessége, mint a földnek visszajuttatott. földdé vált szerves anyag. A szabad természetben emberi beavatkozás nélkül ma már csak a lombos erdőben és a szűzföldeken képződik valódi humusz.

Elgondolkodtató, hogy Földünk felülete és magja között több ezer kilométer a távolság és az óriási tömegéből mindössze 10-30 cm vastagságú a humusztartalmú talajréteg. Ez a vékonyka kis réteg teszi lehetővé az emberiség létfenntartását. ebből kell minden táplálékot előteremteni. Ezekből az adatokból is kitűnik, hogy mennyire fontos a talaj táplálása, gondozása.

A sok kis talajmikroba részt vesz a szerves anyagok lebontásában és új humuszvegyületek felépülésében. A penészgombák és az élesztők különböző fermentanyagokat (enzimeket) termelnek, amelyek keményítőt, zsírokat, cellulózt és az egyéb szerves anyagokat lebontják és feloldják. Minden egyes mikrobasejt tartalmaz olyan fermentanyagokat, amelyek a biológiai folyamatokat szabályozzák, új anyagok felépülését segítik elő. Kutatók kimutatták, hogy a mikrobákban minden fehérje a növények számára felvehető fermentfehérje formájában jelen van. Például a Penicillium penészgomba tiszta penicillint, vagyis antibiotikumot termel, amit a növény a gyökéren keresztül képes felvenni, majd a levél sejtekben jutva jelentős védettséget ad a növénynek különböző kártevők és kórokozók ellen.

A valódi érett talaj laza, rugalmas, morzsás szerkezetű és jó földszagot áraszt.

A trágyázás célja élő talajt teremteni. Trágya készítésekor fontos tudnivaló, hogy a szerves maradványok átalakításában a legfontosabb a levegő oxigénjének jelenléte.

A túltrágyázás megakadályozza a rendes gyökérképződést, különösen a gyümölcsfák esetében. A trágya mennyiségét mindig a növény szükségletéhez kell igazítani, ami általában sokkal csekélyebb, mint ahogy azt ma többnyire feltételezik, de csak akkor, ha ügyelünk a trágyázás megfelelő időpontjára.

A fogyó hold idején, ami holdtölte napja után kezdődik, a föld sokkal több folyadék befogadására képes, jobban befogadja a talaj a trágyázó szer bármilyen fajtáját és meghozza a kívánt sikert, elmaradnak a káros mellékhatások. Amikor a Hold növőben van, tartózkodni kell a trágyázástól, mert csak a talajvizet terheli meg. Vagyis vannak olyan napok, amikor a trágyázás pusztító hatással jár, kiég a fű, visszafejlődnek, vagy kipusztulnak a gyökerek. A megfelelő időpontban, ha lehet holdtöltekor, vagy fogyó holdnál, a termésnapokon (kos, nyilas) ajánlott trágyázni.

Trágya fajták

Istállótrágya

A marhatrágyát egy évig érdemes pihentetni prizmában, különben megégeti a növények gyökerét. Javítja a talaj víztartó képességét és termékenységét. A szárított marha trágya az alom nélküli tartás ból származik. Jól kezelhető, csökkent csíratartalmú biotápanyag. Különösen előnyös a növények kezdeti fejlődése idején. A lótrágyát néhány hónapig érlelni kell, mert a tápanyag jelentős része elvész. A juh-, kecske- és nyúl trágya nitrogéntartalma igen magas, óvatosan kell velük trágyázni, mert túlzott növekedéstokoznak.

Vér-, hal- és csontliszt

Minden talajtípus esetében kiegyenlített tápanyagellátást biztosít. Ezt a trágyafélét ültetés, vetés előtt két héttel kell kiszórni. Gyorsan ható, a nitrogénhiány megszüntetésére alkalmas, valamint foszfor és kálium utánpótlást biztosít.

Algaliszt

A vér-, hal- és csontliszt helyett alkalmazható, tápanyag-összetétele gazdagabb, a tápanyagokat lassan oldódó formában tartalmazza. A nitrogén, a foszfor, a kálium mellett, valamennyi nyomelem megtalálható benne.

Szaruforgács Lassan ható nitrogéntrágya, mely lassan fejti ki hatását és sokáig a talajban marad.

Hamuzsír Értékes káliumforrás. mely sok szerves trágyából hiányzik. Vízben nem oldódik, így hosszú ideig a talajban marad.

Fahamu Hasznos káliumforrás. A levágott nyesedékek elégetésével nyerhetjük, a komposztládát dúsíthatjuk vele.

Fenyőkéreg Óvatosan kell vele bánni, mivel nitrogénhiányt okozhat, inkább csak mulcsozásra alkal¬mazzuk.

Gombatrágya Lótrágya, tőzeg és mész keveréke, lúgos kémhatású talajjavító anyag, de a savanyú talajo¬kat kedvelő, mészkerülő növények számára nem használható. Egy évig pihentetni kell gombatermesztés után, hogy a benne lévő kártevők kipusztuljanak. Fejtrágyázásként hasz¬nálhatjuk. de a fiatal növényeknél óvatosan alkalmazzuk, mert megéghet a növény. Agyagos, nehéz talajok trágyázására kiválóan alkalmas.

Tengeri moszatok Nagyon jó talajszerkezet javító, nyomelemekben rendkívül gazdag. Növekedést serkentő hormonokat tartalmaz, melyeket a levélen keresztül is felszív a növény és ellenálló képes¬sége növekszik.

Sörtönköly Növeli a talaj szervesanyag-tartalmát. Minden nyomelem megtalálható benne, valamint nitrogén, kálium és foszfor. A fiatal növények környékét ne mulcsozzuk vele, mert kiéget¬heti.

Zöldtrágya Tyúktrágya, istállótrágya lé, lombtrágyázás, -ez csak nagyon rövid ideig hat, nem helyette¬sítheti az előbbiekben említett rostanyag tartalmú trágyákat. A talajt átlátszó műanyag fó¬liával takarják, amely alatt a napfény hatására 40-50 °C-ra melegszik. Körülbelül négy hét szükséges a 30 cm mély talajréteg sterilizálásához.

