10. Kialakítható-e ott egy olyan termelés, mely által akár őstermelői piacokra, iskolákba is lehet termékeket szállítani?
A lakosság kis száma, és idős kora miatt jelentős árutermelés nem alakítható ki. Amire lehetőség van az alapvető élelmiszerek helyi előállítása, a vendégek és lakosság ellátása helyi termékekkel.
11. Milyen energetikai fejlesztések valósultak meg idáig, és mik vannak tervbe véve?
Az Intézet energiatakarékos technológiákat mutat be, de ez nem jelenti azt, hogy a falu központilag valamilyen alternatív energiával lenne ellátva. Az energiatakarékosság lehetősége ezen a szegény vidéken nem annyira a beruházásokban rejlik, mint inkább az életmódban. Pl. egy sörkollektor jelentősebb anyagi áldozat nélkül elkészíthető, míg egy napelemes rendszer komoly forrásokat igényel, amellyel a helyiek aligha rendelkeznek. Viszont lehet takarékoskodni a vízzel, ha valaki komposztáló toalettet épít, vagy ez által helyben lehet tartani azt a szerves anyagot, amelyet a szennyvízkezelő rendszerek kivonnak a helyi szervesanyag-körforgásból.
Az Intézet mindig élen járt abban, hogy olyan technikákat mutasson be, alkalmazzon az intézmény ellátásában, amely megelőzi a korát. A kilencvenes évek elején a legelsők voltunk, akik napkollektorokkal kombinált fa-elgázosító kazánra alapozták a használati melegvíz-ellátást és fűtést, bemutatták a komposztáló toaletteket, az esővíz-hasznosítást, a helyi szennyvízkezelés kis-berendezéseit, vagy legújabban a tömegkályhát, sörkollektort.
12. Mit kell érteni a falu hulladékképzésén?
A faluban nincs tudatos hulladékgazdálkodás, de a szerény fogyasztás miatt alacsony a hulladékok mennyisége. Az Intézet próbálja meggyőzni a lakosságot a komposztálás fontosságáról, és a helyi szerves-anyagok kertkultúrákban történő újrahasznosításáról. Az Intézet létesítményeiben példát mutat a szelektív hulladékgyűjtés módjára, de elsősorban a hulladék mennyiségének legkisebb szinten tartására törekszik.
13. Milyen rendszerességgel történnek a látogatások a faluba? Hol lehet megszállni, mi kell hozzá? Pl. mennyi pénzzel induljon el oda valaki, ha úgy dönt, lemegy?
Az Intézet elsősorban szervezett csoportokat fogad, akik több napra, átlag két éjszakára érkeznek, és érdeklődnek a fenntartható életmód gyakorlata iránt. Természetesen az arra vetődő látogatót sem utasítjuk vissza. Évente 2-3 ezer látogató érkezik a faluba, és ennek harmada az a vendégkör, aki szállóvendég is. Nyáron 2500, télen 3000 ezer forintért lehet megszállni, és egy napi ellátás is 3000 forint körül mozog, persze igényektől függően. Az Intézet 28 főt tud elhelyezni, és a faluban további 20-25 ágy áll rendelkezésre nagyon barátságos, falusi körülmények között.
14. Tanítják-e lent a látogatókat olyan ismeretek elsajátítására, mint amit az ökokörök alkalmaznak? Pl. tudatos vásárlás, takarékoskodás a pénzzel és az erőforrásokkal, stb?
Az általunk szervezett csoportok kifejezetten a tanulás szándékával érkeznek ide. Gömörszőlős a fenntartható fejlődés tudományos szempontjai szerint, mint fenntarthatósági iskola ismert, melynek szemléletét és ismereteit az immár 19 éve összejáró szellemi műhely alakította ki. Ezeket az elméleti, és a hagyományokra épülő gyakorlati ismereteket szerezhetik itt meg a látogatók egy élmény-gazdag környezetben. A szervezett csoportok legnagyobb részt egyetemistákból, civil szervezetekből kerülnek ki.
