Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

aelektromos-auto_kina.jpg 

Kína a gazdaság több területén is igyekszik élre törni, de az elektromos autók gyártásába különösen sok energiát fektetnek.

Jövőre már legalább négy kínai autógyártó és három kínai kézben lévő startup fog kocsikat árulni az Egyesült Államokban. Emellett a BYD, Warren Buffett támogatásával az elektromos buszok gyártását kezdi meg Kaliforniában, a Baidu pedig a Microsofttal és az Nvidiával karöltve fejleszti saját önvezető platformját. Néhány éven belül a kínai elektromos autók eláraszthatják a világot.

A márkahűség azonban az egyik legnagyobb nehézség a kínai autógyártóknak. Ugyanis hogyan fog meggyőzni egy amerikait, hogy váltsa le a Ford F-150 pickup kocsiját egy kínaira, vagy éppen egy japánt arról, hogy cserélje le a Toyotáját? Doug Betts, a J. D. Power alelnöke szerint első körben arról kell meggyőzniük a piacot, hogy szükség van az autóikra.

Bob Lutz, a GM egykori alelnöke szerint a kínai autók inkább a japán és a koreai márkákkal tudnak versenyre kelni, hiszen az átlagos amerikai nem vesz ázsiai autót. Lutz hozzátette, hogy a kínai gyártók erőteljesebb megjelenése nem az amerikai cégek piaci részesedését csökkentené, hanem inkább a többi ázsiai gyártóét, hiszen lényeges különbség van a nyugati autók és a keleti márkák kinézete, felépítése között.

A Kína és az Egyesült Államok közötti vámháború sem tesz jót az autóiparnak. Kína áprilisban bejelentette, hogy további 25 százalék vámot szeretnének kivetni az olyan, nagyjából 50 milliárd dollár értékű amerikai importokra, mint a repülőgépek és az autók. A döntéssel így nagyjából azonos szintre kerülnek a kínai vámok azzal az értékkel, amit a Trump-kormányzat importvámjai jelentenek az ázsiai szállítóknak.

De ez nem fékezi a kínai terjeszkedést, hiszen csak az elmúlt öt évben 31 milliárd dollárt költöttek a tengerentúlon, és részesedést szereztek komoly alkatrészgyártó vállalatokban és autógyártókban is. A befektetők csoportját Li Shufu vezeti, aki a Geely Group sikerének köszönhetően még a 80-as években gazdagodott meg. Később a Volvo és a Lotus tulajdonosa is volt, valamint ő a legnagyobb részvényese a Daimlernek és a London Black Cabs vállalatnak.

A Tencent, Ázsia legnagyobb internetes vállalata is belépett az autópiacra, hiszen legutóbb 1,8 milliárd dollárért vásároltak 5 százalékos részesedést a Tesla elektromos autógyártóban. Azonban a motor mellett a szoftver is egyre meghatározóbb eleme az autógyártásnak, és érthető, ha a kínai cégek ezen a területen sem maradnának le szívesen. A Baidu, az ország legnagyobb internetes keresőjének tulajdonosa bejelentette, hogy elindítják a 1,5 milliárd dolláros Apollo befektetési alapot, amelynek keretében több mint száz önvezetőautó-projektbe akarnak befektetni az elkövetkező három évben.

Az elektromos autók előállításában sincs lemaradás, hiszen az akkumulátorok gyártásához szükséges alapanyagok bányászatában Kína az élen áll. A kínai vállalatokhoz kerül például a kibányászott kobalt 60 százaléka, de hasonlóan jól állnak a lítium területén is. A kínai Molybdenum a világ második legnagyobb kobaltbányász vállalata, és jelenleg a 24 milliárd dollárt is meghaladja a vállalat piaci értéke.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás - Nyitókép: IMAGINECHINA/SHAN HE