Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

A GALGAHÉVÍZI ÖKOFALU – egy fenntartható településmodell

logo_uj.pngvalamint, a GAIA ALAPÍTVÁNY és a GALGAFARM ELSŐ MAGYAR ORGANIKUS MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET bemutatása

 

 

 

A hetvenes évek derekán már világos volt, hogy az emberiség válaszúton van. Döntenie kell arról, mit cselekszik, hogyan folytatja. Feltéve, ha lesz mit folytatnia...

DSC_4004a.jpgAz emberi környezet megóvásával foglalkozó első világméretű program kidolgozására 1972-ben került sor Stockholmban, az ENSZ környezeti világkonferenciáján. A Stockholmi Nyilatkozat keretében első ízben fogadták el hivatalosan, nemzetközi szinten az emberhez méltó környezethez való jogot. A nyilatkozatban a kormányok ünnepélyesen kötelezettséget vállaltak, hogy megóvják és jobbá teszik az ember környezetét a mai és a jövő nemzedékek számára. A Galgahévízi Ökofalu egyik alapítója ezen a konferencián egyetemistaként vett részt majd hazatérve az 1980-as években egy baráti társasággal elhatározták, hogy a pénz és növekedés alapú társadalommal ellentétben egy fenntartható, a természettel jobban együttműködő rendszert hoznak létre. Ahogy ők mondták: „a magunk és embertársaink számára létrehozunk egy olyan életteret, ahol a lehető legteljesebben ki-ki betöltheti küldetését, amiért erre a Föld nevezetű gyönyörű planétára született.” Az ökofalu alapítói úgy döntöttek, hogy először a helyi gazdaságot kell megalapozniuk, fejleszteniük és erre a biztos alapra kezdik majd el felépíteni magát a falut. Jelenleg ez még csak részben valósult meg, de az bizonyos, hogy a jól működő ökologikus szemléletű helyi gazdaság el tudja tartani a közösséget. Irányelveink maximálisan illeszkednek az azóta – 1992-ben, Rio de Janeiroban az ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciáján – elfogadott Local Agenda programhoz.

Galgahévízen előtérbe helyezzük:

    • DSC_3918a.jpg- az erőforrások optimális, környezetkímélő és fenntartható használatát,
    • - a helybeni életfeltételek, életminőség, természetes és emberi környezet védelmét, prioritását
    • - és az ezen elveknek megfelelő fejlesztések, beruházások, átépítések elvégzését.

 

A fentieken túl egy hosszú távú fenntarthatóságra törekvő kisebb, nagyobb társadalomnak meg kell teremtenie legalább az alábbi öt pillért:

  • energetikai függetlenség,
  • technológiai függetlenség,
  • szociális stabilitás,
  • ökológiai törvényszerűségek tiszteletben tartása,
  • megfelelő mértékű gazdasági függetlenség.

 

Mi az az Ökofalu?

Az „ökofalu” egy olyan kis – hagyományos – faluhoz hasonlatos település, ahol az ott lakók már a rendszer jellegéből adódóan, spontán is és tudatosan is ápolják, fejlesztik a szociális kohéziót azáltal, hogy sok közük van egymáshoz, és önként vállalják az egymásra utaltságot, az együttműködést. Minden a településre vonatkozó döntést együtt hoznak, lehetőleg konszenzus alapján, és azokat együtt is hajtják végre. A különböző foglalkozású és érdeklődésű emberek az áruikat és szolgáltatásaikat a lehető legnagyobb mértékig egymás között cserélik. Törekszenek egy öko-szociális gazdasági integráció megteremtésére.

Egy 100-150 főből álló közösség már elegendő elfoglaltságot képes nyújtani több részidős munkakör betöltéséhez. Ennek azonban az is feltétele, hogy kerüljük a szűken vett specializációt, és hajlandóak legyünk több kiegészítő, rokon területen is tevékenykedni.

A településhez tartozik egy megfelelő méretű földterület. Ez ad helyet a településnek, a hozzá tartozó mezőgazdasági tevékenységnek, az energiaerdőnek és egyéb más létesítménynek. A „nagyban” végezhető mezőgazdaság gondoskodik a szántóföldi növény- és takarmánytermesztésről, az állattartásról, tej-, hús-, kenyérgabona- és burgonyatermesztésről, ezen kívül a nagyban végezhető zöldségtermesztésről, stb. Ezeken kívül az ökofalu energetikailag a lehető legnagyobb mértékig önellátó. Különböző alternatív megoldások egymást kiegészítő, átfedő alkalmazásával begyűjti és raktározza a szükséges fűtő, meleg víz előállító és elektromos energiát. Általában a környezetvédelem a település lakóinak tudatosságára épül. Erre egy ilyen környezetben, mint a gondosan megtervezet és működtetett ökofalu, sokkal inkább lehet számítani, mint másutt.