Gilisztahumusz Szagtalan, tartós humusz a talajszerkezet és a talajtermékenység javítására. Komposztálóba érdemes telepíteni. Elég egy fél vödör gilisztával kevert föld, a komposztálóba hordott nö¬vények fölé alkalomadtán földet kell rakni, erre hullám papírt és figyelni a nedvességtartal¬mat, hogy a giliszták megfelelő klímában szaporodhassanak. A komposztálót úgy kell kialakítani, hogy az alját ki lehessen kaparni, mivel a giliszták, ha átrágták a talajt, igyekeznek felfelé. Zöldségfélék termesztésekor négyzetméterenként 15-20 dkg-ot bejuttatni a földbe.

Baza1tőrlemény Használata a kertészeti termékek beltartalmi összetevőit és egészségi állapotát javítja. Szinte minden növényhez felhasználható a trágyába keverve. A levélzetre szórva kevésbé látogatják a kártevők a növényzetet. Meztelen csigák távoltartására. elpusztítására is kiválóan alkalmas: a védendő ágyás köré készítsünk 2-3 mm magas és 5 cm széles kőzetcsíkot. A port egy kilyukasztott papír, vagy műanyag zsák sarkát levágva szórjuk ki.

Növényvédelem, gyomok és kártevők

A biokertészet szerint a kert biológiai egyensúlya a hasznos növények számára kedvező életfeltételek megteremtésével fenntartható, így megakadályozható a károsítók túlszaporodása és az egészséges növények életereje elegendő a betegségek megelőzéséhez. Ezért nincs szükség permetezősre. Ma már ezt az optimális biológiai állapotot szinte sehol sem találjuk. hiszen az ember saját céljai érdekében régóta beavatkozik a természetbe. A sok, gyomnak tekintett növény - gyermekláncfű, csalán, százszorszép, vérehulló fecskefű, orbáncfű stb. - szinte minden részükben a legértékesebb gyógyfüvek és egyidejűleg rothadásukkor nagyban hozzájárulnak, hogy helyreállítsák a kimerült talaj egyensúlyát. A kártevők is sok tekintetben hasznot hoznak, hisz mindegyike egy végtelen lánc egy-egy szeme, egy lassan a jövőbe forduló spirál része, aminek az evolúció nevet adták. Bizonyára le tud mondani a természet egyik vagy másik állatfajtáról, ahogyan ezt a múltban már többször meg is tette, amikor hagyta őket kihalni. Minden kipusztított állat- és növényfajtával saját magunkból is meghal egy darab, mindenkiből egyenként, egészen addig, amíg a természet rólunk is le nem mond. Aki azonban nem tönkretenni akarja a természetet, hanem összhangban szeretne együtt élni vele, annak a kártevők megpillantása esetén nem a vegyszeres polcra kell nyúlnia, hanem elgondolkodni, hogy tényleg kártevők-e ezek, illetve hogy mi megjelenésük oka?

Legideálisabb, ha megelőzzük a bajt: helyes időpontot választunk az ültetésre, figyelembe vesszük a levél-, termés-, virág-, gyökérnapok befolyását a virágokra és növényekre, megfelelő időben locsolunk és ügyelünk arra, hogy mit mi mellé ültetünk. Ha mégis' megjelennek a kártevők:

• a féregirtás mindenféle eljárására alkalmas a fogyó hold

• a földben lakó férgek irtására legjobb időszak a gyökérnap

• a föld feletti kártevők ellen az alkalmas időszak ha a Hold a rák jegyében áll, de az ikrek és a nyilas jegye is alkalmas erre

• néha csak a radikális visszavágás segít fogyó holdkor, a IV negyedben vagy leginkább közvetlenül újhold után. A kártevőkkel szemben leghasznosabb a pontos megfigyelés, hogy felismerjük támadásuk valódi okát.

Növényi eredetű levek előállítása és felhasználása

Elégtelen nitrogénellátásra utal, ha a növények visszamaradnak a fejlődésben s a levelek zöldje halványul. Ebben az esetben adagoljunk a földhöz szaruforgácsot, vérlisztet, vagy más szerves trágyát, növényi kivonatot, illetve a növényi kivonatból megmaradt zöldtrágyát. A növényi kivonatokról már bebizonyosodott, hogy hatásos szerek. Hatásmechanizmusuk meglehetősen különböző: a szántóföldi zsurlóból és a csalánból készült kivonat például magas kovasavtartalma miatt erősíti a kert növényeit, amelyek Így ellenállóvá válnak a kárte- vőkkel szemben, másokat erős illatú illóolaj-tartalmuk miatt használunk. A vöröshagyma és a fokhagyma baktériumölő. A levek készítésére alkalmas növényeket vizsgálva szembetűnik, hogy szinte valamennyi gyógy-, fűszer-, gyom-, vagy zöldségnövény. Könnyű tehát az alapanyagok beszerzése, hisz minden ott van a környezetünkben, csak le kell hajolni értük.

A permetezés h ez alkalmazott trágyaleveket, főzeteket, forrázatokat. hideg vizes kivonatokat mindig hideg esővízbe tegyük! A készítéséhez legalkalmasabb a fahordó, vagy saválló műanyaghordó, de kiváló a cserép, vagy kőedény is. Soha ne használjunk fémedény t, mert a folyadék kémia kölcsönhatásba lép az edény anyagával.

Ha olyan kivonatokról van szó, amelyeket a kártevők ellen közvetlenül akarunk felhasználni, akkor telihold előtt tegyünk két nagy maréknyi növényt 10 liter esővízbe és hagyjuk állni 24 óráig, majd hígítás nélkül öntsük a gyökér tájékára, a károsodott növény törzse köré a földbe és ne a törzsre, a szárra, a nyélre, a levelekre, vagy a virágokra. Ha fogyó holdkor készítjük, akkor kétszer annyi ideig hagyjuk állni a kivonatot.

Erjesztett növényi trágyalevek elkészítése

A felaprított friss növényt, növényi hulladékot, vagy falevelet lazán, egy fa- vagy zománcozott edénybe tömjük az edény háromnegyed részéig, majd felöntjük esővízzel. vagy lágyított vízzel, úgy hogy az edény pereménél 5 cm-rel alacsonyabban legyen.

