Alapvetően sikeresnek nevezhető a durbani klímakonferencia, ahol a kiotói jegyzőkönyv meghosszabbításáról és arról döntöttek, hogy az évtized végétől globálisan, mindenki számára kötelező érvénnyel veszik fel a harcot a klímaváltozás ellen. Kérdés, hogy akkor sikerül-e megegyezni, és hogy nem lesz-e már túl késő.
A kiotói jegyzőkönyv meghosszabbításáról állapodott meg a dél-afrikai Durbanben vasárnapra virradóra az ENSZ 17. Klímaváltozási Konferenciája, amelyen csaknem 190 tagállam képviseltette magát.
A villamosdilemmát vizsgáló kísérletek eredményei több évtized elteltével sem változtak. Az eddig csak szóban feltett erkölcsi kérdést most virtuális valóságban is tesztelték, és az emberek ugyanúgy döntöttek.
There was a problem loading image 'images/EU_tarsadalom_es_jog/zöldenergia.jpg'
There was a problem loading image 'images/EU_tarsadalom_es_jog/zöldenergia.jpg'
Nem kétséges, hogy a válság hazánkban egyáltalán nem szűnt meg, bármilyen elemzések is látnak napvilágot. Sőt, egyre több olyan hírt hallunk, miszerint a válság újabb hullámával kell számolnunk. A krízis, illetve negatív hatásai még eltartanak néhány évig, mely időszak alatt, ha felelősséget érzünk a jövő nemzedékéért, és tanulunk múltbéli hibáinkból, radikálisan átalakíthatjuk gondolkodásunkat, és figyelmünket a zöldbiznisz felé fordíthatjuk úgy, hogy abból leginkább gyermekeink profitáljanak. Mire is gondolunk konkrétan? Mielőtt ebbe belevágnánk, érdemes elolvasni Olajos Péter Konzervatív Zöldség c. könyvének borítóján foglaltakat:
2011. november 23-24. között gondolkodás-, értékrendváltás és cselekvés jegyében tartották a Magyar "Fenntarthatósági Csúcs" II. konferenciát. A konferencia a hazai szereplők jelentős csoportját hívta össze, hogy szembesüljenek a tudatos nevelés előnyeivel, az oktatási tartalmak valamint a környezettudatosságra való nevelés fontosságával valamint előzőek kapcsán cselekvésre szólítsa fel őket. Fő témája: mit tesz, és mit tehet minden egyes ember azért, hogy egyéni, családi, nemzeti és globális szinten megváltozzanak a folyamatok. A nemzeti "Fenntarthatósági Csúcs" fontos küldetése a konferencián megalapozott irányvonal megőrzése illetve a széles nyilvánosság felé történő közvetítése. Ezáltal a társadalom szereplői felelősségérzetének erősítése, a jó példák mintaként való közvetítése, az üzleti érdekek és a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével.
Mint azt megírtuk, tegnap kezdődött az a kétnapos konferencia sorozat, melyet röviden a Fenntarthatósági Csúcs elnevezéssel aposztrofálunk. Ma, szemben azzal a központi kérdéssel, hogy létezik-e egyáltalán fenntartható fejlődés, az előadók inkább az emberrel, a jóléttel, a boldogsággal és a szeretettel foglalkoztak, mint olyan humán erőforrással és emberi tulajdonságokkal, amiket szembe kell állítani az emberi mohósággal, önzéssel, fukarsággal, stb. Szinte mindegyik előadás egyik alapvető eleme így az egymással való kooperálás volt, és nem az egymással való hadakozás.
"Az újra felhasználhatóságot kellene végre általánossá tenni - szólította fel nem csupán a Magyar Fenntarthatósági Csúcs II. című konferenciája résztvevőit László Ervin filozófus. A Piac & Profit konferenciáján elhangzott, a civilszféra nyújthat csak védelmet a „világvégi" krach bekövetkeztétől... A bevételből kéne élni, nem a tőkéből - használt gazdasági fogalmakat egyik legfőbb tanácsa megfogalmazásához László Ervin filozófus. A Giordano Bruno Egyetem professzora a Piac & Profit szervezte Magyar Fenntarthatósági Csúcs II. című konferenciájának csütörtöki nyitó előadását megtartva a fenntarthatóság problematikáját járta körül olyaténképpen, hogy rávilágított a fenntarthatóság céljára, módjára, s külön is kitért azokra a lehetőségekre, amelyek segítségével ezek az alapelvek valóra is válthatók."
A Piac & Profit ismét széles körű társadalmi párbeszéddel indított „Fenntarthatósági Csúcsot” szervezett. A november 23-án és 24-én megtartott, megtartandó előadásokon ismert tudósok, szakemberek és az üzleti szféra neves képviselői fejtették, fejtik ki véleményüket arról az alapkérdésről, amit úgy aposztrofálunk, van-e fenntartható fejlődés, nyitotta meg az előadások sorát Demcsák Mária főszerkesztő.
A „szakma” nagy öregjének számító Láng István akadémikus szerint nem az a kérdés, hogy van-e, vagy nincs, hanem az, hogy a XXI. században tehetünk-e bármit is annak érdekében, hogy az emberiség ezt a századot túlélje. Ezek szerint ilyen súlyos lenne a helyzet?
Kampányt indított a közoktatási törvény tervezete körül dúló vita kapcsán a Be Fair! Alapítvány a célból, hogy legyen önálló tantárgy az iskolában a fenntartható fejlődés. Erről több portál is hírt adott, köztük a hvg.hu is. Alábbiakban közöljük a teljes cikket, illetve hallgassa meg az Európa Rádió által készített interjút is:
Hiányolják a civilek a fenntartható fejlődést Hoffmann tervezetéből
Alapvetően sikeresnek nevezhető a durbani klímakonferencia, ahol a kiotói jegyzőkönyv meghosszabbításáról és arról döntöttek, hogy az évtized végétől globálisan, mindenki számára kötelező érvénnyel veszik fel a harcot a klímaváltozás ellen. Kérdés, hogy akkor sikerül-e megegyezni, és hogy nem lesz-e már túl késő.