 

Hogyan néz ez ki a gyakorlatban Galgahévízen?

DSC_3897a.jpgSzerte Európában és a világ más részein, a tudományos műhelyekben és a gyakorlatban egyaránt találhatók egyes olyan elemek, melyek egy település energia felhasználását, mezőgazdaságát, építészetét, hulladék kezelését, gazdaságát az ökológia törvényszerűségeinek szem előtt tartásával oldják meg. Az itt ismertetett ökofalu modellmindezeket az elemeket oly módon használja fel, hogy azok együttes alkalmazásának szinergia hatásai is érvényesülhessenek. Az ökofalu koncepciójának fontos eleme, hogy a nagy rendszerek hálózataitól a lehető legnagyobb mértékben függetlenedni tudjon. Ez csak fokozatosan, és kezdetben csak részben valósítható meg. A villamos hálózatra történő csatlakozás elengedhetetlen volt. Később azonban az elektromos áram alternatív módszerekkel helyben történő termelése megvalósítható, sőt számos külföldi – és már néhány hazai – példa ismert arra, hogy a szakaszosan helyben előállított villamos energiát a hálózatba visszacsatolják. Az ivóvíz ellátás független, helyi biztosítása DSC_3904a.jpgmár kezdetben is gazdaságosan megoldható. Az ökofalu nemcsak egyszerűen megjelenésével illeszkedik a tájba, hanem összes funkciója: építészete, mezőgazdasága, energia ellátása, hulladék és szennyvíz gazdálkodása, környezetvédelme, kultúrája, helyi gazdasága mind-mind, a lehető legteljesebb mértékben magába építi úgy a humán ökológia, mint a természet ökológiájának általunk már ismert és megmásíthatatlan törvényszerűségeit.

DSC_3880a.jpgAz épületek természetes anyagok és korszerű technológia felhasználásával készülnek a mai ember igényeit minden szempontból kielégítve. A természetes anyagok felhasználása nemcsak a különleges hőszigetelést biztosítják, hanem a magas hőtehetetlenségük miatt az egészséges mikroklímáról is gondoskodnak. Így nyáron feleslegessé téve a légkondicionálást, télen pedig csökkentve az energia igényt, mely önmagában környezetkímélő.

A teljes körű hulladékgazdálkodás a szelektív gyűjtésen, feldolgozáson és visszaforgatáson alapul. A hulladékot szelektíven gyűjtjük, és a lakók saját szervezéssel a közeli Turán működő szelektív hulladéklerakóba szállítják el. A zöldhulladékból komposzt lesz. Vegyszereket nem használunk a háztartásokban sem, csak természetes alapú, lebomló anyagokat.

Minden házhoz tartozik egy úgynevezett közműpótló kisberendezés, ami kéttartályos rendszerrel biomasszát, illetve ún. szürkevizet állít elő, mely csővezetéken jut el további biológiai tisztításra az úgynevezett nádgyökér-zónán keresztül az erre létesített tóba, élővízként, így a szennyvízkezelés is hatékonyan és környezettudatosan megoldható.

Mitől bio?

Bioterméknek csak az a késztermék minősíthető, amely vegyszermentesen előállított alapanyagok felhasználásával készül, illetve a termesztés során csak biológiailag lebomló, vagy természetes szereket használtak fel hozzá. Ugyancsak tilos az előállításuk során génmanipulált szervezeteket (pl. vetőmag, egyéb szaporítóanyag) és azok származékait felhasználni. További követelmény a „bio” minősítéshez, hogy a termőföldet, amelyben az alapanyagokat termesztették, legalább három éve nem kezelték vegyszerrel. A bioterméket az ellenőrzési lánc egészen végigkíséri a termőföldtől a boltokban való elhelyezésig. Magyarországon két, a Vidékfejlesztési Minisztérium által felügyelt, akkreditált ellenőrző szervezet van, a BIOKONTROLL Hungária Kht. (Hu-Öko 01), és az ÖKOGARANCIA Hungária Kft. (Hu-Öko 02). Importélelmiszerek esetében szintén fel kell tüntetni a gyártás helyszínén ellenőrzést végző szervezet nevét, kódszámát.

