Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

A környezetvédelem fogalmának meghatározása két részre osztható, természet- és társadalomtudományos, valamit jogi meghatározásra. Az utóbbi meghatározás kiemelésére azért van szükség, mert ma már nélkülözhetetlenek azok az alapvető jogi ismeretek, melyek szükségesek a környezetvédelemben való hazai és nemzetközi részvételhez. (Ha például egy atomerőművet akarnak a lakóhelyünkhöz közel építeni – akár egy másik országban –, nem árt, ha tudjuk, mik a jogi lehetőségeink.) Szükség van rá azért is, mert mint lentebb látni fogjuk, a konkrét tudományos meghatározás maga is utal a jogi szabályozásra.

A két fogalom konkrét ismertetése előtt érdemes egy összetett gyakorlati példával szemléltetni a világon ma folyó környezetpusztítást és szennyezést, valamint az azzal szervesen összefüggő gazdasági, társadalmi, politikai és egyéb kérdéseket ahhoz, hogy értsük, adott esetben milyen nagyságú és mélységű globális problémával állunk szemben. Már csak azért is, mert ezen környezetromboló események és az abból fakadó problémák késztették a tudósokat arra, hogy az 1970-es évektől kezdődően elkezdjék kidolgozni a természet és társadalomtudományokban – mint egyfajta megoldásként – a fenntartható fejlődés és részelemei fogalmi meghatározását. A természet és a társadalomtudomány megállapításai

 

Alapvetően összetett globális problematikák (példa a felmelegedés és a CO2 kibocsátás)

Ha körülnézünk világunkban, vagy akár csak élőhelyünkön, sajnos sok gyakorlati példát találhatunk a környezet szennyezésére (és pusztítására), globális problémaként azonban legevidensebb a bolygó felmelegedése. Nemcsak azért, mert naponta halljuk, például a gleccserek olvadásával, a tengerszint emelkedésével összefüggő rémisztő híreket, hanem azért is, mert a felmelegedés tudományos megértése, modellezése és megoldása olyan, mint egy rendkívül összetett rejtvény megfejtése. Láthatólag minden mindennel összefügg, mi azonban nem ismerjük az összes olyan felmelegedésben rejlő okozatot, melyből vissza tudnánk következtetni a problémát előidéző okokra. Ráadásul a tudósok kutatása sem teljes körű, hisz az csak akkor lehetne az, ha maguk is teljességében ismernék a probléma lényegét. Próbálják ugyan kutatni és modellezni, hogy például az ember előtti időkben mi okozta a hirtelen jött jégkorszakokat és felmelegedéseket, de elfogadható magyarázattal nem tudnak szolgálni, csak találgatnak. Ugyanígy önmagában az sem elég, ha mérni (azaz inkább becsülni) tudják, mennyi káros anyag kerül évente a légkörbe, hiszen azzal még nem adható válasz a kérdésre.

New Orleans, Katrina után

Közben a környezeti katasztrófák, mint például a New Orleanst letaroló hurrikán[20] és az azt követő áradat arra figyelmezteti minket, hogy az éghajlat megváltozását sokkal komolyabban kell vennünk, mint azt gondolnánk. Az ember azonban ma még egyszerűen nem képes a közeljövőbe tekinteni és ennek megfelelően összetetten gondolkodni, csak akkor kezd majd el ténylegesen cselekedni, ha a Katrina féle hurrikánok, vagy egyéb környezeti katasztrófák gyakorisága erre rákényszeríti. Kérdés viszont, hogy akkor cselekedhet-e még, azaz visszafordítható-e a folyamat. A különböző országok felelős tudósai, politikusai, „közemberei” ma még egyebet nem tehetvén csak keresik erre a kérdésre a választ.

