Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: Mégsem indul idén a kitermelés Verespatakon?Rosszul fogalmazott korábban a bányanyitást ígérő miniszter - állítja a miniszterelnök.

Idén biztosan nem indul be Verespatakon a kitermelés, Daniel Chitoiu gazdasági miniszter korábbi kijelentése mindössze nyelvbotlás volt - jelentette ki Victor Ponta Románia miniszterelnöke egy kedd esti rendezvényen. A miniszter tulajdonképpen azt akarta mondani, hogy nem indul a beruházás, de elfelejtette a "nem" szócskát kimondani - idézi a tárcavezető szavait a kolozsvári Krónika. Chitoiu pár nappal korábban Verespatakon tett látogatásán azt mondta, hogy az új kormány prioritásként kezeli beruházást a kitermelés pedig már idén elkezdődik. A verespataki bányaprojektről akkor dönt a kormány, ha környezetvédelmi garanciákat kap, újratárgyalják az állami részesedést, és ha megszűnik a projektet övező politikai lobbitevékenység - fogalmazott Ponta.

 

Bővebben: Németországban tömegesen hullanak a méhekAz Egyesült Államokban korábban tapasztalt tömeges méhpusztulást észlelnek az utóbbi időben Németországban is. A hasznos, a mezőgazdaság, az ökoszisztéma számára nélkülözhetetlen rovarok milliós pusztulása beláthatatlan következményekkel járhat a környezetre, az állat- és madárvilágra, a növények sokszínűségére, mivel a beporzás 70-80 százalékát a méhek és a hozzájuk hasonló rovarok végzik.

A vizsgálatok szerint Németországban egymillióról 600-700 ezerre esett vissza a méhcsaládok száma. A pusztulás mögött a korszerű, főleg idegmérget tartalmazó növényvédő szerek, az úgy nevezett Neonicotinoidok, azok közül is a Clothianidin tehető felelőssé.

 

Bővebben: Mérges óriáspókok támadtak meg egy indiai falutHatalmas mérges pókok leptek el egy indiai falut nem kis riadalmat okozva a lakók körében.
Bár a hatóságok már intézkedtek, számos lakost megmartak már a pókok - mondta el Randzsit Dász, Szadíja falu vezetője hétfőn.

A helyi sajtó értesülései szerint összesen 12 embert martak meg pókok, emellett két, egyelőre meg nem erősített halálesetről is szóltak a jelentések. A hatóságok rovarirtó szert permeteznek szét az Asszám tartományban fekvő vidéken.

 

Bővebben: Csak a csóró orvhalászok akadnak fenn a halőrök hálójánSzigony, robbanóanyag, hurkos csapda, fegyverarzenál és sárkányrepülő - az orvhalászok és -vadászok változatos eszközökkel fosztogatják a hal- és vadállományt, míg az őket üldöző halőrök és vadőrök inkább csak rájuk ijeszteni tudnak. A belügyminisztérium a hatásosabb fellépés érdekében igazoltatási és intézkedési jogkört is adna a halőröknek, vadőröknek, mezőőröknek, de a terepen dolgozók szerint ezzel nem fogják tudni megoldani a problémát.

 

Bővebben: Szerves üledék gyilkolja a korallokatA világszerte tapasztalható korallpusztulás nem csupán az éghajlatváltozás számlájára írható: egy német kutatás szerint a tápanyagban dús üledékekben lakó mikroorganizmusok is tetemes szerepet játszanak a folyamatban.

A brémai Max Planck Tengeri Mikrobiológiai Intézet által folytatott kísérletekben a mikroszkopikus élőlények anyagcsere-folyamatai pár óra alatt elpusztították a korallokat. A kevés szerves anyagot tartalmazó üledékek ezzel szemben nem ártottak a csalánozóknak. Eddig is ismert volt, hogy a folyókból érkező hordalékiszap halálos lehet a korallokra nézve. Az e mögött rejlő folyamatokra azonban eddig nemigen sikerült fényt deríteni - hangsúlyozták a biológus Miriam Weber és kollégái az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS).

 

Bővebben: A fényszennyezés felborítja a rovarvilág egyensúlyátA közvilágításnak sötét oldala is van: nemcsak a rovarok egyéni viselkedését, de az éjjeli és nappali életmódú populációik összetételét is jelentősen megváltoztatja – derül ki egy tanulmányból, amely az ökoszisztémákra gyakorolt potenciális hatásokat vizsgálta.

Legutóbbi becslések szerint a közvilágítás évi átlagban 6 százalékkal nő a világban, egyebek között a gyors urbanizáció következtében. A kutatóknak csak korlátozott ismereteik vannak a mesterséges fénynek a környezetre gyakorolt hatásairól – olvasható a brit tudományos akadémia Biology Letters című szakfolyóiratában a héten ismertetett tanulmányban.

 

Bővebben: A magyar ace ventura – Veszélyesek a kitett, megszökött állatok – Az OzoneNetwork előzeteseAz illegális állattartók száma az utóbbi években megsokszorozódott. A hüllők tartása szakirányú képesítést igényel. A szakmai hozzáértést több éves gyakorlattal kell igazolni a természetvédelmi hivatalban. Aligátor vagy óriáskígyó tartásához minden szomszéd írásos beleegyezésére van szükség, amennyiben egy tiltakozó is akad, a vadállat megvásárlása tilos.

A különböző kígyó alfajok között jelentős méretbeli és küllembeli eltérés lehet. A 9 méter 76 centiméteres kockás piton, a világ legnagyobb kígyója, Ázsiában él. A fogságban, keresztezett alfajú terráriumi boák általában 2-3 méter hosszú, igen változatos mintázatú kígyók. A boa viszonylag békés természetű és kisebb termeténél fogva az emberre kevésbé veszélyes. A fiatalok kisebb, míg az idősebbek nagyobb rágcsálókat, madarakat, esetleg hüllőket fogyasztanak. Az óriáskígyók jellegzetessége, hogy nem összeroppantják, hanem megfojtják zsákmányukat. Az anakondához hasonló állatok akár háromszorosukra is képesek tágulni, rendszeres táplálékuk a szarvas, amivel egy évig jóllaknak.

 

Bővebben: Visszatelepítik a kihalt méheket Angliába(Szerkesztő megjegyzése: Remélhetőleg, mi sohasem tesszük úgy tönkre a biodiverzitásunkat, mint az angolok. Valamiben mégis jobbak vagyunk, mint a Nyugat?)

Új kolóniákkal tér vissza a brit vidékre a negyed évszázada eltűnt rövidszőrű poszméh - közölte az RSPB brit természetvédő szervezet. A rövidszőrű poszméh (Bombus subterraneus) utoljára 1988-ban bukkant fel Dél-Angliában, azóta kihaltnak tekintették. Most azonban Svédországban egészséges kolóniákat találtak a rovarból, és körülbelül ötven királynőt sikerült is befogni belőlük.