„A natúr termék nem rendelkezik, nem is rendelkezhet bio minősítéssel, a fenti logók sem jelenhetnek meg a csomagolásán. Ettől függetlenül ezekre a termékekre is igaz, hogy nem tartalmaznak tartósítószereket, színezéket, állományjavítókat, fogyasztásuk egészséges és ajánlott. Figyeljünk tehát a natúr termék feliratra, mely megkülönbözteti ezt a termékcsoportot a hagyományostól és a biotól is (pl. a Biopont termékei). Ha őstermelői piacon járunk, nyugodtan kérdezzünk rá az őstermelőnél, hogy honnan származik a termék és volt-e permetezve, ha igen, mivel. Ha lehet, csak a zöldség-gyümölcs eredetét ismerő őstermelőtől, és ne viszonteladótól vásároljunk.” (dr. Baranyi Róbert)

 

A településhez tartozó mezőgazdasági területeken minden tevékenység a vegyszerek teljes kizárásával történik, a Galgafarm immáron tíz éves ez irányú, a helyszínen szerzett tapasztalataira épülve. Így nemcsak a magas minőségű élelmiszert képes biztosítani a település lakói számára, hanem a környezet terhelése is a lehető legkisebb mértékűre csökken.

DSC_3970a.jpgA „Galgafarm” Első Magyar Organikus Mezőgazdasági Szövetkezet több száz hektáros területein azonban nem csupán élelmiszer jellegű termékeket állít elő, hanem a megfelelően méretezett energiaerdővel és keletkezett más biomasszával rövidesen energiatermelésre is alkalmas lesz valamint egy növényi olajjal működő tesztautó építése is folyamatban van.

 

A Galgafarm termékek feldolgozásánál, a vegyszer nélküli alapanyag előállítás és feldolgozás során hagyományos technológiákat alkalmazunk például kőmalmi őrlést, vagy a tej kezeletlen formában fogyasztásra történő előkészítését. Jelenleg 10-15 ember DSC_3999a.jpgdolgozik a gazdaságban, ahol szarvasmarhát, mangalicát, kecskét, birkát, lovat, baromfit tartunk, többféle gabonát termelünk. A megtermelt gabonát saját hagyományos kőmalmukban őröljük meg, s helyben süttetjük a kenyeret, finom pékárut. A sokféle konzervipari termék előállítására alkalmas feldolgozó üzemünkben ivóleveket, növényi alapú szendvicskrémeket, dzsemeket tudunk előállítani. A minősített tejfeldolgozóban napi 1000-1500 liter tej kíméletes feldolgozására van lehetőség. Itt állítunk elő biovajat, 8-10 féle biosajtot, túrót és tejfölt, krémtúrót, körözöttet, kefírt. Húsfeldolgozó kisüzemünkben hagyományos húskészítményt állítunk elő mangalica sertés és marhahúsból. Megtalál minket minden szombaton Budapesten, a Csörsz utcai Ökopiacon!

Jelenleg is zajlik a tervezett 50 házból álló falu lakóházainak építése. Közel 30 család választotta a galgahévízi ökofalut életterének és több mint 10 család költözött már be új otthonába.

DSC_3895a.jpgAz eddig elért eredményeket, tapasztalatokat folyamatosan igyekszünk megosztani az érdeklődőkkel előadások, osztálykirándulások, rendezvények keretében, valamint minden hónap első vasárnapján, nyílt napjainkon. Igyekszünk a fenntarthatóság elemeit minél komplexebben bemutatni ezért 2012-ben megnyitjuk az alternatív technológiákat bemutató központunkat az Ökofalu területén, ahol az alábbiak kerülnek bemutatásra:

