A történelem azt bizonyítja, hogy nem kell évszázadokon át tartania egy klímaváltozásnak ahhoz, hogy felbomlasszon egy közösséget vagy egy dinasztiát - elég akár néhány év is.

Az év elején az MTI, majd annak cikke alapján a Greenfo is olyan kutatási eredményekről számolt be, melyek szerint nem felmelegedés, hanem éppen ellenkezőleg, lehűlés következhet be Európában. A tudósok régóta kutatják, miért váltják egymást a Földön melegebb és hidegebb időszakok, azonban még messze a végső konklúzió, így egyértelmű, hogy jégkorszakok mindig is lesznek a bolygón, a kérdés csak az, mikor kezdődik az újabb Európában. Ha ugyanis melegszik a Föld, elég nehéz arra következtetni, jön a jégkorszak. Vagy mégsem?

(Szerkesztő megjegyzése: A városi és országúti közlekedés kapcsán nemcsak az IBUKI-ról írunk az oktatási segédletben, hanem a káros anyag kibocsátással kapcsolatos összefüggésekről is itt.)

A légszennyezés igen összetett kérdéskört alkot, mely összetettségben elsődleges problematika az, hogy igen nehezen, vagy egyáltalán nem becsülhető meg a Föld országainak károsanyag-kibocsátása, ezen belül a szén-dioxiddal való levegőszennyezés, hisz az emberiség által termelt egyik legfőbb hulladék ez a gáz. Ez pedig sarkköve annak a szakmai vitának, ki és mi is okozza a bolygó felmelegedését, az ember tevékenysége, vagy sem, azaz a Föld melegszik magától is. Ahhoz, hogy a kérdés megválaszolható legyen, a kibocsátást valahogy mérni kell, ez evidens. Ez azonban további kérdést vet fel.

Az internetes adatforgalom bővülésével és gyorsulásával exponenciálisan nő a számítógépes infrastruktúrák energiaigénye. A számítástechnikai eszközök a világ jelentős áramfogyasztóivá léptek elő. Mégsem környezetbarát az informatika fejlődése?

Sanghaj, Még legalább két-három évtizedig komoly gondot okoz majd a levegő szennyezettsége Kínában, mely a dohányzást megelőzve a tüdőrák első számú okozójává léphet elő a kelet-ázsiai országban.

Íme egy jó példa a Múltkor Magazintól annak szemléltetésére, hogy tehet tönkre egy egész civilizációt a szárazság. Ma ugyanebbe az irányba haladunk azzal a különbséggel, hogy a bolygó felmelegedését az ember okozza.

A technológiai újítások ellenére Angkor sem térhetett ki a megannyi ősi birodalom vesztét okozó klímaváltozás képében jelentkező végzet elől: szakértők szerint immáron kézzelfogható bizonyíték van arra, hogy a szárazság miatt áldozott le a 12. századi kambodzsai romváros csillaga.

A kongói medencében található a világ második legnagyobb esőerdeje, az afrikai kontinens növényzetének hetven százaléka, hatszáz fafajta, tízezer állatfaj, hat nemzet.

Ez a terület a világ legfenyegetettebb ökoszisztémája, földünk második tüdeje, egymillió négyzetkilométernyi esőerdő.

A “zöld” kampányokkal az a baj, hogy sokszor nagyon szívszaggatóra sikerülnek. Olyannyira, hogy egy átlagos fogyasztó a mérhetetlen szomorúságon és frusztráción kívül elsősorban tehetetlenséget, bűntudatot érez.

A bűntudat -- mondjuk -- nem árt az ellustult, elkényelmesedett nyugati embernek, de ezt az érzést sosem szabad magára hagyni! Sikerre csak akkor számíthatunk, ha valamilyen pozitív viselkedést provokálunk ki üzenetünk által. Egyfajta tettet, ami által a kampány elérheti a célját.