1 kg friss növényre 10 liter vizet kell számítanunk, szárított növényből 10-12 dkg drogra 10 liter vizet öntünk. 1-2 nap múlva megindul az erjedés. Ha napon van az erjesztő edényünk az erjedési folyamat felgyorsul. A trágyalé, permetezőlé akkor jó, ha már nem habzik. Naponta kétszer keverjük, bazaltlisztet, zeolitot adhatunk hozzá. Ezek az anyagok növelik a trágyalevünk nyomelem-tartalmát és megkötik a kellemetlen szagot. Edényen kívül lehet még egy gödröt ásni és kibélelni műanyag fóliával, az aljába vékony homokréteget szórni, hogy a keverésnél ne sérüljön meg a fólia. Az edényt, vagy gödröt takarjuk le úgy, hogy a trágyalé levegőt kapjon.

Az érett növényi trágyalevet általában 1: 20 arányban hígítva használjuk fel (l liter törzsoldathoz, 20 liter esővíz). A növényi trágyalevekkel borult időben kora reggel, vagy az esti órákban öntözzünk, de soha ne a növényre, hanem a talajra. Ha levéltrágyaként akarjuk használni 1: 50 arányban kell hígítani.

Erjedő növényi trágyalevek

Csalán ból, vagy fekete nadálytőből készült trágyalevet csak 3 napig hagyjunk állni, 1: 50 hígítási arányban permetezzük ki. A megmaradt trágyalevet már a komposztunkra önthet jük.

Főzetek

A főzet készítéshez a nyersanyagot felaprítjuk és 24 órán keresztül hideg esővízben áztatjuk, hogy a hatóanyagokat jobban kinyerhessük, Főzni ép zománcedényben szabad, a főzési idő körülbelül 20-30 perc, lassú tűzön. Lefedve hagyjuk kihűlni, leszűrjük és a fent említett edényekben tároljuk. Ezek a levek csak korlátozott ideig tárolhatók és meghatározott célra használhatók, ugyanis megerjednek, megsavanyodnak, ilyenkor a komposztálóra önthetjük. A szűréskor visszamaradt növényt talajtakarásra felhasználhatjuk.

Forrázatok

Egyes növények hatóanyagai a hosszas főzéssel tönkremennek, a hideg vizes áztatás viszont nem oldja ki eléggé a hatóanyagokat, ezért forrázatot készítünk. A növényt felaprítjuk és leforrázzuk, 20-30 percig lefedve hagyjuk, majd lehűtjük és átszűrjük.

Hideg vizes kivonatok

Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, amikor nincs a kertünkben főzésre lehetőség. A növényt, vagy drogot összeaprítva, hideg esővízben áztatjuk 24 óráig, de legfeljebb 3 napig, majd leszűrjük mielőtt erjedésnek indulna. Ha 5 hétig tároljuk. akkor már folyékony trágyalevet kapunk.

Általános alapelv, hogy mind a levek, mind a forrázatok készítéséhez először hideg vizes kivonással kezeljük a növényeket, mivel ez gyorsabb és permetezéskor kevésbé kell hígítani. Hatásosabb a permetezés, ha a kezelt növény földjét a megmaradt növényi hulladékkal takarjuk.

Gilisztaűző varádics főzet

Alkalmas a télvégi, fakadás előtti és az őszi lombhullás utáni lemosó permetezésre, A permetlevet a szárított virágos hajtás forrázatából készítjük. Lemosó permetezésen kívül használhatjuk önmagában és egyéb riasztónövények forrázatával keverve, például: üröm, erdei pajzsika. Vértetű. szamócabimbó-likasztóbogár, (érés után a töveket azonnal öntözzük be) szamócaatka, megelőzésére 10 °C-nál 10 napon keresztül, szilvadarázs ellen sziromhulláskor permetezzük. Hangya riasztására a boly t többször bepermetezzük a forrázattal. Levéltetű, gyökértetű ellen a csalán erjesztett levével kombináltan. a kibontott gyökerek közér alaposan beöntözzük.

Elkészítése: literenként két marék herbát szórunk a lobogó vízbe, majd lefedve állni hagyjuk másnapig és csak utána permetezzük ki.

Erjesztett gilisztaűző varádics

A varádicsból készített permetlével igen jó eredményt érhetünk el a borsó- és babrozsda, lisztharmat (uborka, almafa és szőlőlisztharmat), valamint burgonya és a paradicsom baktériumos betegségei ellen. Kiváló rovarriasztó és rovargyérítő. Egérjárta helyeken (kamra, magtár) érdemes a szárított növényt elhelyezni és alkalomadtán megdörzsölni. mert az illatát nem kedvelik, nem lesz szükség az egérfogókra.

Elkészítése: egy kilogramm száraz gilisztaűző varádics virágot összemorzsolunk, majd 5 liter esővízben áztatjuk 3-5 napig. Ezt az alapoldatot 12-15 liter esővízzel feleresztjük és kipermetezzük. Ezután a növényeket 1 %-os konyhasós permetlével lepermetezzük. Ehhez 1 kg konyhasót 100 liter esővízben feloldunk. Ezt az oldatot alaposan felkeverve juttassuk ki.

Megjegyzés: a gilisztaűző varádics maradványát se tegyük a komposztra, égessük el, vagy szúnyoginvázió idején füstölésre használhatjuk, vagy a kellemetlenkedő hangyabolyra szórhatjuk, nem pusztítja el, csak távozásra kényszeríti őket.

Macskagyökér lé

Értékes évelő gyógynövény (a gyökere hasznos illóolajokat tartalmaz), a lé elkészítéséhez ernyőszerű virágzatát gyűjtjük. A virág színe halvány rózsaszín, pirosas bíbor, vagy ritkán fehér. Esősorban nedves réteken, kaszálókon, erdőszéleken található, de kertben is termeszthető, leginkább homoktalajon. Vetés után ne takarjuk be földdel a magvakat, mert fényben csíráznak, de gyökérdarabokkal, vagy tőhajtásról is szaporítható. Júniustól augusztusig gyűjthető, 5 kg friss macskagyökérből 1 kg szárított macskagyökér lesz.

Elkészítése: amikor a virágzatát összegyűjtöttük, esővízzel beáztatjuk és konyhai darálón ledaráljuk, majd jól kinyomkodjuk, A levet kis üvegben, jól bedugaszolva, hűvös helyen tároljuk, Körülbelül 1 évig áll el. Az ilyen permetlevet alkalmazhatjuk gyümölcsfák gyümölcskötődésének elősegítésére, fagyérzékeny zöldségek fagyvédelmére, a paradicsom barnafoltosságára.

