Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_thumbnails_amelymulcs.jpgNem beszélünk zöldségeket, e kertművelési módszerrel terméseink akár rekordméretűek is lehetnek, de "normál" méretben is mindenféleképpen szépek, egészségesek és igazán jóízűek. Hogyan?

Dr. Gyulai Iván ismét egy jó, alább elérhető videót töltött fel a netre. Az elismert szakember bemutatja, hogyan „másolhatjuk” a természetet, ha jó minőségű bioélelmiszert szeretnénk az asztalra tenni. A videó azonban nem csak erről szól. Az ökológus bemutatja azt is, hogy lehet ez a kertművelési módszer ember- és környezetbarát is.

A természetben a talaj nem pusztul, hanem képződik

Mindjárt a film kezdete is formabontó, hisz a „kertészt” nem egy hagyományos kertben láthatjuk, hanem egy erdőben. Gyulai szerint úgy kell ugyanis művelnünk a földdarabkánkat, ahogy az erdő műveli saját magát.

„Mindenkinek nyilvánvaló, hogy a fák levelei ősszel lehullanak, és ezek szépen beterítik a talajnak a felszínét, egy puha takarót, paplant vonnak rá. Ez olyan, mintha mi otthon betakarózunk télire egy meleg takaróval, mutatja, hogy talán a talaj nem fagy át annyira.” – kezd bele mondandójába a szerző.

Ha erre ráhullik az eső, e takaró beszívja a nedvességet és magában is tartja, azaz meggátolja azt, hogy a víz elfolyjon e területről, és elmossa magát a talajt is, vagy azt elfújja a szél. A talaj ezáltal évről éve újra képződik, azaz humifikálódik, mely folyamatban élőlények milliói vesznek részt.

A humuszréteg a termesztéshez nélkülözhetetlen, egyben természetes anyag, olyan, melyhez nem kell adni más tápanyagot, pl. mint a mezőgazdasági földeken, földeknek műtrágyát. A humusz élővilága hihetetlenül gazdag, egy hektárnyi barnaerdei területen 30-35 tonna élőlény található, a vakondoktól kezdve a gombákon át a mikroorganizmusokig minden.

„Így csinálja az erdő.” – summázza mindezt Gyulai. Miért fontos mindez? Ma még nem fordítunk rá kellő figyelmet, de

Európában tizenhétszer gyorsabban pusztul a talaj, mint megújul

b_700_700_16777215_00_images_thumbnails_amelymulcs2.JPG

A filmben változik a helyszín, Gyulai egy szántóföldön mutatja be a humuszréteget romboló nagyüzemi mezőgazdaságot, mely, ha az erdőszerű művelés környezettudatos és „fenntartható”, akkor a nagyüzemi „környezettudatlan” és nyilvánvalóan fenntarthatatlan. De miért is?

Ősszel pl. nem betakarásra kerül a talaj, hanem felszántják, azaz télire takaró nélkül marad a földterület. (Ez összességében kb. az ország területének a felét jelenti.) Mit jelent mindez? Nem csak az a probléma, hogy teljesen átfagy ezáltal a talaj, hanem az is, hogy nincs benne aktív élet. 2 legfeljebb 5 tonna élőlény marad az ilyen közegben, szemben az erdő 30-35 tonnájával. Ráadásul tavaszra elaprózódnak a rögök, elporozódik a föld, melyet könnyen elvisz a szél és a víz. A víz ugyanakkor kimossa a földből a tápanyagokat is, illetve tömöríti a földet. Egyszóval egy csomó olyan folyamat indul be, mely által (rohamosan) pusztul a termőréteg. De nem csak ez a végeredmény, hanem az is, hogy ez a talaj művelésre továbbiakban nem alkalmas…

Az aktív életet pótlandó az ember fosszíliákat, olajat használ fel, mely tönkreteszi a földet, a vizeket, azaz a környezetet, illetve nem nehéz rájönni mindezek kapcsán, hogy az olaj kimerülésével ez a művelés nem lesz fenntartható.

Mit tehetünk mi?

A filmben ismét változik a helyszín, megérkezünk a kertbe. Érdekes ez a nyitókép is (6.34), hisz a talaj teljesen takarva van, azaz már ekkor nyilvánvalóvá válik, hogy a kertész az erdőt próbálja utánozni. Ugyan ehhez nem leveleket használ fel, mint látható volt ez a film kezdetekor, hanem lovak alól kiszedett almot. A biokultúrában használatos mulcshoz képest azonban, mely általában 10 centi, a kertész 50-60 cm magas réteget képez. Az ősszel ilyen módszerrel lefektetett mulcs, télen védve a talajt és begyűjtve a csapadékot, tavaszra megművelhető földterületté válik.

A talajművelés e formáját sokan viccesen a lusták sportjának is nevezik, mivel a technológia nem csak környezet-, hanem emberbarát is, hisz alig kell a földet művelni. Nem kell szántani, nem kell ásni, nem kell locsolni, illetve nem kell állni az ezzel kapcsolatos kiadásokat sem. Azon kívül, ahogy látható a filmben, alig látunk gyomokat, de ha mégis, azok könnyen, egy egyszerű mozdulattal kihúzhatók.

Innen azonban a videó megfelelő részétől (9.18) már fonja tovább a fonalat Gyulai Iván, a szöveg ugyanis kevés, csak a képanyaggal együtt értelmezhető a technológia…

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: maga a videó

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...