Ha a válaszkeresésen túlléphetnénk, és sikerülne a fenti „rejtvény” megoldása, az nagy mérföldkövet jelenthetne az emberiség életében, sejtetné ugyanis a klímaválsággal kapcsolatos megoldás véglegesítését. Sajnos azonban ma még azt sem tudjuk pontosan, hogy a felmelegedés ember okozta tevékenység következménye-e, hisz a kérdés kipattanása óta a szakmai viták kereszttüzében áll, de a tudósok többségének[21] ma már egyöntetű véleménye szerint a probléma kizárólag humán eredetű.[22]

Azt viszont már tudjuk, hogy a felmelegedés egy részeleme, a CO2 kibocsátásunk az ipari forradalom óta folyamatosan növekszik, így az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, netán megszüntetése visszafordíthatóvá tehetné a felmelegedést, ha annak minden elemét, működését nem is ismerjük teljesen. Azonban, hogy ez mennyire nem egyszerű folyamatot feltételez, jól mutatja az egymással állandóan vitatkozó nemzetek kiotói, koppenhágai, cancúni egyezményei,[23] mely a szkeptikusok szerint egyáltalán nem hozta meg azt az eredményt, amire a világnak szüksége lenne, vagy amire már szüksége lett volna! Nem is fogja, míg a fejlett és a fejlődő országok „olajalapúak”, hisz ma még energiafogyasztásunk leginkább a szénhidrogéneken alapul, és ezek azok az energiahordozók, melyek az üvegházhatásért felelősek. Ha már most tömegméretekben zöld energiákra váltanánk, az olajalapú társadalom előbb is megszűnhetne, mielőtt a készletek kimerülnének, de ebben az igen hatékonyan lobbizó olajcégek természetszerűleg nem érdekeltek. Így 2050-ig még szinte biztosan maradnak az olajalapú társadalmak, hacsak addig nem következik be néhány olyan katasztrófa, ami más megoldásra késztetné az embert.

A fukusimai atomerőmű a cunami után

A fukusimai atomerőmű környezetszennyezése ugyanis jól mutatta, hogy egy intő jel milyen változásokra késztethet bennünket. Ennek megfelelően a Bundestag meg is hozta azt a törvényt, miszerint 2023-ig bezáratja atomerőműveit, és pótlandó az ebből származó energiakiesést, zöldre vált. Sajnos a példa azonban nem ragadós, így továbbra is marad a CO2 kibocsátás, vagyis a klímaválság is egyre jobban elmélyül.



 



Következmények és további összefüggések

Míg a tudósok és a politikusok egymással vitatkoznak, az üvegházhatású gázok elkerülhetetlenül emelik a káros anyagok légtérben való terjedését, így a felmelegedés és a jégolvadás következtében – egy részokozatként – a vízszint is óhatatlanul emelkedik szerte a világon. Ennek következtében például az Indiai-óceán térségében lévő Maldív-szigetek végleg eltűnhetnek a bolygóról.[24] Ki fogja az ott élő lakosságot áttelepíteni és hova?

Vagy például mi lesz a jegesmedvékkel, ha a jégtakarók elolvadásával teljesen elfogy az életterük?[25] Az észak felé húzódó barnamedvékkel fognak párosodni, hogy biztosítsák túlélésüket?[26]Az ember miatt el kell tűnnie egy fajnak? – nem ez lenne az első eset…

Forrás: WWF

Ha még a szén-dioxid kibocsátása nem lenne elég, az ember képes felülmúlni önmagát, ha pusztítani kell. A brazil esőerdők folyamatos irtása mérhetetlen károkat okoz az emberiségnek, hisz ezek az erdők jelentik a világ tüdejét, mert a légtérbe kerülő szén-dioxidot ezek képesek a leginkább elnyelni.[27] A szójatermelésből és az állattenyésztésből származó profit azonban előnyt élvez az emberiség jelenével és jövőjével szemben.[28] Miért? Mert Kínában minden szója eladható, a hagyományos keleti étrenddel szemben pedig teret hódított a nyugati kultúra, az éttermekben igencsak jövedelmező üzletággá vált a médiumra sütött steakek forgalmazása. Közben pedig, ha marhahúsról van szó, természetesen – az amerikaiak mellett – az angolok étvágya sem csökken.[29] Vagyis a hatás kettős. Nemcsak a 100-200 év alatt is csak igen nehezen regenerálódó esőerdő nem képes tovább szén-dioxidot elnyelni, hanem a helyére olyan intenzív állattartásra épülő mezőgazdasági kultúra kerül, ami még igen hatékonyan is képes növelni a káros anyag kibocsátást.[30]

A példák jól mutatják, milyen nagy szükség mutatkozik a bolygó védelmére. Jól mutatják azt is, hogy az 1950-60-as évektől kezdődően a problémák egymással már szervesen összefüggnek, több országra vagy földrészre kiterjednek, azaz jórészük hatását tekintve globális.