Használata: 1 csepp préselt levet 1 liter esővízben, fakanállal elkeverünk negyedóráig. 10 liter permetlé kb. 1000 négyzetméter területre elegendő.

Felhasználása: Gyümölcsfák, cserjék, bokrok virágzásának és gyümölcskötődésének elősegítésére alkalmazzuk. A zöldségnövényeknél (paradicsom, uborka, bab, borsó) virágzás előtt permetezzük. A paradicsom, sárgarépa, zeller, hagyma magját 10-15 percig áztassuk úgy, hogy az oldatból egy-két cseppet esővízzel e1keverünk, majd utána szétterítve szárítsuk meg a magvakat.

Fahamu

Nemcsak tápanyag, hanem a levéltetvek és az igen nehezen pusztítható pajzstetvek ellen is hatásos szer, fertőtlenítő a levéltetvek ellen. Érdemes ősszel védekezni, amikor a fák lombtalanok, előbb tiszta vízzel lemosni az ágakat, majd vödörbe tett fahamuba mártani egy hosszú botra erősített puha rongyot az ágakhoz finoman ütögetve alaposan beszórni fahamuval.

Fahamus gipszpor

Kiválóan alkalmas a burgonyabogár és lárvái pusztítására. Alkalmazása: a burgonyabogár megjelenésekor szélcsendes időben végezzük és többször ismételjük meg.

Elkészítése: 1 kg fahamut finom szitán átszitálunk, majd ehhez 30-40 dkg gipszport adunk. A két anyagot alaposan összekeverjük és ezzel porozzuk be a burgonyatöveket. A fahamus gipszpor rátapad a bogarak lábaira és rágóira, ott megköt, s a bogarak nem tudnak sem mozogni, sem táplálkozni. A lárvák megmerevednek és elpusztulnak.

Munkkavédelem: Szemünket a munka során jól záródó védőszemüveggel óvjuk, szánk elé kössünk kendőt.

Paradicsomhajtásból permetlé

Távol tartja káposztalegyeket a rajzás, illetve a káposztalepkéket peterakás idején.

Elkészítése: kétmaréknyi, körülbelül 40 dkg zöld paradicsomhajtást apróra vágunk (ajánlott kesztyűt húzni, mert megsárgít ja a kezünket), s azt 5 liter esővízben 2-3 óráig áztat juk, majd leszűrjük. Ezzel az oldattal permetezzünk kétnaponként. Sárgarépalégy ellen is kiváló, elkészítése annyiban különbözik az előzőtől, hogy 5 napig kell erjeszteni és a leszűrt levet esővízzel 1:1 arányban kipermezhetjük,

Bodzahajtás főzet

A bodzahajtásokból (fekete bodza), földi vagy gyalogbodzából készített főzet elpusztítja a káposztalepke hernyóit.

Elkészítése: egy nagy marék, körülbelül 40 dkg bodzahajtást apróra vágunk és 10 liter esővízben, vasüstben 20-30 percig forraljuk, addig, amíg a főzet fekete színű nem lesz. A kihűlt főzetet 10 liter esővízzel hígítjuk és rózsás öntözőkannával megöntözzük azokat a növényeket, amelyeken hernyót észlelünk.

Bodzavirág főzet

A fekete, vagy gyalogbodza virágából készült főzet permetleve elűzi a máktok-barkókat. Elkészítése: 50 dkg friss bodzavirágot, vagy 15-20 dkg szárított virágot apróra vágunk, szétmorzsoljuk és 3 liter esővízben 30 percig főzzük. Kihűlés után leszűrjük. ez a törzsoldat. A törzsoldat minden literéhez 1 liter esővizet adunk és ezzel permetezzük meg a nyíló mákvirágokat. Ha a virágzás elhúzódik, vagy az eső lemossa a permetlevet, akkor a kezelést ismételjük meg. A beporzást végző méhekre a szer ártalmatlan.

Üröm-, vagy tárkonykivonat

A káposzta- és répaféléket gyakran támadják a földibolhák. Ezek nem bírják az üröm, a tárkony illatát, permetlevétől elmenekülnek.

Elkészítése: 5O dkg friss fehér, vagy fekete ürörmfű föld feletti virágos szárát vagy a tárkony szárát (ha szárított 10-20 dkg elég) 5 liter esővízben 2-3 óráig áztatjuk, majd 20-30 percig lassú tűzön főzzük. A törzsoldatot 5 liter esővízzel hígítjuk és ezzel permetezzük a védelemre szoruló növényeket.

Kamilla kivonat

Az orvosi székfűből készült kivonattal a zöld levéltetvek ellen védekezhetünk, továbbá védelmet nyújt a talaj és a gyökér betegségeivel szemben. Júniustól augusztusig gyűjthető a herba.

Elkészítése: 30 dkg friss orvosi székfű virágos, leveles szárát, vagy 10 dkg szárított virágot, _ ha friss felaprítjuk, ha szárított összemorzsoljuk, - majd 3 liter esővízben 12 óráig áztatjuk. Áztatás után a tömény oldatot szűrjük, 1 liter törzsoldathoz5 liter esővizet adunk. Ezzel az oldattal minden növényt meglocsolhatunk havi 1-2 alkalommal. (4 dkg káliszappant keverünk hozzá, ezzel permetezünk.) Forrázatát (l dkg kamillavirág 2 liter vízhez) minden pillangósvirágú: bab, borsó, csillagfürt magjának csávázására használhatjuk. A szűrés után megmaradt kamillamaradványt és a fel nem használt növényi részeket a komposztra tesszük, mivel azt aktivizálja.

Zsurló főzet

Alma és körtevarasodás, alma- és szőlőlisztharmat, gombás megbetegedés ellen kiváló. Elkészítése: 1 kg zöld, vagy 20 dkg szárított mezei zsurlót 10 liter esővízben 3-5 óráig áztatjuk, majd 20 percig lassú tűzön főzzük. A törzsoldatból 1 litert 5 liter esővízzel hígítva permetezünk. A főzet maradványát a komposztunkra egyenletesen szórjuk ki.

Kutyatej főzet

Levélrozsda. levélfoltosság, lisztharmat ellen kiváló.

