Egy baktériumfaj okozhatta a földtörténet legnagyobb kihalását

A földtörténet legsúlyosabb ismert kihalási hulláma 251 millió évvel ezelőtt következett be: a perm–triász kihalási esemény során a becslések szerint a tengeri fajok 96 százaláka, a szárazföldi gerinces fajok 70 százaléka pusztult ki. A tömeges kihalások közül kizárólag ez okozott komoly veszteséget a rovarvilágban.

Arról, hogy mi állhatott az esemény hátterében számos elmélet született, egy kisbolygó becsapódásától katasztrofális szintű vulkáni aktivitásig több dologra gondoltak már a tudósok, a legújabb kutatási eredmények alapján azonban az is elképzelhető, hogy egy aprócska mikroba indította útjára a fajok többségének eltűnéséhez vezető eseménysort.

A jelenleg leginkább elfogadott elmélet szerint a perm időszak végén bekövetkezett kihalási hullámot a mai Szibéria területén bekövetkezett vulkánkitörések hatása okozta, mivel ezek a légköri üvegházhatású gázok szintjének drámai növekedéséhez vezettek.

Ezt a teóriát azonban nem nagyon támasztják alá a leletek, mondja Daniel Rothman, az MIT kutatója. A szakértő által tanulmányozott, perm időszak végén keletkezett üledékrétegekben ugyanis olyan mértékben nőtt meg a szén mennyisége, ami túlságosan is gyorsnak tűnik ahhoz, hogy valamiféle geológiai esemény álljon a háttérben.

A mikrobák viszont igen rövid idő alatt képesek nagy mennyiségű szénvegyületet létrehozni. Amikor Rothman és munkatársai megvizsgálták a mostani légkör biogén metánjának jelentős részéért felelős Methanosarcina baktérium genomját, meglepődve tapasztalták, hogy a mikroba nagyjából 231 millió évvel ezelőtt nyerte el metántermelő képességét. Ez az időpont gyanúsan közel esik ugyan a kihalási eseményhez, de bizonyítéknak kevés.

Szerencsére azonban még egy dolgot biztosan tudni lehet a Methanosarcina működéséről: ahhoz, hogy gyorsan nagy mennyiségű metánt termeljen, rengeteg nikkelre van szüksége. Újra megvizsgálva az üledékmintákat, a kutatók észrevették, hogy csaknem pontosan 251 millió évvel ezelőtt jelentősen megnőtt ezekben a nikkel mennyisége, valószínűsíthetően a fémben gazdag szibériai lávafolyásoknak köszönhetően. Ez pedig már erősen arra utal, hogy valóban az evolúció színpadán újonnan felbukkanó metántermelő baktérium állhatott a kihalás hátterében, mondja Rothman.

Nem minden szakmabeli ért ugyan egyet a feltevés helyességével, de ahogy Anthony Barnosky, a Berkeley geológusa fogalmazott, érdekes ötlet, hogy egy új életforma felbukkanása a korábbi fajok többségének kihalásához vezetett. A szakértő szerint napjainkban is valami nagyon hasonló folyamat zajlik, amelynek mi magunk vagyunk az elsődleges előidézői.

Forrás: http://ipon.hu/hir/egy_bakteriumfaj_okozhatta_a_foldtortenet_legnagyobb_kihalasat/23449