A tanuló turizmus elhíresült formája a „parasztwellness”, amelyet a helybe beleszerető egykori tanítványunk talált ki. Immár huszadik alkalommal kerül megszervezésre ez a 3-4 napos program, amikor is önkéntesek jönnek segíteni a falu, segítenek a helyieknek, dolgoznak a biogazdaságban, és karbantartják a külterjes gyümölcsösöket, elvégzik a természetvédelmi kezelési feladatokat. A hasznos munka mellett gyakorlati ismereteket szereznek.
15. Bevonható-e a tudás kialakításába, fejlesztésébe az utajovobe.eu oldalon lévő ismeretanyag?
Az Ökológiai Intézet megalakulása óta, immár 20 éve foglalkozik a fenntartható fejlődés elméleti és gyakorlati ismereteink a terjesztésével. Kiadványainkat - nagy örömünkre – forrásmunkaként használták, használják fel. Legutóbb, a KEOP támogatásával 37, 12 elméleti, 25 gyakorlati témában készültek filmek és nyomtatott segédanyagok.
Természetesen mi is szívesen tanulunk másoktól, és nyomon követjük mások törekvéseit, és örülünk annak, hogy sokasodnak a különböző kezdeményezések.
16. Mikor lesz konkrét könyv a gyakorlati tapasztalatokból? Készül-e a kormánynak? (Pl. Rozsály rendszeresen ad tanácsokat a minisztériumnak.)
A Gömörszőlősön szerzett tapasztalatainkat számos módon osztjuk meg másokkal. Erre lehetőséget kínál, hogy munkatársaink tevékenykednek a legfontosabb országos szervezetekben (pl. Országos Környezetvédelmi Tanács, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, Nemzeti Vidékhálózat). Gömörszőlősről, a programról és tanulságairól több tucat kisebb kiadvány, publicisztika készült.
Az Ökológiai Intézet Alapítvány civil szervezet. Más egy önkormányzat, aki rendszeres költségvetéssel, számos támogatási lehetőséggel rendelkezik, és bizonyos szabadsága van abban, hogy a forrásokat hogyan osztja el, és mire költi. Az Intézet nem üzemelteti az egész falut, az Intézet a létesítményeit próbálja fenntartani, és beleilleszteni a falu működésébe.
Bővebben a programról, és annak értékelése - A Gömörszőlős, a fenntartható falu
Gömörszőlős nem ökofalu, ahol a helyiek tudatosan tesznek eleget a fenntartható termelés és fogyasztás elvárásainak. Lakói az elszegényedett aprófalvak, azok közül is a zsáktelepülések jól ismert hétköznapjait élik. A népesség elöregedett, a fiatalok, ha vannak is elvándorolnak a megélhetés reményében máshová, a települést a szegény-tisztes élet jellemzi. Éppen ennek a szegény tisztes életnek az okán mondhatjuk, hogy a falu környezeti viszonya fenntartható, vagyis az emberek nem haladják meg környezetük eltartóképességét.
Amitől mégis megkülönböztetik ezt a falut sorstársaitól az egy program, amelyet még 1993-ban kezdett itt az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, és amely a „Gömörszőlős, a fenntartható falu” nevet viseli.
A programról
1993-ban az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány átfogó felmérést készített Gömörszőlősről, amelyben számba vette a lakosság szociális helyzetét, a gazdasági tevékenységeket és a környezet állapotát. A felmérésből kiderült, hogy Gömörszőlős magán viseli a többi aprófalu jellemzőit, mint a népesség számának csökkenése, a fiatalok elvándorlása, a falu lakosságának elöregedése, a jövedelemtermelő lehetőségek beszűkülése, a helyben való foglalkoztatottság hiánya, az alacsony jövedelmek, a népesség romló egészségi állapota, a helyben lévő orvosi, oktatási, kulturális ellátás, valamint a kommunális szolgáltatások hiánya. Ugyancsak jellemző a helyi piac beszűkülése a helyi termékek és a vásárlóerő szerény volta miatt, s mindezek következtében a tőkeszegénység. A felmérés ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a hagyományos termelői és fogyasztói mintázatok részben fennmaradtak, a földhasználat és a helyi erőforrásokra épülő kismesterségek illenek a fenntartható fejlődés gondolatához, és azok felelevenítése a helyi közösség magára találását szolgálhatja.