Elkészítése: 40 dkg friss farkaskutyatej föld feletti virágos szárrészét 3-4 cm-es darabokra vágjuk, majd vasüstben 5 liter esővízzel felöntve. 1-2 óráig főzzük. Lehűlés után leszűrjük és a főzetet 10literre kiegészítjük.

Kutyatej permetlé

Elkészítése: 40 dkg friss kutyatejhajtást feldarabolunk és 3 liter esővízben addig áztatjuk, amíg a tejnedv ki nem ázik belőle. A tejszerű levet egészítsük ki esővízzel 5 literre és azonnal permetezzük. A permetezést 2-3 alkalommal ismételjük meg.

Cickafarkvirág erjesztett leve

Alkalmas a rovarok riasztására és palántadőlés ellen.

Elkészítése: 30 dkg nyers cickafarkvirágot, vagy 10 dkg száraz virágot 10 liter esővízben 3-S napig áztatunk, majd leszűrjük. A kiültetendő palántákat (káposztafélék, saláták, burgonyafélék) elültetés előtt bemártjuk a törzsoldatba, az erjesztett lébe.

Cickafarkvirág főzet

E/készítése: 2 púpozott evőkanálnyi száraz cickafarkvirágot másfél liter esővízben fél óráig főzünk, majd ezt leszűrve kapjuk a törzsoldatot. Ennek minden literjéhez 3-S liter esővizet adunk és ezzel permetezünk.

Káliszappanos permetlé

Mindenféle hernyó, alma-, barack-, szilva- és szőlőmoly ellen.

Elkészítése: 1 kg kenőszappant és 1 liter denaturált szeszt 20 liter vízzel, 2 evőkanálnyi mésszel és 2 kanál sóval alaposan összekeverünk, s azonnal kipermetezzük.

Soproni bordóilé

Használható mindenféle peronoszpóra és lisztharmat gyógyítására, valamint őszibarack levélfodrosodása ellen.

Elkészítése: 2 kg darabos mészhez, 0,5 kg darabos rézgálicot és 0,5 kg ventilált kén port adagolunk a meszes víz + kénpor + rézgálic sorrendben. Esős időben a permetezés t hetenként, száraz időben 2-3 hetenként megismételjük.

Páfrány + erjesztett csalánlé

Levéltetvek elleni permetezésre ajánlott.

Elkészítése: 10 dkg erdei pajzsika levelet (páfrány), vagy S dkg pajzsika gyökértörzsel, S liter esővízben 4-S óráig áztatunk, majd 20-30 percig lassú tűzön főzzük. Egy liter páfránykivonat törzsoldatot összekeverünk 1 liter erjesztett csalánlével, ezt 10-12 liter esővízzel felhígítjuk és azonnal kipermetezzük.

Csalánlé

Levéltetű, takácsatka, káposztalepke hernyója ellen, a növények erősítésére, ellenálló képességük növelése céljából érdemes hetente egyszer megpermetezni a növényeket. A levelek sárgulásának elkerülésére rügyfakadás előtt permetezzünk, vagy a fa tányérjába öntsük a csalánlevet, ilyenkor lehet töményebb a keverés i arány. A palánták öntözésére zsurló-csalán keveréket használjunk.

A csalán leveles-száras hajtása virágzás előtt, májustól júliusig gyűjthető, de később is hoz új hajtásokat. 5 kg friss növényből 1 kg szárított növényt nyerünk.

Elkészítése: 5 kg zöld, vagy 1 kg szárított nagy csalánt felaprítunk és 50 liter esővízben, fahordóban 5-15 napig állni hagyunk, amíg a lé erjedni kezd. A törzsoldatból 1 liternyit 5-10 liter esővízzel hígítunk, majd kipermetezzük. A permetezést egy hét múlva megismételjük.

Ha egy napig áztatjuk, egy az egyben kipermetezhetjük, viszont többnapi állás esetén mindig hígítani kell, például 10 nap után 1:10 arányban.

Tejes permetlé

A paradicsom levél- és bogyóbetegségei ellen.

Elkészítése: két liter tejet öntsünk 8 liter esővízbe folytonos keverés közben. Ezzel a permetlével hetenként kezeljük a beteg növényeket.

Feketenadálytő lé

Növekedésserkentő, növeli a növények ellenálló képességét, több és jobb minőségű termést kapunk. Nagyon sok ásványi anyagot, nitrogént és nyomelemet tartalmaz, kibontja a talajban megkötött káliumot. Nyirkos helyeken, árkok mentén, nedves réteken, vadon terem, de kertbe .telepítve az ember és az állatok számára is kiváló gyógynövény, jó takarmány és trágyanövény. A virága színe piros, ibolya és fehér. Trágyalének levelét és szárát tavasztól őszig gyűjthetjük.

Elkészítése: 1 kg nyers vagy 10-20 dkg szárított levélhez és szárhoz 10 liter esővizet adunk. Az erjesztett levet tiszta fahordóban, vagy zománcozott edényben készítsük el. Az erjesztés 5-6 nap, de közben naponta fel kell keverni. Egy liter törzsoldathoz 5 liter esővizet adunk és rögtön permetezünk. Kiváló öntöző lé paradicsom, zeller, káposztafélék, ribiszke, egres, málna, tüskétlen szeder, főzőtök számára. Az öntözés kor figyelembe kell venni a talajszárazságot is, mert ha száraz 11 talaj, nagyobb hígítású levet használjunk. A talaj élőlények és a növények táplálására, a növények köré a gyökérzónákba juttassuk be.

Fejeskáposzta lé

A növények növekedésnek serkentésére alkalmas. Nagy nyálkaanyag-, fehérje- és vitamintartalma következtében minden növény számára tápdús öntöző lé készíthető belőle. Előnyös a bab, burgonya, tök, zeller és a paradicsom öntözésére.

Elkészítése: Valójában minden káposztaféle levele felhasználható a lé készítéséhez, melyet erjesztéshez félreteszünk. A legértékesebb trágyalevet a fodros levelű kel és a kelkáposzta leveleiből kapunk. Körülbelül 3 kg levelet 10 literes kőedénybe rakunk és esővízzel felöntjük. A trágyalé 14 nap után felhasználható, l: 10 arányban. Belekeverhetünk fele részben csalánlevet is, a talaj szárazságától függően.