Forrás: MTI -H. Szabó Sándor

Nem minden probléma globális azonban, érintheti az térségünket, vagy közvetlenül lakóhelyünket is. A Tisza cianid szennyezése elérte Magyarországot is, mely környezeti katasztrófa a rossz tervezés és technológia használatából eredt. De van pozitívnak tekinthető példa is. 2010-ben és 2011-ben két új víztisztító üzem is átadásra került Budapesten, így a Duna nemcsak hazánkban lett sokkal tisztább, hanem más országokban is.[31] Kérdés azonban, hogy miért csak most. Szomorú példa mindemellett a mindenki által jól ismert hazai esemény, a kolontári iszapszennyezés is


 



A konkrét fogalom természet- és társadalomtudományi fogalom

A fogalom konkrét meghatározásához érdemes segítségül hívni a Környezet- És Természetvédelmi Lexikon meghatározását, hisz az igen szemléletesen mutatja be a definíció komplexitását. Eszerint: „A környezetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradásának érdekében. E tevékenység tudományos alapjait elsősorban műszaki tudományok, alkalmazott természettudományok és az ökonómia képzik. Hatékonyságát és működőképességét a használók felelősségén alapuló törvényi szabályozás és intézményrendszer biztosítja.”[32]

Bár a definíció jól fedi a fogalmi meghatározást, nem utal a globális hatásokra, pedig ma már nyilvánvaló az igény, hogy az alapvető környezetvédelmi kérdéseket a globalizáció szempontjából kell és lehet csak vizsgálni. Ehhez megfelelő nemzetközi együttműködés kell, és egyes nemzetek szemléletmódjában beálló változás, hangzik el újra és újra sok fórumon, eddig azonban kevés nemzet vállalta fel annak ódiumát, hogy felmérje, megvalósítható-e egy komplex (zöld) nemzetgazdasági és társadalmi átalakulás a célból, hogy az ember túlélje az elkövetkezendő 100 évet.

 



A jogtudomány megállapításai

A jog prioritása

Mint ahogy a bevezető sorokban is elhangzott, a definíció utolsó mondata maga is a törvényi szabályozásra, valamint a törvények végrehajtására szolgáló intézményrendszerre utal. Mindennek ismertetésére azért is szükség van, mert a zöld nemzetgazdasági átalakuláshoz – alapjait tekintve – jogilag is képzett zöld állampolgárokra lesz szükség. Ezért a jog prioritást élvez más tudományágakhoz képest, hisz modellezi a természet- vagy társadalomtudomány, közgazdaságtan eredményeit, így például ha bárki meg akar ma érteni egy környezeti határértékkel kapcsolatos problematikát, meg kell ismernie annak közgazdaságtanban rögzített alapjait is.

Magyarország ma már tagja az EU-nak, így érdemes annak alkotmányozási (és jogi) folyamatait, részállomásait alapul venni ahhoz, hogy a környezetvédelem jogi fogalmát megadhassuk.

Nem mindig volt ez azonban így, sőt volt olyan időszak is Európában, amikor a környezetvédelem jogilag még nem, vagy alig volt definiált. Ezt mutatja be az alábbi példa, hisz a megfelelő környezethez való jogra az 1970-es évektől kezdődően egyre inkább igény mutatkozott.