A szerves kultúra fenntarthatóságának, és a modernkori fejlődés elvárásainak konfrontációja rajzolódott ki előttünk. Arra tettünk kísérletet, hogy a kudarcra ítéltség ellenére átmentsük a szerves kultúrát a globalizációt követő időkre, alternatívákat állítsunk az uralkodó fejlesztési paradigmával szemben, s a szegénység okán létező fenntarthatóságot a tudatos magatartáson nyugvó fenntarthatóságra cseréljük le.
A program részben közvetlenül érzékelhető, részben nehezen mérhető eredményeket könyvelhet el. Látható, hogy az elnéptelenedő falu kiüresedő házai új feladatokat látnak el. A látogató központban oktató és bemutató, valamint szállás épület került kialakításra, továbbá a gömöri ízeket kínáló konyha várja a vendégeket. Mindez 2011-ben egy KEOP program kapcsán megújult. Új oktató és bemutató épület létesült, és a meglévő energiatakarékos megoldások száma is bővült. A látogatók személyesen tapasztalhatják meg, hogyan lehet, érdemes megoldani az energiaellátást, a víztakarékosságot, a hulladékok feldolgozását, megismerhetik a fenntartható életmódhoz szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket.
A faluban megtekinthető egy ipartörténeti jelentőségű gyapjúfeldolgozó üzem, amely organikus gyapjúból kártolt gyapjút állít elő, amely kiindulási anyaga a nemezelésnek, gyapjúfonál és paplankészítésnek. A helyi emberek megőrizték a falu népi életének emlékeit, kicsinyke néprajzi gyűjtemény, szabadtéri gépgyűjtemény mutatja be az elmúlt századok kultúrtörténeti emlékeit, amely kiegészül a nyári képzőművészeti alkotótáborok, helyi, vagy térségi művészek munkáiból rendezett kiállításokkal.
Az Intézet működtet egy bemutató gazdaságot is, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek az organikus gazdálkodás formáival, sőt maguk is részt vehetnek a gazdaság munkáiban, amely egyben a helyi ízek forrása is. A program keretében kiemelt figyelmet kapnak a hagyományos gyümölcsfajták, ezek újra honosítása, és a még megmaradt hagyományos gyümölcsösök fenntartási munkái. Ezek a félig meddig természetes gyümölcsösök csábító célterületei a botanikai túráknak, védett növények tucatjai, és azok kiterjedt populációi találhatók itt.
A faluban látható és megvásárolható kézműves termékek a program térségi kiterjesztésének eredményei, melynek során a kézműves hagyományokat értő és gyakorló helyi lakosok új termékek tervezésével és előállításával elevenítik fel a hagyományos ismereteket. Negyven körüli a helyi ötleteken alapuló termékek száma, amelyek sajátos gömöri identitással rendelkeznek, s amelyek segítenek újra éleszteni a helyi piacot, egyben jövedelmet teremteni a helyi emberek számára.
A jól látható változások tehát elsősorban technikai jellegűek. Ám hitünk szerint a fenntarthatóság nem technikai, sokkal inkább erkölcsi kérdés, amely kiegyensúlyozott értékrenddel rendelkező személyiséget, közösségeket igényel. Az értékrend sok irányból alakítható, de a nevelésen kívül fontos, hogy maga a környezet, az épített, társadalmi és természeti egyaránt, sugallja a fenntarthatóság gondolatát.