  • Szilárd és folyékony biomassza, mint energiaforrás létesítése és bemutatása működés közben.
  • Napkollektorok létesítése, összehasonlító bemutatása. Különböző vizes üzemű napkollektor típusok beszerzése, működés közbeni bemutatása, energiahatékonyság mérési adatainak folyamatos gyűjtése elemzése.
  • Szélgenerátorok létesítése, bemutatása. Különböző kapacitású áramtermelő szélgenerátorok üzembe állítása, kisteljesítményű vízturbina, villamos mini-vonat megújuló energiatárolás akkuval. Bemutatjuk a vízemeléses és a közvetlen áramtermelés lehetőségeit és a szigetüzemű rendszerek tárolási megoldásait. A termelt áram a látogatókat szállító mini-vonat akkumulátorait is tölti.
  • Fotovoltaikus áramtermelés létesítése, bemutatása. A különböző megújuló energetikai megoldások egymást kiegészítve tudják a folyamatos igényeket kielégíteni. A műszerek szünetmentes működését a napcellákkal is kívánjuk biztosítani, de üzembe helyezésükkel a kombinált rendszerben elfoglalt helyük bemutatása is adottá válik.
  • Földhő hasznosítás létesítése, bemutatása. A földhő hasznosító hőszivattyúk létjogosultsága is megvan a családi házak fűtése estén, különösen akkor, ha a hozzá szükséges elektromos áramot megújuló energiával tudjuk biztosítani.
  • Biológiai víztisztítási eljárások létesítése, bemutatása. Az ökofalu, mint bemutató központban keletkezett szennyvízet 4 lépcsős biológiai rendszer alkalmazásával tisztítjuk, mely a teljes ciklusra és egységre nézve több mint 60% energia megtakarítást tesz lehetővé. Mindezt úgy, hogy egyetlen csepp víz sem hagyja el a rendszert, még tisztított formában sem, hanem mind hasznosításra kerül.
  • Háztartások energiatakarékossági megoldásainak kidolgozása, bemutatása. Összegyűjtjük, és bemutathatóvá tesszük azokat a „zöld-köznapi” praktikákat, melyek egy háztartás energiahatékonyságát és környezettudatosságát javítják. Ezek az épületek, nyílászárók utólagos hőszigetelésétől és más energiafelhasználást racionalizáló eljárásoktól kezdve, a hulladék szelektálásán és újrahasznosításán, valamint a háztartási vegyszerek környezetbarát alternatíváin át, az egészséges táplálkozás vagy az ökológiai és CO2 lábnyom csökkentése és a biológiai kiskert lehetőségeinek bemutatásáig terjed.
  • A precíziós ökológiai mezőgazdaság bemutatása.DSC_3910a.jpg
  • Permakultúra kert létesítése, bemutatása. Ebbe a tevékenységi körbe a „Permaculture”, mint a mezőgazdálkodási rendszerek legkomplexebb, leggazdaságosabb, legtermészetesebb, így leginkább környezetkímélő módszerének a művelése és bemutatása tartozik, elsősorban – de nem kizárólag – a háztáji kisgazdaságok számára.
  • Biogáz kapcsolt rendszerének létesítése, bemutatása. A biogáz bemutató létesítmény betáplálását a 250 lakosúra tervezett ökofalu, mint bemutató központ területén a szelektív hulladékgyűjtés 50%-át kitevő szerves frakció-, a biológiai víztisztítás első lépcsőjénél „melléktermékként” keletkezett „eleveniszap” és egy ökogazdaság mezőgazdasági melléktermékei biztosítják. Bemutatjuk az előállított elektromos áram és/vagy melegvíz előállítás és/vagy a gáz közvetlen elégetésével fűtött fólia-, üvegház- terményszárító vagy más felhasználó lehetőségeit.
  • Szerves hulladékok feltárási lehetőségeinek kidolgozása, bemutatása. Bemutatjuk az emberi tevékenység során keletkezett valamennyi szerves hulladék vagy melléktermék környezetkímélő transzformációs lehetőségét a begyűjtéstől az előkészítésen át, az átalakítás folyamatán keresztül, a felhasználási területekig. Bemutatjuk a felületi- és prizma-komposztálást, a mulcsozás technikáit, a földi- és trágyagilisztákkal történő feltárás technológiáját, a biogáz iszapjának a kezelését és a higiénikus komposzt toalettek különböző megoldásait.

 Összeállította: Gábor Eszter

 

GAIA Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítván
2193 Galgahévíz, Fő út 83. Hungary
www.gaiaalapitvany.hu

A képeket készítette: Molnár Zoltán fotográfus
www.szultanfoto.blogspot.com
Fotókulturális Gyakorlatok szemináriumára várja az érdeklődők jelentkezését:
http://www.tripont.hu/index.php?page_id=42