Az 1972-es ENSZ konferencia, azaz „Stockholm óta a nemzetközi dokumentumok egyre növekvő számban tartalmaznak utalásokat a környezeti jogokra… Annak ellenére, hogy az 1950. évi Európai Emberi Jogi Konvenció nem tartalmazza a környezethez való jogot, az Európai Bizottság és az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlata arra mutat, hogy a környezeti károkozás olyan emberi jogok sérelméhez vezet, amelyet a konvenció elismer.”[33] E körben a magánélethez vagy családi élethez, illetve a tulajdonhoz való jog kerülhet szóba. Így egy konkrét jogesetben, a López Ostra ügyben a Bíróság elfogadta az Emberi jogok európai konvenciójának 8. cikkét, mint jogalapot, mely a magán- és családi élet védelmére szolgál. Megállapította, hogy a panaszos közvetlen környezetében létesített és működtetett illegális hulladékkezelő károkozása „belefér” a hivatkozott jog megsértésébe. Mellesleg a törvényszék a spanyol államot is elmarasztalta, mert szerinte annak hatóságai és bíróságai nem tettek meg mindent a panaszos érdekében.[34]

Ha tanulmányozzuk az Emberi Jogok Európai Bíróságának a jogeseteit, megérthetjük, mik az alapvető elvek a környezetvédelemben, és azt is megérthetjük, mi sajátítandó el abból, hogy ennek megfelelően hazánkban is védhessük a környezetet.

Az 1980-as évektől kezdve elindult és kiszélesedett az EU (környezetvédelemmel kapcsolatos) alkotmányozási folyamata, melynek eredményeképpen, illetve tekintettel arra is, hogy a szocialista rendszerek összeomlásával új tagországokkal bővült és bővül ma is az Unió, az egységes Európa megteremthette azokat a feltéteket, melyek révén jóval többet tehetett a környezetvédelem terén, mint az egyes tagországok külön-külön. Így például, ha csökkenteni kellett a tagországoknak a CO2 kibocsátásukat, azt meg is kell tenniük, ”más megoldás” egyszerűen nem maradt számukra.

Az 1990-es évekre a természet- és társadalomtudományok megadták a fenntartható fejlődés, a jövő nemzedéke, a biodiverzitás tudományos fogalmait, így megjelentek az uniós tagországokban az ezzel kapcsolatos konkrét törvények is. Mindehhez az EU egyfajta koordináló szerepet is magára vállalt, amikor ötödik akcióprogramja kapcsán a következőket deklarálta: „Állandó szükség van jogalkotási intézkedésekre a Közösség szintjén.”

A konkrét jogi fogalom

paragrafus_150480_31615_n.gif

A jogi meghatározást egy ún. értelmező, első olvasatra igen egyszerűnek tűnő rendelkezéssel definiálja a környezet védelmének általános szabályairól szóló (1995. évi LIII.) törvény, de didaktikai okokból a fogalmi meghatározáshoz tartozhat, tartozik a törvény célja, valamit a fenntartható fejlődés definiálása is. Eszerint a környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

A törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása.

Utóbbi elem vonatkozásában a fenntartható fejlődés: társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését.

Egyértelmű, hogy a fenntartható fejlődés, a jövő nemzedéke, a sokféleség a globalizációs problémákra utal, azaz komplexen adja meg a fogalmakat, de nem utal a jövő nemzedéke érdekében ma még a komplex (zöld) nemzetgazdasági és társadalmi átalakulás szükségességére. Nem is utalhat, hiszen ez manapság még nem politikai cél. Ebből természetszerűleg az is következik, hogy a hivatkozott átalakulást a jövő nemzedékének kell majd végrehajtania.

 



A környezetpolitika uniós elvei

mapeu2007.jpg

A világ számára „a környezetpolitika meghatározó elveinek legjobb példáját az Európai Közösség szolgáltatta. Az Európai Közösség Tanácsa 1973 novemberében fogadta el az egész környezetpolitikáját meghatározó ún. Első Környezeti Akcióprogramját. Az első programot még további öt követte, jelenleg a 2002-ben elfogadott Hatodik Akcióprogram végrehajtása folyik. Az első Akcióprogram legfontosabb, máig meghatározó jelentőségű része az alapelvek – összesen tizenegy – kimunkálása, melyek a többi akcióprogramban is visszaköszönnek.”[35] Ezek az elvek tehát a tagországok jogszabályiban is megjelennek jogi és politikai alapelvekként, vagyis összegzésképpen elmondható, hogy ezen – egyéb tudományok eredményeire épülő – axiómák teremtették azt az alapot, amire az Unió politikája, gazdasági és jogi rendszere épülhetett, épülhet ma is.