Gyermekláncfű lé

Nagyon gazdag káliumban, de kalcium, mangán, nátrium, kovasav, kén és C-vitamin tartalma is jelentős, ezért különösen értékes trágyalevet ad. Növekedés-szabályozásra és a termés minőségének javítására használható. Áprilistól májusig gyűjthetjük a virágját, levelét, gyökerét.

Elkészítése: 1,5-2 kg friss növényt (virág, levél) 10 liter vízbe rakunk, 14 nap múlva 1:5 arányú hígításban tavasszal és ősszel valamennyi növényt lepermetezzük az átszúrt lével. Vagy 1,5-2 dkg szárított virágot, levelet és gyökeret forrázzunk le 1 liter vízzel. Hígítás nélkül szintén tavasszal és ősszel valamennyi növényt permetezzünk le vele.

Körömvirág lé

Minden kerti növényt erősít és növeli az ellenálló képessegét. Egész nyáron szedhet6, felhasználható a virága, levele, szára. Nagyon fontos, hogy ezt a növényt napsütésben kell szedni, mikor már kinyíltak az éjszakai álomból. magról vethető, de elég egyszer, mivel el. szórja a magját. A levéltetvek elszaporodását csökkenti.

E/készítése: 1 kg fonnyadt növényt (lehetőleg mag nélkül) 10 liter esővízben 1:10 vagy 1:20 hígításban áztatunk. a permetet eső után a leghatásosabb kijuttatni a növényekre. Különösen jó a hatása paradicsomra, káposztára.

Vöröshagyma, fokhagyma, metélőhagyma lé

Fertőtlenítő hatású és csirázást gátló hatása van, ezért elsősorban baktériumos és gombás megbetegedések ellen alkalmazható. Külön-külön is lehet használni, de együtt hatékonyabb, mivel összetételeikben vannak különbségek.

Elkészítése: A főzőhagyma hulladékát és szárát addig gyűjtsük egy edénybe, amíg háromnegyed részéig megtelik lazán, majd öntsük fel esővízzel. Kellemetlen szaga miatt tegyünk bele zsurlófőzetet és zeolit kőport. Öntözéshez 1:1 O arányú hígítást használjunk.

Krizantémvirágpor permetlé

A belőle készült permetlé hatásos a szitkaluc-tetű ellen.

Elkészítése: a leszedett virágfejeket száraz, árnyékos, szellős helyen megszárítjuk, mozsártörőben porrá törjük, majd 5 dkg port 10 liter esővízzel keverünk.

Keverék levek

Különböző növényi trágyalevek jól keverhetők és így hatásuk kombinálható. A keverékek hígítása 1:5 arányú, ha szárazság van 1:20 hígítással öntözzünk az alábbiakkal:

• csalán - zsurló

• hagymahéj - zsurló

• paradicsomhajtás - hagymahulladék - nyírfalevél - csalán

• cickafark - kamilla - zsurló

• fekete nadálytő - kamilla - zsurló

• káposzta - zsurló - kamilla

• csalán - káposzta

Szárított gyógynövényekből is összeállíthatunk keverékeket. Legalkalmasabb a zsurló, cickafark, kamilla, gilisztaűző varádics, zsálya, levendula.

Hasznos tanácsok

Az ültetés idejére hígított csalánlébe érdemes tenni a palántákat és a palánta helyét is ezzel locsoljuk be. A hígított csalánlével való gyakori locsolás ellenállóbbá teszi a növényeket, erőteljesebbek, egészségesebbek lesznek a kórokozókkal szemben.

Császárkorona főzet

Az egerek, mezei pockok elriasztására a császárkorona leveléből, hagymájából készül.

Elkészítése: 5-10 növényt a hagymájával együtt felaprítunk és 1-2 liter esővízben 12-14 óráig ázni hagyjuk, majd lassú tűzön 30-40 percig főzzük. A törzsoldatot 2-3-szor annyi esővízzei hígítjuk és a megvédendő fák, cserjék, évelők gyökereit beállítjuk ebbe a kihűlt főzetbe. Már rég elültetett növényeknél kiássuk a földet a gyökerek közül és megöntözzük a permetlével a talajt.

Csigaőrlemény

Nemcsak a meztelen csigákat, pince csigákat tartja távol, hanem levéltetveket és a hernyókat is.

Elkészítése: Az összegyűjtött csigákat forró vízbe kell dobni, majd megszárítani, porrá törni. 1 liter desztillált vízhez 3-4 evőkanálnyi csigaőrleményt tenni és kipermetezni a csiga közlekedőútjára.

Alkalmasak a következő módszerek is:

• nyers tojáshéjat apróra zúzunk fogyó holdnál (a növő holdnál széttört tojáshéj nem morzsolódik szét és nem lesz éles, hanem belsejével összeragad) és növő holdnál szórjuk szét a növények és az ágyás körül

• hatásos még a fahamu és fűrészpor kiszórása, illetve a hagyma, fokhagyma, zsálya és sarkantyúka növény társítás

• sündisznót hozni a kertünkbe

Burgonyabogár por

A kifejlett burgonyabogarakat, lárvákat összeszedjük, majd forró vizet öntünk rájuk. A leszűrt lével a burgonyát, paradicsomot, padlizsánt bepermetezve a bogarak elmenekülnek, a lárvák pedig leperegnek.

A bogarakat és lárvákat megszárítjuk, majd porrá törjük. Egy liter desztillált vízhez 34 evőkanálnyi port teszünk, jól oldódik vízben. A permetezést két-háromszor megismételjük.

Légyfogók

10 dkg méz, 3 dl ricinusolaj és 4 dkg hegedűgyanta. Zománcos edényben lassú tűzön, óvatosan (tűzveszély miatt) melegítsük fel a ricinusolajat, keverjük hozzá a porrá tört hegedűgyantát. A folyékony keverékhez folytonos keverés mellett mézet csurgatunk. Az így elkészített enyvet 4-5 cm-széles papírcsíkokra kenjük.

A megmaradt savanyúság levét nem kell kiönteni. Egy vödörbe, nagy tálba ki kell tenni és a cukros esetes víz rövidesen megtelik legyekkel.

