Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

Bővebben: Visszatelepítik a kihalt méheket Angliába(Szerkesztő megjegyzése: Remélhetőleg, mi sohasem tesszük úgy tönkre a biodiverzitásunkat, mint az angolok. Valamiben mégis jobbak vagyunk, mint a Nyugat?)

Új kolóniákkal tér vissza a brit vidékre a negyed évszázada eltűnt rövidszőrű poszméh - közölte az RSPB brit természetvédő szervezet. A rövidszőrű poszméh (Bombus subterraneus) utoljára 1988-ban bukkant fel Dél-Angliában, azóta kihaltnak tekintették. Most azonban Svédországban egészséges kolóniákat találtak a rovarból, és körülbelül ötven királynőt sikerült is befogni belőlük.

 

Bővebben: Hatezer munkahelyet ad az erdőAkár hatezer munkahelyet is teremthet az a 4 milliárd forint, amelyet az önrésszel és a támogatással együtt összesen a fiatal erdők ápolására fordíthatnak a magánerdők tulajdonosai – mondta el a Világgazdaságnak Luzsi József.

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke rámutatott: a május 31-ig igényelhető 2 milliárd forint az erdő ápolási munkálatainak felét fedezi majd. Az ilyen erdőkben a terület tisztítása, a fák nyesése értéknövelő hatással bír, amelynek eredményeképp később minőségi faanyagot termelhetnek ki a tulajdonosok. Ez a lehetőség szakképzetlen munkaerőt igénylő munkaigényes tevékenységekhez segít több ezer embert az ország olyan területein, ahol nincs más munkahely – fejtette ki Luzsi József.

 

Bővebben: Halálra vannak ítélve a magányos farkasokA farkasfalkán belül nem folynak állandó harcok, hanem az emberekhez hasonló felépítésű családokban élnek, derült ki az elmúlt évek megfigyeléseiből. Bár a kutyák sokban hasonlítanak hozzájuk, az ő természetes közegük - az állatvilágban egyedülálló módon - sokkal inkább az emberi család.

A kutya háziasítása több tízezer évvel ezelőtt kezdődött, és mára több száz kutyafajtát különböztetnek meg. A háziasítás helyszíne a mai napig vita tárgya, mert felmerült már Afrika, Közép-Ázsia és a Közel-Kelet is. A legújabb eredmények pedig megállapították, hogy a modern fajták genetikailag nagyon távol állnak az első háziasított kutyáktól.

 

Bővebben: Az elnök vétója ellenére veszélyben az esőerdőkA környezetvédők az esőerdőkért harcolnak, a mezőgazdasági lobbi nagy pénzt lát a kiirtással szerzett területekben. A brazil elnök egyensúlyoz: meg is változtatják az esőerdők védelmére vonatkozó törvényt, meg nem is.

Dilma Rousseff brazil elnökre nagy nyomás nehezedik: vagy a lobbicsoportoknak, vagy a környezetvédőknek enged. Végül kompromisszumos megoldásra jutott, és csak részben vétózta meg az esőerdők védelmére hozott törvény módosításait. A törvényhozók ugyanis úgy változtattak a jogszabályokon, hogy azzal veszélybe sodorták az amúgy is kipusztulóban lévő esőerdőket.

 

Bővebben: Veszélyben a földikutya állomány – Az OzoneNetwork műsorajánlójaA földikutya egész életét az emberek elől elzárva, a föld alatt tölti. A rágcsálók rendjéhez, az emlősök osztályához tartozó család Európa legveszélyeztetettebb emlőse. Állományuk, élőhelyeinek felszámolása miatt erősen megfogyatkozott, ezzel fennmaradásuk közvetlen veszélybe került. Itthon körülbelül már csak 1000- 1200 földikutya él, a jelenlegi élőhelyei közül pedig csak kettő található országos jelentőségű védett természeti területen.

Az eredetileg sztyepplakó állat Dél- Kelet Európában, KisÁzsiában, és Líbiában őshonos. Szerbiában és Délvidéken körülbelül 300 nyugati földikutya él. Életmódjuk és nagyságuk a vakondéhoz hasonló. Téli álmot nem alszik, de hideg időben néha napokig a vackán marad. Földalatti járatai száz méternél is hosszabbak és akár több méter mélyre vezetnek le a föld alá. A növények gumóit, gyökereit alulról közelíti meg, és úgy fogyasztja.

 

Bővebben: Természeti emlékek lesznek a rejtélyes kaptárkövekMáig rejtély, kik, mikor és miért faragták a fülkéket azokba a sziklákba, melyeknek leggazdagabb lelőhelye a Bükkalján van.

Kaptárkő - ezen a néven említik tanulmányaikban az ablakos kövek rejtélyének megoldásán fáradozó kutatók is: 1865-ben Kubinyi Ferenc, 1885-ben és 1891-ben Bartalos Gyula, 1939-ben Klein Gáspár, a 60-as években Saád Andor, a 70-es évektől pedig Mihály Péter. Ezek a jeles kövek – melyeknek háromnegyede eddig semmiféle védettséget sem élvezett – megérdemlik, hogy megőrizzük őket az utókornak.

Védetté nyilvánítási kezdeményezésüknek messzire nyúló története van. A megalapozó kutatásokat, vizsgálatokat, topográfiai felméréseket Mihály Péter a hatvanas évek elején kezdte meg. Ekkor a kaptárkövek egyik szomolyai csoportja „Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület” néven országos védettséget kapott, de mind a 72 ismert ablakoskő megóvása szükséges.

 

Bővebben: Az emlősök tíz százaléka kipusztulhatA fokozódó felmelegedés következtében számos emlős élőhelye túl gyorsan helyeződik át ahhoz, hogy az érintett fajok lépést tarthassanak az ütemmel: tíz százalékuk számára ez egyet jelent a pusztulással, egyes területeken akár az emlősök 39 százaléka is odaveszhet egy amerikai tanulmány szerint.

Az éghajlatváltozás vesztesei elsősorban a főemlősök, a kistestű emlősök, a rovarevők és a trópusok emlősei lesznek. Várhatóan jobban alkalmazkodnak majd a ragadozók és a mérsékelt, illetve hideg éghajlatú területek lakói – írták a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS).

 

Bővebben: Műholdak követték az ördögrájákatMűholdak segítségével követett ördögrájákat egy nemzetközi kutatócsoport. A Wildlife Conservation Society, a mexikói kormány és az Exeteri Egyetem munkatársai az állatok mindennapi életére szerettek volna jobb rálátást szerezni a hat példány (négy nőstény, egy hím és egy fiatal) hátára erősített jeladó segítségével. A megfigyelés során a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján a „sebezhető” kategóriába sorolt állatok a Yucatán-félsziget partjaitól indultak, és a jeladók az ezt követő 13 napon keresztül szolgáltattak adatokat a halak tevékenységéről.