Alapelvek

1.A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak forrásánál történő fellépés

A legjobb környezeti politikának a szennyezés vagy a környezeti ártalmak forrásuknál történő megakadályozását kell szolgálnia, nem pedig később azok ellensúlyozására törekednie.

2.A környezeti hatások figyelembevétele

A környezetre gyakorolt hatásokat minden technikai tervezési és döntéshozatali folyamatban a lehető legkorábbi szakaszban számításba kell venni.

3.A természeti erőforrások ésszerű hasznosítása

Kerülni kell a természeti erőforrások vagy a természet bármely olyan felhasználását, amely az ökológiai egyensúlyt jelentősen károsítja.

4.A tudomány és a technika környezetvédelmi célú fejlesztése

A közösség tudományos és technikai ismereteit azzal a céllal kell fejleszteni, hogy a környezet megőrzésében és javításában, a szennyezés és a környezeti ártalmak elleni küzdelemben hatékonyan működjön közre.

5.A szennyező fizet elve

A környezeti ártalmak megakadályozásának és megszüntetésének költségeit főszabályként a szennyezőnek kell viselnie.

6.Egyik állam sem okozhat környezeti kárt más államnak.

Az ENSZ-nek az emberi környezetről megrendezett stockholmi konferenciáján elfogadott Nyilatkozattal összhangban figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az egyik államban végrehajtott tevékenységek ne okozzanak semmilyen károsodást egy másik állam környezetében.

7.A fejlődő országok érdekeinek figyelembevétele

A Közösségnek és a tagállamoknak környezeti politikájukban tekintettel kell lenniük a fejlődő országok érdekeire.

8.Az Európai Közösség és a tagállamok regionális és nemzetközi együttműködése

…a Közösségnek és a tagállamoknak hallatniuk kell hangjukat a környezeti problémákkal foglalkozó nemzetközi szervezetekben, amelyekben közösen kialakított álláspontjuk alapján kezdeményezően kell fellépniük.

9.A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, amelyet minden szinten oktatni kell

A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, ezért mindenkinek tisztában kell lennie annak fontosságával. A környezeti politika sikerének előfeltétele, hogy a népesség minden rétege, a közösség minden társadalmi ereje segítsen a környezet védelmében és fejlesztésében.

10.A környezeti cselekvés megfelelő szintjének meghatározása

A szennyezés minden egyes kategóriájában szükség van a cselekvés szintjének kijelölésére (helyi, regionális, nemzeti, közösségi, nemzetközi), amely a legjobban megfelel a szennyezés típusának és a védendő földrajzi övezetnek.

11.A tagállamok környezeti politikáinak összehangolása és harmonizálása a Közösségben

Az e területekre vonatkozó nemzeti programokat egy közös, hosszú távú koncepcióra alapozva kell összehangolni, s a nemzeti politikákat a Közösségen belül harmonizálni kell. E politikák az életminőség javítását kell célul tűzniük. Következésképpen a gazdasági növekedést nem lehet pusztán mennyiségi szempontok alapján szemlélni.”34

A hatodik akcióprogram (2002-2012)

Az EU környezetvédelmi politikája a hatodik akcióprogram célkitűzéseinek megfelelően 4 főbb területre koncentrál. Érinti

eu_0.jpg

  • az éghajlatváltozást, 
  • a biodiverzitás és a természetvédelem kérdéskörét,
  • a környezet-egészségügyet,
  • valamint az erőforrásokkal és a hulladékkal való fenntartható gazdálkodás, hasznosítás problematikáját.