Színcsapda

A rovarok fajok szerint más és más színhez vonzódnak. Ha a szabadba lapos, színes tálkákat helyezünk el, vagy a tálak alját befestjük különböző színűre (sárga, fehér, kék), azt vesszük észre, hogy a rovarok fajonként elkülönülve telepszenek rájuk. Ha a tálakat megtöltjük vízzel és a vízbe mosogatószert szórunk, ez meglágyítja a vizet, megszünteti a felületi feszültségét, így a rovarok lába a vízre ereszkedve elsüllyed és belefulladnak. A fehér színű tálban főleg rovarokat találunk, a sárga színűben pedig elsősorban a levéltetvek szárnya~ alakjai gyűlnek össze.

Meztelen csigák elleni védekezés

Kistányérba töltött sört állítsunk a zöldségsarok közé és este az összegyűlt csigákat gyűjtsük be, vagy a sorközökbe terítsünk csalánhajtást, mert a szúrós, csípős levelek elriasztják a csigákat.

Drótférgek elleni védekezés

Félbevágott burgonyagumókat lefelé fordított metszési felülettel erősen a talajba nyomunk. Ha nagyon sok drótféreg gyülemlett fel rajtuk, új gumóval cseréljük ki. Az égetett mész is elűzi a drótférgeket.

Hernyók elleni védekezés

Benedvesítjük a növényt dohányhamuval, vagy korommal szórjuk be.

Hernyócsapda

Alkalmas az amerikai fehér szövőlepke hernyóinak összegyűjtésére és megsemmisítésére.

A kimosott, kifordított tejeszacskókat megtöltjük széttépett vattával, majd zsinór segítségével felköt jük a fa derekára és vastagabb ágaira. A bábozódni akaró nagyobb hernyók bebújnak a tejeszacskóba és ott avattába bebábozódnak. Egy hét múlva a bábokkal, hernyókkal telt zacskókat leszedjük és eléget jük.

Vakondok, pocok

járataiba kissé szétdörzsölt borsmenta- vagy kamillacsomókat dugj unk. Csapdaállítás is hatásos: dugj unk a földbe üveget a nyakával lefelé és az alját törjük le. Széljáráskor az üvegek zajt keltenek, s ettől a kártevők elmenekülnek. Másik megoldás az elűzésükre: a földbe szúrunk egy botor, melyre egy szélkereket erősítünk. Mozgáskor mechanikus rezgéseket bocsát ki, amit nem bírnak elviselni és elmenekülnek.

Figyelem! Ha védekezünk, érdemes a szomszédokkal közösen védekezni a kártevők ellen, mert akkor lesz igazán hatékonya munkánk.

Felületi komposztálás, mulcsozás

Előnye, hogy a talajt nem kell forgatni, ezzel elérjük, hogy a felső talajrétegben megszakítás nélkül folyhasson a szerves anyagok elbontása és átalakítása humuszanyagokká.

A takarás egyben közvetlen kapcsolatba hozza a szerves anyagokat a talajjal, amit semmi más eljárással nem lehet elérni. A lombos erdő a természetes felületi komposztálás ideális példája.

Érdemes a talajtakaró-komposztálást alkalmazni, mivel a talajjal közvetlen kapcsolata van. Nemcsak a földigilisztákat, de rengeteg hasznos élőlényt is táplál a talajban. Képzeljük el, hogy betakarítás után, a meleg július-agusztus-szeptember hónapokban a takarás nélkül maradt, napszikkasztott talajfelszín a talajlakók számára valóságos elemi csapást jelent. A talajtakaró komposzt a talaj felületén mikroklímát alakít ki és meggátolja az értékes tápanyagok elvesztését, ahogy ezt a természetben is láthatjuk. A lebomlás minden átalakító fázisa ott helyben történik és annak termékeit a talaj rögtön átveszi. A reggeli friss harmatot is magába szívja ezért jobban megtartja a nedvességet. A rétegek védik a talajt az erős fénytől, a forró napsugártól és az erős záporoktól. Vagyis a talaj nem maradhat fedetlenül. A lebontó-rétegnek csak egy hibája van: önmagában nem örök életű, csak akkor marad fenn, ha a talajt folyamatosan szerves anyag takarja, vagyis a talaj lakók folyamatos "etetése" megoldott. Ezért a talajt kíméletesen kezeljük, még ősszel sem szabad az élettel tele feltalajt alulra forgatni és az élettelen sem kerülhet felülre. Ügyelnünk kell arra, hogy a szerves anyaggal való takarás ne tömörítse meg túlságosan a talajfelszínt és ne indítson el rothadási folyamatokat.

A felületi komposztálás a kötött agyagos vályogtalajokon különösen alkalmas a kívánatos talajérettség elérésére és fenntartására. A homokos talajon a folyamatos talajtakarás megőrzi az egyébként is szűkösen levő talajnedvességet és kiválóan véd a szélerózió ellen.

A könnyű talajokon a talajtakarás segítségével néhány év alatt jelentősen megnövelhetjük a tápanyag-tartalmat.

Felületi komposztálásra legalkalmasabb a mustár mint köztes növény, mert még akkor is, ha már nem vetünk semmit a kertben ősszel, a mustár magjai még kikelnek. Az előzőleg csak fellazított talajba a két sor közötti teljes szélességben mustárt vetünk, mely néhány nap múlva kikel és vastag zöld takarót alkot. Így jól gondoskodunk a talajról. hisz a kizöldellt növény a gyomokat elfojtja, gyökereik, mélyre hatolnak, a levelek beárnyékolják a talajt, így kevesebb vizet párologtat mint a takaratlan talaj. Összehasonlítva más zöldtrágyának alkalmas növényekkel, amelynek mindnek megvan a maga értéke, a mustárnak a kertben különös előnyei vannak. Egyetlen más növényt sem olyan könnyű vetni és kezelni; mint a puha mustárt, amely -70C alatt megfagy. A vetés egyszerűen kezelhető, ami a vegyeskultúrás kert könnyű szerszámaira való tekintettel rendkívül fontos. A mustár után tavaszra nem maradnak durva szárrészek, ha ügyelünk rá, hogy virágba ne szökjön.

A könnyű fátyol, amely a fokozatosan átfagyó talajon fekszik tavasszal, a gereblye gyenge érintésére szétporlik. A magágy további megmunkálására nincs is szükség. Évközben, mikor egy sor felszabadul, talaját fellazítjuk és mustárt vetünk bele. Ez csak néhány centiméteres száracskát hoz, de a gyökerek mélyen a talajba hatolnak és értékes gyökér-maradványokat hagynak hátra. Hasznosságát tekintve kiváló táplálék-kiegészítő salátákba, de mint fűszernövény is finom és nem olyan erős, mint a zsázsa. Abban az időszakban, amikor a vitaminhordozók a kertben lassan, fokozatosan visszaszorulnak igazán nagyszerű vitaminforrás a zöld mustárnövény.

