Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_thumbnails_aneniamezonbucovina.jpgSzinte habzsolva olvassuk a weboldalakon azokat a cikkeket, melyek a szabadságról, netalántán a civilizációról való leválásról adnak hírt. Ennek kapcsán felmerül bennünk a kérdés, érdemes-e vidékre költözve önellátásra törekednünk, vagy éljünk-e tovább is a városban.

Tulajdonképpen a kérdés úgy is feltehető, érdemes-e áttérni a teljes önellátásra, vagy inkább elégedjünk meg a részleges önfenntartással, ha az is megfelelő lehet számunkra.

(A cikk összefoglaló anyag, csak akkor értelmezhető teljesen, ha a szövegezésben lévő linkekre kattintva elolvassuk a megfelelő tartalmakat - szerk.)

Ha visszatekintünk a régmúltba, klasszikus önellátás alatt azt értettük, miszerint a paraszti gazdaság mindent megtermelt magának, eleink boltba csak petróért vagy sóért jártak. Azaz a többszázéves tudással rendelkező parasztember szinte mindent megtermelt magának, élelmiszert, ruházatot, de még házát és mindennapi eszközeit is ő maga építette fel, állította elő. 

Azóta eltelt vagy jó száz év, vívmányként tekintünk a tv-re, a mobiltelefonra vagy az internetre, de ugyanígy az autóra a repülőre, és a bárhol felhasználható bankkártyára. Mi a jobb? Lemondani ezekről a vívmányokról és visszahúzódni egy olyan vidéki birtokra, mely elzárva a külvilágtól viszonylagos szabadságot biztosít számunkra a "káros" tendenciákkal szemben, vagy továbbra is élvezni a "jobb" életet a betondzsungelben? Jó kérdés.

Belefáradva a városi élet zűrzavarába, egyfajta naiv idealizmustól vezéreltetve sokan vágtak bele a vidéki életbe. Legtöbbjük vagy rövid időn belül visszatért a "kőrengetegbe" vagy a vidéki élethez szükséges legelemibb tudás és az annak alapján kialakítandó gyakorlat nélkül egyszerűen tönkrement. Miért fordulhatott elő mindez? Nem hiszem, hogy legtöbbjük lebecsülte volna a paraszti élet nehézségeit, egyszerűen nem tudtak arról, mivel is néznek szembe, ha pl. leköltöztek egy tanyára, vagy akárcsak egy faluszéli kertes házba, hisz ősrégi tudásuk egy emberöltő alatt teljesen elveszett, pontosabban szinte sohasem volt, legfeljebb felmenőiknek. Később már nehéz okosnak lenni, így azt tanácsoljuk az éppen a városi életbe belefáradtaknak, hogy ha megtehetik, próbaképp éljenek néhány hetet vidéken, vagy kérjék ki olyan emberek tanácsát, akik sikerrel vették az akadályokat és csak arról tudnak beszélni ma már, hogy a világ kicséért se költöznének vissza.

Szerkesztőségünk azonban nem a dilemmát akarja eldönteni, vidéken éljünk-e vagy maradjunk-e a városban, hanem azt a kérdést tesszük fel inkább, szükséges-e az önellátás megszervezése manapság, vagy úgy is fogalmazhatnánk, már most, ha eredményesen akarunk védekezni a hirtelen, néhány évtized alatt globálissá vált világunkkal szemben a jövőben, vagy sem.

A válasz egyértelműen igen, szükséges védekeznünk, mert az agresszívvé vált világ itt liheg a nyakunkban, és mást sem akar, mint a vesztünkre törni. Legfőbb képviselőik a  multik, mely szervezetek közül nem egy egy állammal is felér, oly gazdasági hatalomra tett szert a globális piacon néhány évtized alatt. Észre sem vesszük, de értékesítési technológiáik, nyújtott szolgáltatásaik révén szinte észrevétlenül megszüntetik a régmúltban jól funkcionáló önellátásunkat, ebbéli törekvésünket. Nézzünk egy-egy példát!

A nagyüzemi mezőgazdaság kialakításával és az ott termelt termékek áruházláncokban való értékesítésével sok országban tönkrementek vagy visszaszorultak az őstermelők, a paraszti gazdaságok, hisz a piacon kevés hely maradt a multikkal alig versenyképes kisvállalkozók számára. Mi lesz akkor, ha a gigavállalatok úgy döntenek, hogy nem 300 forint lesz nyáron egy kiló paradicsom, hanem 3000? Mondhatnánk azt, nem veszi majd a kutya sem, de ha minden áruházláncban ennyi lesz a "termék ára", és már nem lesznek konkurens őstermelők, nem nehéz rájönni, bajba kerülhetünk. Ekkor érdemes előhúzni tájfajtaként megőrzött paradicsom magvainkat, és ha van még kertünk, földünk, saját magunknak termelni. Ha meglesz hozzá persze a tudásunk. Jobb előre gondolkodnunk és cselekednünk azonban, hogy ne érjen minket váratalnul egy újabb gazdasági válság, mint volt a 2008-as, és felkészülnünk a bizonytalanra. Mindehhez csak egy adatot tennénk hozzá: az elmúlt 50 évben folyamatosan emelkedtek az élelmiszerárak, - és emelkednek majd a jövőben is -, miközben az alapvető zöldségfélék beltartalma a töredékére csökkent. Nem nehéz rájönni, kik miatt és kiknek profitot termelve történik mindez. Ha magunknak egészséges élelmiszert szeretnénk biztosítani, azt magunknak kell előállítanunk.

