Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel


Következmények és további összefüggések

Míg a tudósok és a politikusok egymással vitatkoznak, az üvegházhatású gázok elkerülhetetlenül emelik a káros anyagok légtérben való terjedését, így a felmelegedés és a jégolvadás következtében – egy részokozatként – a vízszint is óhatatlanul emelkedik szerte a világon. Ennek következtében például az Indiai-óceán térségében lévő Maldív-szigetek végleg eltűnhetnek a bolygóról.[24] Ki fogja az ott élő lakosságot áttelepíteni és hova?

Vagy például mi lesz a jegesmedvékkel, ha a jégtakarók elolvadásával teljesen elfogy az életterük?[25] Az észak felé húzódó barnamedvékkel fognak párosodni, hogy biztosítsák túlélésüket?[26]Az ember miatt el kell tűnnie egy fajnak? – nem ez lenne az első eset…

Forrás: WWF

Ha még a szén-dioxid kibocsátása nem lenne elég, az ember képes felülmúlni önmagát, ha pusztítani kell. A brazil esőerdők folyamatos irtása mérhetetlen károkat okoz az emberiségnek, hisz ezek az erdők jelentik a világ tüdejét, mert a légtérbe kerülő szén-dioxidot ezek képesek a leginkább elnyelni.[27] A szójatermelésből és az állattenyésztésből származó profit azonban előnyt élvez az emberiség jelenével és jövőjével szemben.[28] Miért? Mert Kínában minden szója eladható, a hagyományos keleti étrenddel szemben pedig teret hódított a nyugati kultúra, az éttermekben igencsak jövedelmező üzletággá vált a médiumra sütött steakek forgalmazása. Közben pedig, ha marhahúsról van szó, természetesen – az amerikaiak mellett – az angolok étvágya sem csökken.[29] Vagyis a hatás kettős. Nemcsak a 100-200 év alatt is csak igen nehezen regenerálódó esőerdő nem képes tovább szén-dioxidot elnyelni, hanem a helyére olyan intenzív állattartásra épülő mezőgazdasági kultúra kerül, ami még igen hatékonyan is képes növelni a káros anyag kibocsátást.[30]

A példák jól mutatják, milyen nagy szükség mutatkozik a bolygó védelmére. Jól mutatják azt is, hogy az 1950-60-as évektől kezdődően a problémák egymással már szervesen összefüggnek, több országra vagy földrészre kiterjednek, azaz jórészük hatását tekintve globális.

Forrás: MTI -H. Szabó Sándor

Nem minden probléma globális azonban, érintheti az térségünket, vagy közvetlenül lakóhelyünket is. A Tisza cianid szennyezése elérte Magyarországot is, mely környezeti katasztrófa a rossz tervezés és technológia használatából eredt. De van pozitívnak tekinthető példa is. 2010-ben és 2011-ben két új víztisztító üzem is átadásra került Budapesten, így a Duna nemcsak hazánkban lett sokkal tisztább, hanem más országokban is.[31] Kérdés azonban, hogy miért csak most. Szomorú példa mindemellett a mindenki által jól ismert hazai esemény, a kolontári iszapszennyezés is