Mint ahogy a bevezet? sorokban is elhangzott, a definíció utolsó mondata maga is a törvényi szabályozásra, valamint a törvények végrehajtására szolgáló intézményrendszerre utal. Mindennek ismertetésére azért is van szükség, mert a zöld nemzetgazdasági átalakuláshoz – alapjait tekintve – jogilag is képzett zöld állampolgárokra lesz szükség.

A jog prioritása

Mint ahogy a bevezet? sorokban is elhangzott, a definíció utolsó mondata maga is a törvényi szabályozásra, valamint a törvények végrehajtására szolgáló intézményrendszerre utal. Mindennek ismertetésére azért is van szükség, mert a zöld nemzetgazdasági átalakuláshoz – alapjait tekintve – jogilag is képzett zöld állampolgárokra lesz szükség. Ezért a jog prioritást élvez más tudományágakhoz képest, hisz modellezi a természet- vagy társadalomtudomány, közgazdaságtan eredményeit, így pl. ha bárki meg akar ma érteni egy környezeti határértékkel kapcsolatos problematikát, meg kell ismernie annak közgazdaságtanban rögzített alapjait is.

Magyarország ma már tagja az EU-nak, így érdemes annak alkotmányozási (és jogi) folyamatait, részállomásait alapul venni ahhoz, hogy a környezetvédelem jogi fogalmát megadhassuk.

Nem mindig volt ez azonban így, s?t volt olyan id?szak is Európában, amikor a környezetvédelem jogilag még nem, vagy alig volt definiált. Ezt mutatja be az alábbi példa, hisz a megfelel? környezethez való jogra az 1970-es évekt?l kezd?d?en egyre inkább igény mutatkozott.

Az 1972-es ENSZ konferencia, azaz „Stockholm óta a nemzetközi dokumentumok egyre növekv? számban tartalmaznak utalásokat a környezeti jogokra... Annak ellenére, hogy az 1950. évi Európai Emberi Jogi Konvenció nem tartalmazza a környezethez való jogot, az Európai Bizottság és az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlata arra mutat, hogy a környezeti károkozás olyan emberi jogok sérelméhez vezet, amelyet a konvenció elismer.”(1) E körben a magánélethez vagy családi élethez, illetve a tulajdonhoz való jog kerülhet szóba. Így egy konkrét jogesetben, a López Ostra ügyben a Bíróság elfogadta az Emberi jogok európai konvenciójának 8. cikkét, mint jogalapot, mely a magán- és családi élet védelmére szolgál. Megállapította, hogy a panaszos közvetlen környezetében létesített és m?ködtetett illegális hulladékkezel? károkozása „belefér” a hivatkozott jog megsértésébe. Mellesleg a törvényszék a spanyol államot is elmarasztalta, mert szerinte annak hatóságai és bíróságai nem tettek meg mindent a panaszos érdekében.(2)

Ha tanulmányozzuk az Emberi Jogok Európai Bíróságának a jogeseteit, megérthetjük, mik az alapvet? elvek a környezetvédelemben, és azt is megérthetjük, mi sajátítandó el abból, hogy ennek megfelel?en hazánkban is védhessük a környezetet.

Az 1980-as évekt?l kezdve elindult és kiszélesedett az EU (környezetvédelemmel kapcsolatos) alkotmányozási folyamata, melynek eredményeképpen, illetve tekintettel arra is, hogy a szocialista rendszerek összeomlásával új tagországokkal b?vült és b?vül ma is az Unió, az egységes Európa megteremthette azokat a feltéteket, melyek révén jóval többet tehetett a környezetvédelem terén, mint az egyes tagországok külön-külön. Így pl. ha csökkenteni kellett a tagországoknak a CO2 kibocsátásukat, ezt meg is kell tenniük, ”más megoldás” egyszer?en nem maradhatott. 

Az 1990-es évekre a természet- és társadalomtudományok megadták a fenntartható fejl?dés, a jöv? nemzedéke, a biodiverzitás tudományos fogalmait, így megjelentek az uniós tagországokban az ezzel kapcsolatos konkrét törvények is.

[1] ld.: Dr. Bándi Gyula: Környezetjog 64. oldal, (Osiris Kiadó, Budapest, 2006)

[2] vö.: Dr. Bándi Gyula: Környezetjog 64. oldal, (Osiris Kiadó, Budapest, 2006)



A konkrét jogi fogalom

Bővebben...A jogi meghatározást egy ún. értelmez?, els? olvasatra igen egyszer?nek t?n? rendelkezéssel definiálja a  környezet védelmének általános szabályairól szóló (1995. évi LIII.) törvény, de didaktikai okokból a fogalmi meghatározáshoz tartozhat, tartozik a törvény célja, valamit a fenntartható fejl?dés definiálása is. Eszerint a környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megel?zése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megel?z? állapot helyreállítása.

A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szint?, összehangolt védelme, a fenntartható fejl?dés biztosítása.

Utóbbi elem vonatkozásában a fenntartható fejl?dés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket meg?rzi a jelen és a jöv? nemzedékek számára, a természeti er?forrásokat takarékosan és célszer?en használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életmin?ség javítását és a sokféleség meg?rzését.

