Útajövőbe Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel 
Banglades és India egy része akár a korábban jósoltnál kétszer nagyobb tengerszint-emelkedéssel szembesülhet 2100-ra, még akkor is, ha a világ a mainál nagyságrendekkel bátrabb intézkedéseket hoz a globális felmelegedés ellen.
Rendkívül káros a környezetre a bitcoin bányászat egy friss kutatás alapján: német kutatók a nyilvános kibocsátásokat és az IP-címeket alapul véve arra jutottak, hogy a bányászat olyan mennyiségű energiát használ fel, hogy szén-dioxid-kibocsátása nagyobb, mint Jordániának – írja az MTI.
A Nagy Zöld Fal egy ma is futó afrikai projekt, és a neve elég jól leírja az eredeti elképzelést: az érintett országok egy gigantikus, közel 8000 kilométeres zöldsávot húznának fel a Szahara déli határa mentén, amely keresztbe átszelné az egész kontinenst.
Első olvasatra talán furcsa lehet a cím, de nincs ebben semmi rendkívüli, ez áll az euronews videójában.
Példátlan légszennyezést okoztak az ausztráiai bozóttüzek Sydneyben és az ország keleti partvidékén - közölték csütörtökön illetékesek, hozzátéve, hogy a füst és a szállópor marja az emberek szemét és a légzőszervi betegségek megugrását idézte elő.
Az elmúlt napokban elárasztották az éhes jegesmedvék az Oroszország északkeleti részén fekvő Rürkajpij városának környékét - közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF) csütörtökön.
Bár az amazóniai, szibériai, indonéziai, kongói erdőtüzek és a szándékos erdőirtások képei miatt úgy tűnhet, hogy minden ami zöld, rapid tempóban tűnik el a bolygóról, és a természet hamuvá válik, a Földön az utóbbi harminc évben valójában egyre több a növény.
Gyakran halljuk klímakutatóktól, a környezet megóvásán dolgozó civil szervezetek képviselőitől és különböző médiumokban a figyelmeztetést: az „utolsó órában” vagyunk. De vajon mi fog történni utána? Ez a vészjósló mondat csak a környezetre vonatkozik? Minek, kinek jelentheti a végét, ha elfogy az idő?