Ügyeljünk a kertünk megmunkálása során, hogy ne ártsunk a talajnak, mert nagy károkat is okozhatunk:

• ha túl tömény és friss a trágya, a trágyalé: az elpusztult giliszták jeleznek

• ha hideg, kemény és klórtartalmú öntözővízzel öntözünk

• taposással is károsíthatjuk a talajt, különösen nedves időben

• ha nem megfelelő növényt használunk talajtakaró felületi komposztálás ra (pl: borsószár, megfásodott növények maradványai), haszonnövényeink elpusztulnak, vagy elmenekülnek kertünkből a honos és hasznos élőlények

• a honos és hasznos élőlények (madarak, bogarak, lepkék) elpusztításával is, amelyek biológiai egyensúlyban élnek és táplálkoznak és mások táplálékául szolgálnak: vagyis döntő fontosságúak egy élettel tele talaj felépítésében

• kémiai permetszer használatával

Komposzt

A komposztálás az újrafelhasználás egyik legősibb formája. Komposztáló ládát, ládákat készíteni vagy gödröt ásni, a kert sarkában érdemes szélvédett; de könnyen megközelíthető helyen. A kertünkből szinte minden belekerülhet. Nyesedékek, amit összeaprítunk, sövények nyesedéke, lemetszett gallyak, szárrészek, gyomok, lekaszált friss fú, mely segíti a nyesedékek bemelegedését. A gyomokkal együtt a bekerült magvak ennek a hőnek hatására elvesztik csíraképességüket.

Ha kihűlt a komposzt giliszták vándorolnak bele. Érdemes alkalmanként egy kis földet rászórni, bodzát vágni és beleaprítani (távol tartja a vakondokat és pockokat), mindig váltakozva illesszük be a réteges anyagokat és növő holdnál néhányszor tapossuk keményre. A gilisztaűző varádics szintén távol tartja a férgeket és egyéb kártevőket (pl. egér). A varádicsot ne a trágyára tegyük, hanem akasszunk egy-egy köteget a komposztunk oldalára. Cickafarkkórót, zsurlót, csalánt, ha van zabszalmát is tehetünk bele, mert szellőssé teszi a komposztot. A trágyalé készítésekor megmaradt leszűrt maradékokkal is gazdagíthatjuk komposzttelepünket. Ne felejtsük el a konyhai hulladékot, fahamut, kormot, fűrészport. törköly t (sok foszfort tartalmaz), összegyűrt nedves hullámpapírt stb. Vízzel

meg kell locsolni alkalmanként, főleg akkor, ha egyszerre túl sok növényt tettünk a komposztálóba, egyrészt a begyulladás miatt, másrészt pedig elősegíti a rothadást. A trágya bűzét megszüntethetjük, ha alkalmanként zeolitot szórunk rá.

Kétévenként új komposztálót készítsünk. Míg az egyik érik, pihentetjük, hogy a betelepített giliszták átdolgozhassák és az aljáról óvatosan ki szórhatjuk ~ porhanyós, tápdús földet a növényeinkre. Közben a másikba 3-4 hónap múlva gyűjtjük a kerti hulladékot, hogy az előző komposztunkból a bennük lévő jótékony giliszták át tudjanak menni az új telepítésű komposztálóba, hogy folytassák áldásos munkájukat. Egyébként a giliszta a legjobb talajellenőr. Ahol sok van, ott termékeny és egészséges a talaj. Érdekességként a gilisztaürüléket megvizsgálták és a normál kerti talajhoz viszonyítva, hétszeres mennyiségű foszforsavat, ötszörös mennyiségű nitrátot, nitrogént, tizenkilencszeres mennyiségű kálit, két és félszeres mennyiségű magnéziumot, kétszeres mennyiségű meszet és különböző nyomelemeket találtak. Vagyis megállapíthatjuk, hogy a giliszta a kertművelő leghasznosabb barátja.

Ősszel a kész komposztot fák alá, rózsaágyakra, liliomokra, málnára, szamócára tesszük.

Komposztoltó

Sokkal gazdagabb lesz tápanyagokban a komposztunk, istállótrágyánk, ha nemcsak érleljük, hanem az érlelési folyamatot oltóanyag hozzáadásával is segítjük.

Az ehhez szükséges anyagok: 1 dkg kamillavirág, 1 dkg gyermekláncfű, 1 dkg cickafark, 1 dkg macskagyökér, 1 dkg nagy csalánlevél. 1 dkg tölgyfakéreg, 1 dkg méz és 1 dl tej. A gyógynövényeket porcelántálban porrá törjük és barna üvegekbe tesszük külön-külön, majd árnyékos, hűvös helyen tároljuk. Felhasználáskor egy csapott mokkáskanálnyit veszünk ki mindegyikből. Ezt a mennyiséget fél liter esővízbe tesszük, hozzáadjuk a mézet és a tejet. Összerázzuk és 24 óráig állni hagyjuk. Ez a mennyiség egy köbméter komposzttrágya oltásához elegendő. Az oltást a komposzt halom összerakása után 2-5 napon végezzük el.

A korhadást fokozza például a kovaliszt, de adagoláskor ügyeljünk a földnapokra, főleg a szűzre. A mészadalék elősegíti a humuszképződést és az egészséges korhadást.

FORRÁS: bioterápia kézikönyv (Lectum kiadó) - Megvásárolható pl. itt is: http://www.libri.hu/konyv/toth_gabriella.bioterapia-kezikonyv.html

Forrás: http://egykalapalatt.info/index.php?title=Szerkeszt%C5%91

Kép forrása: http://komlomedia.wordpress.com/2012/02/

TOP 5

Ne maradjon le
egy hírről sem

utajovobe.eu
Rendszerezett a fenntartható fejlődés oktatásához is felhasználható tudás. Segíti az oktatók környezeti nevelésének beépítését az oktatott tantárgyakba.

Copyright © 2011 Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel - Útajövőbe.eu. Minden jog fenntartva.
Weboldal programozás, karbantartás SelfMed.pro. Villám tárhely Szerver.eu