Egyértelm?, hogy a fenntartható fejl?dés, a jöv? nemzedéke, a sokféleség a globalizációs problémákra utal, azaz komplexen adja meg a fogalmakat, de nem utal a jöv? nemzedéke érdekében ma még a komplex (zöld) nemzetgazdasági és társadalmi átalakulás szükségességére. Nem is utalhat, hiszen ez manapság még nem politikai cél. Ebb?l az is következik természetszer?leg, hogy a hivatkozott átalakulást a jöv? nemzedékének kell majd végrehajtania.



A környezetpolitika uniós elvei

Bővebben...A világ számára „a környezetpolitika meghatározó elveinek legjobb példáját az Európai Közösség szolgáltatta. Az Európai Közösség Tanácsa 1973 novemberében fogadta el az egész környezetpolitikáját meghatározó ún. Els? Környezeti Akcióprogramját. Az els? programot még további öt követte, jelenleg a 2002-ben elfogadott Hatodik Akcióprogram végrehajtása folyik. Az els? Akcióprogram legfontosabb, máig meghatározó jelent?ség? része az alapelvek – összesen tizenegy – kimunkálása, melyek a többi akcióprogramban is visszaköszönnek.”(1) Ezek az elvek tehát a tagországok jogszabályiban is megjelennek jogi és politikai alapelvekként, vagyis összegzésképpen elmondható, hogy ezen – egyéb tudományok eredményeire épül? – axiómák teremtették azt az alapot, amire az Unió politikája, gazdasági és jogi rendszere épülhetett, épülhet ma is.

Alapelvek

  1. A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak forrásánál történ? fellépés.
    A legjobb környezeti politikának a szennyezés vagy a környezeti ártalmak forrásuknál történ? megakadályozását kell szolgálnia, nem pedig kés?bb azok ellensúlyozására törekednie.
  2. A környezeti hatások figyelembevétele.
    A környezetre gyakorolt hatásokat minden technikai tervezési és döntéshozatali folyamatban a lehet? legkorábbi szakaszban számításba kell venni.
  3. A természeti er?források ésszer? hasznosítása
    Kerülni kell a természeti er?források vagy a természet bármely olyan felhasználását, amely az ökológiai egyensúlyt jelent?sen károsítja.
  4. A tudomány és a technika környezetvédelmi célú fejlesztése
    A közösség tudományos és technikai ismereteit azzal a céllal kell fejleszteni, hogy a környezet meg?rzésében és javításában, a szennyezés és a környezeti ártalmak elleni küzdelemben hatékonyan m?ködjön közre.
  5. A szennyez? fizet elve
    A környezeti ártalmak megakadályozásának és megszüntetésének költségeit f?szabályként a szennyez?nek kell viselnie.
  6. Egyik állam sem okozhat környezeti kárt más államnak.
    Az ENSZ-nek az emberi környezetr?l megrendezett stockholmi konferenciáján elfogadott Nyilatkozattal összhangban figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az egyik államban végrehajtott tevékenységek ne okozzanak semmilyen károsodást egy másik állam környezetében.
  7. A fejl?d? országok érdekeinek figyelembevétele
    A Közösségnek és a tagállamoknak környezeti politikájukban tekintettel kell lenniük a fejl?d? országok érdekeire.
  8. Az Európai Közösség és a tagállamok regionális és nemzetközi együttm?ködése
    ...a Közösségnek és a tagállamoknak hallatniuk kell hangjukat a környezeti problémákkal foglalkozó nemzetközi szervezetekben, amelyekben közösen kialakított álláspontjuk alapján kezdeményez?en kell fellépniük.
  9. A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, amelyet minden szinten oktatni kell
    A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, ezért mindenkinek tisztában kell lennie annak fontosságával. A környezeti politika sikerének el?feltétele, hogy a népesség minden rétege, a közösség minden társadalmi ereje segítsen a környezet védelmében és fejlesztésében.
  10. A környezeti cselekvés megfelel? szintjének meghatározása
    A szennyezés minden egyes kategóriájában szükség van a cselekvés szintjének kijelölésére (helyi, regionális, nemzeti, közösségi, nemzetközi), amely a legjobban megfelel a szennyezés típusának és a védend? földrajzi övezetnek.
  11. A tagállamok környezeti politikáinak összehangolása és harmonizálása a Közösségben
    Az e területekre vonatkozó nemzeti programokat egy közös, hosszú távú koncepcióra alapozva kell összehangolni, s a nemzeti politikákat a Közösségen belül harmonizálni kell. E politikák az életmin?ség javítását kell célul t?zniük. Következésképpen a gazdasági növekedést nem lehet pusztán mennyiségi szempontok alapján szemlélni.”(2)

[1] vö.: Dr. Bándi Gyula: Környezetjog 28. oldal, (Szent István Társulat, Budapest, 2011)

[2] ld.: Dr. Bándi Gyula: Környezetjog 28. oldal, (Szent István Társulat, Budapest, 2011)

 


Fatal error: Call to a member function children() on boolean in /home/utajovobe/public_html/templates/ja_playmag/templateHelper.php on line 74