A program nehezen mérhető eredményei között azokat a hatásokat véljük megemlíthetőknek, amelyek hozzájárultak látogatóink szemléleti gyarapodásához, s melynek következtében más helyi, vagy egyéni kezdeményezések születtek. Ezek között első helyen a fenntarthatóság gömöri iskolájának kialakulását tartjuk számon. A fenntartható fejlődésről tartott kurzusok vitáiból, eszmecseréiből kristályosodott ki a fenntarthatóság értésének sajátos eszmerendszere, amelyet hazai és nemzetközi vonatkozásban is számon tartanak. Ez az iskola folyamatosan gyarapodik, hallgatói között egyetemisták, civilek, szakmai érdeklődők találhatók.
A fenntartható falu program elképzelése és megvalósítása szoros összefüggésben áll a fenntartható fejlődés gondolatával, mondhatnánk a kialakított eszmerendszer helyi kipróbálása. A következőkben azt szeretnénk megmutatni, hogy az elmélet hogyan került átültetésre a gyakorlatban.
A program sajátosságai:
Az integrált tervezés
Az integrált tervezést megelőzi egy alapos felmérés, amely a szokásos felmérésektől eltérő kérdéseket és módszereket alkalmaz. Mivel a fenntartható fejlődés az erőforrások tartamos használatáról, az erőforrásokhoz való igazságos hozzáférésről szól, ezért szükséges áttekinteni a rendelkezésre álló erőforrásokat, azok eltartó-képességét, illetve a közösségen belül megvalósuló elosztási viszonyokat.
A tervezésnek nemcsak azt kell biztosítania, hogy az egyes kiválasztott tevékenységek önmagukban megfeleljenek a fenntarthatósági elvárásoknak, hanem az összes folytatott tevékenységet is integrálni szükséges, s azokat is meg kell feleltetni a környezeti, társadalmi viszonyoknak.
A tervezés módszere nem a meglévő ismeretekre épít, hanem feltárja az egész ismereti struktúrát és megszabja annak hiányterületeit. A meglévő ismereteken alapuló problémafeltárás szükségképpen elköveti azt a hibát, hogy stratégiáját az ismert problémákra fogja alapozni, illetve a szükséges lépések között is sorrendet, prioritásokat állít. A holisztikus gondolkodásmód nem engedheti meg, hogy ne ismerjük meg a lehető legtöbb megismerhető elemét a rendszernek, s, hogy prioritások helyett a problémák okainak rendszerben történő megválaszolására ne vállalkozzunk.
Az egyes tevékenységek összekapcsolódása egységes vertikumba
Az integrált tervezés eredménye, hogy az egyes tevékenységek vertikummá kapcsolódnak össze. A vertikum kialakítása alapvető szükséglete a fenntarthatóságnak. Az egyes tevékenységek összekapcsoltságuk révén képesek egymást támogatni, kiegészíthetik, megerősíthetik egymást, segíthetnek megsokszorozni az egyik vagy másik tevékenység hasznát.
Minden tevékenységnek van oktatási, termelői, turisztikai vonatkozása, ezáltal azok együttesen képesek kielégíteni az ezzel kapcsolatos igényeket. Ha a felsorakoztatott tevékenységeknek külön-külön lennének meg ezek a funkciói, nyilván beszűkülnének a lehetőségek, kevesebb dologról lehetne tanulni, kevesebb dolog rendelkezne turisztikai vonzerővel, stb. A gyapjúkártoló, a biokert, az extenzív gyümölcsös így nemcsak termelési célokat szolgál, de színhelye az oktatásnak, érdekes kínálat a látogatóknak.
Olvassa el a cikk első részét is: http://utajovobe.eu/hirek/elelmezes/869-gomorszolos-a-fenntarthato-fejlodes-szempontjabol-kiserletezgetes-az-onfenntartassal-1-resz
Folyt köv.
Béer
Fotók forrása: http://kornyezetineveles.hulladekboltermek.hu/oktatas/zold_programcsomag/gomorszolosi_programcsomag/
TOP 5