Persze az élelmiszeripar térhódításért felelős multinacionális vállalatok sohasem törhettek volna így az élre, ha nem támogatta volna őket a hihetetlenül profitéhes globális bankárvilág. A 2008-as pénzügyi válság jól mutatta, mire képesek, nemrég lepleződött le végleg Amerikában korrektnek egyáltalán nem mondható üzleti politikájuk, melyet elég csak egy mondattal aposztrofálni: képesek voltak nem létező pénzből is hitelezni, úgy, hogy amögött nem is lehetett fedezet, tartalék. A bankok a róluk forgatott film kapcsán érdekes módon mind úgy nyilatkoztak, hogy peren kívül megegyeznek az összes károsulttal, köztük nem csak ügyfeleikkel, hanem befektetőikkel is, hisz a hivatkozott perekben nem lett volna semmi esélyük. Azonban ha azt gondolnánk, így is milyen sokat veszítettek, ki kell ábrándítanom a kedves olvasókat. Legfeljebb egy éves profitjuknak mondhattak búcsút, így nem nehéz kiszámolni, mégis mennyit kereshettek, ha legalább 20-30 éve folytatják e globális tevékenységüket. 

Ma már egyre többen ismerik a gmo technológiát, annak káros hatásait, és emögött azt a törekvést, melyet az élelmiszeripart részben az ellenőrzésük alá vont vegyipari cégek próbálnak kifejteni a velük együttműködő politikusok révén a célból, hogy kiiktathassák a piacról a biológiai sokszínűséget, leginkább a tájfajták, köztük a hazai tájfajták biodiverzitását is. E cikk megírásakor épp abban mesterkednek, hogy Európára, köztük Magyarországra kényszeríthessék technológiájukat, mindezt úgy ábrázolva, hogy az USA és az EU között létrehozandó kereskedelmi egyezménnyel még jól is fogunk járni. Érdekes módon az egyezmény társadalmi vitája kapcsán kiiktatták, kiiktathatták a civileket, azokat a társadalomért és a jövőnkért aggódó szervezeteket, melyek ab ovo ágálni merészeltek a "jótevőkkel" szemben. Mi lesz így, mit hoz a jövő? Pár év múlva GMO kukoricát fognak Magyarországon termeszteni, mert az EU jogszabályai mindezt megengedik? 

Ha valaki házat épít, akkor általában a bankoktól vesz fel hitelt, hisz ki rendelkezik elegendő összeggel az építkezéshez. Hogy ez mennyire költelezi el az adóst és hány évre a hitelintézet felé, nem szükséges külön ecsetelni, a devizahitelesek évek óta húzódó mizériája, az egyoldalú kamatemelés jól mutatta mindezt. De ezzel az építkező kálváriája még nem ért véget. Lehet építkezni drágán és jóval olcsóbban is! Előbbi esetben persze a multinacionális építőipari vállalatoktól kell/lehet vásárolni a jobbára külföldön gyártott építőanyagot, míg utóbbi esetben egy szöget sem kell venni külföldről, ráadásul ezen épületekben még egészségesen, környezetbarát módon is lehet élni. Ne legyünk önmagunk és pénztárcánk ellenségei!

Hogy mindennapi életünkben hány multinacionális vállalattal kerülünk kapcsolatba? Sorolhatnánk. 

Fentiek alapján bárki belegondolhat abba, mikor érdemes elkezdenie a (részleges) önellátásra való átállást, és "lekapcsolódnia a rendszerről". Ha persze ehhez részben vagy egészben vidékre kell költöznie, akkor ezt kell tennie. Nincs mese, mondhatnánk. De ha nem nem tud, vagy egyszerűen csak nem akar "életteret váltani", megoldás akkor is akad. Íme egy remek példa arra, hogyan is biztosíthatjunk számunkra olcsón a bioélelmiszert, úgy, hogy kiiktassuk a viszonteladót, azaz jelen esetben leginkább a multik által működtetett hipermarketet: Ők kiszálltak a mókuskerékből - a megoldás! 

Ha egy ilyen programot meg tudunk valósítani, azaz belekóstolunk a tudásba, más globális rendszerekről is le tudunk válni, pl. megszüntethetjük a hitelkártya szolgáltatást és visszatérünk a jó öreg készpénzhez. Miért? A bank csak akkor tudja multiplikálni a pénzünket, ha az elhelyezzük a számlánkon. A bankban lévő pénzünket pedig ha kivettük, megújulókba fektethetjük, hiszen átalakított házunk nem csak energiát spórol, hanem későbbiekben pénzt is. Többet, mint amennyit a bankbetét kamata hoz. De ez már egy másik történet...

folyt köv.

A kép csak illusztráció