 

Mindez a már eddig hozott és ezután alkotott jogszabályok végrehajtásának erősítését igényli, így az uniós jogharmonizáció – az integrációs politika követelményeinek megfelelően – egyre jobban áthatja a gazdaságpolitikát is, annak egyik meghatározó elemévé kezd válni. Így például az Unió megszabja, hogy mely nemzet milyen szén-dioxid kibocsátási joggal (kvótával) kereskedhet az Unión belül vagy azon kívül. Tehát a Közösség egységes keretek közé szorítja, szoríthatja a tagországok karbon kibocsátását.

A jogszabályok végrehajtásának erősödése az EK Bíróság előtt jogsértések kapcsán hozott határozatok számának emelkedésében is látszik, mely a tagországok ítélkezési gyakorlatának is egyfajta keretet ad. Azaz a tagállam újabb jogsértést nem követhet el állampolgárával szemben, ha a jogvita környezet-egészségügyet érint (l. López Ostra ügy fentebb!).


[20] l. Plankó Gergő: Elfedte a hurrikán New Orleans sötét titkait, Origo.hu, 2009. szeptember 9. - http://www.origo.hu/nagyvilag/20090901-new-orleans-katrina-hurrikan-negyedik-evfordulo.html
[21] l. Éghajlatváltozás 2007 – IPCC jelentés http://klima.kvvm.hu/index.php?id=92
[22] l. Mit tudunk az éghajlatról? Az ember által okozott, globális felmelegedést okozó hatások vizsgálata. Fordította: Adorjánné Farkas Magdolna, http://www.scienceinschool.org/print/968
[23] l. Cancúni eredmények; Zöld Válasz.hu, 2010. december 13. - http://www.zoldvalasz.hu/node/333
[24] l. A Maldív-szigetek eltűnéséhez néhány méter maradt; Meteoprog, 2010. november 22. -http://www.meteoprog.hu/hu/news/18185/
[25] l. Kannibállá válnak a jegesmedvék, Index.hu, 2008. szeptember 24. - http://index.hu/tudomany/kornyezet/maci240908/
[26] l. Írországi barnamedvétől származnak a jegesmedvék, Index.hu, 2011. július 8. - http://index.hu/tudomany/2011/07/08/irorszagi_barnamedvetol_szarmaznak_a_jegesmedvek/
[27] l. Gyorsul a brazíliai esőerdők irtása, Index.hu, 2011. augusztus 7. - http://index.hu/tudomany/klima/2011/08/07/gyorsul_a_braziliai_esoerdok_irtasa/
[28] l. Lemondott egy ikon; National Geographic - http://www.geographic.hu/Civilizacio/2008/05/Lemondott_egy_ikon
[29] l. Az angolok hús iránti étvágya két London méretű esőerdőt nyel el; Globális felmelegedés, klímaváltozás, 2010. október 31. - http://www.globalisfelmelegedes.info/index.php?option=com_content&view=article&id=692:az-angolok-hus-iranti-etvagya-ket-london-meret-eserdt-nyel-el&catid=38:haszonat-tart&Itemid=53
[30] l. Mennyi metánt kérődzik a tehén?; National Geographic, http://www.geographic.hu/Termeszet/2008/01/Mennyi_metant_kerodzik_a_tehen
[31] l. Vasárnaptól működik a Csepeli Szennyvíztisztitó, Duna TV Híradó, 2010. augusztus 1. - http://www.dunatv.hu/itthon/szennyviztisztito.html és A legmodernebb szennyvíztisztító működik az újpesti Duna-parton, Magyar Online, 2011. április 29. - http://www.mon.hu/ujpest/a-legmodernebb-szennyviztisztito-muk246dik-az-ujpesti-duna-parton/news-20110429-03262260
[32] l. Környezet- És Természetvédelmi Lexikon I-II. (Akadémiai Kiadó, 2002)
[33] l. Dr. Bándi Gyula, Környezetjog, 64. oldal (Osiris Kiadó, Budapest, 2006)
[34] l. Dr. Bándi Gyula, Környezetjog, 64. oldal, (Osiris Kiadó, Budapest, 2006)
[35] l. Dr. Bándi Gyula, Környezetjog, 28. oldal (Szent István Társulat, Budapest, 2

 



Fejezet letöltése

A környezetvédelem fogalma