Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_QDrum_atiszavirag.jpg 

Magyarország vizeinek kevesebb mint a 20%-a van jó ökológiai állapotban, a helyzet európai összehasonlításban is különösen rossz nálunk. Tünetértékű, hogy még a tiszavirág állományában is jelentős csökkenés látszik.

Mindez az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kedden publikált jelentéséből derül ki: a helyzet még Romániában is jobb valamivel.

Édesvizeink állapota sokkoló. Az eredmények nem meglepőek annak ismeretében, hogy a tagállamok az elmúlt 20 évben az EU vizekre vonatkozó irányelveivel kapcsolatos jogi kötelezettségeket nem vették komolyan

– mondta a jelentés kapcsán Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője. Az EU-s hatóság jelentése (innen angolul letölthető) átfogó képet ad több mint 130 000 európai víztest állapotáról, ebben a folyók, tavak, vizesélőhelyek, part menti és a felszín alatti vizek vizsgálata is szerepet kapott. 

Magyarországon különösen rossz a helyzet

Összességében az európai felszíni vizek ökológiai vízminősége csupán 40%-ban éri el a jó minősítést. Ökológiai szempontból Európában különösen jó állapotban vannak Skandinávia északi részének, Skóciának, Észtországnak és egyes mediterrán területeknek a vizei. Különösen rossz állapotban vannak ugyanakkor az alföldi helyzetű vizek, illetve a nagy folyók alsóbb szakaszai – ez jellemző hazánkra is.

„Ha Magyarország vizeinek állapota a továbbiakban sem javul, vagy tovább romlik, akkor vízpartjaink emblematikus fajai és élőhelyei kerülnek veszélybe. A következő évtizedekben minimálisra csökkenhet például a tiszavirág állomány. Magyarország folyóin még büszkélkedhetünk ezek jelenlétével, de a szórványos megfigyelések szerint az állomány csökkenőben van. Megőrzésük érdekében javítani kell vizeink állapotát, és biztosítanunk kell a folyók szabad folyását” – olvasható a közleményben.

Szép tervek, kényelmes halogatás

Régóta határozottabb fellépést várunk Európa vízkészleteinek védelméért és megőrzéséért, és csak remélni tudjuk, hogy ez a jelentés felráz mindannyiunkat

– fogalmazott Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője.

A WWF arra figyelmeztet, hogy a 18 éve elfogadott európai szabályozást a tagállamok csak elodázzák, míg vizeink romló állapota hatalmas károkat okoz. 2000-ben az EU-s tagállamok egy erős, ambiciózus szabályozást fogadtak el, a Víz Keret Irányelvben az EU kormányai vállalták, hogy megakadályozzák vizeink további pusztulását, és jobb állapotba hozzák azokat 2015-ig, de legkésőbb 2027-ig. A mai jelentés azonban a WWF kommentárja szerint megmutatta, hogy a tagállamok figyelmen kívül hagyták az előírásokat.

„Az EU vízpolitika megfelelő keretet és irányt határoz meg, de Magyarországnak, és a többi tagállamnak sokkal komolyabban kell vennie a végrehajtást” – tette hozzá Gruber Tamás, a WWF Magyarország Vizesélőhelyek Programjának vezetője. „A felszíni vizek állapotának javítására hazánk szinte valamennyi esetben időbeli mentességet kért, és azt vállalta, hogy a jó állapotot legkorábban 2027 után éri el. Vannak esetek, amikor a halasztás indokolt, de az időbeli halasztás magas aránya azt tükrözi, hogy nincs valós szándék a jó állapot elérésére” – fejezte be Gruber Tamás.

Ugorjon a vízbe most vasárnap!

A vizek védelmében vasárnap lesz egy nagy összeurópai csobbanás is. Az Európai Nagy Ugráskezdeményezés még 2005-ös, a figyelemfelhívó akció lényege, hogy július második vasárnapján Európa-szerte százezrek ugranak egyszerre vízbe, hogy úgymond ezzel jelezzék a döntéshozóknak: nekik fontos a vizeink jövője. „Hallassuk a hangunkat, és csobbanjon az ország július 8-án délután 3 órakor” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

(Borítókép: F rissen kikelt tiszavirágokközött halad a vízen egy motorcsónak a Tisza tiszaörvényi szakaszán. - fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)

Forrás -  Borítókép: F rissen kikelt tiszavirágokközött halad a vízen egy motorcsónak a Tisza tiszaörvényi szakaszán. - fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...