Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

a a telallo-medvetalp-kaktusz-opuntia-sp.jpgAz ismétlődő aszályok következtében az évelő növények visszaszorulása és az egyévesek felszaporodása, egyfajta elsivatagosodás figyelhető meg a kiskunsági homokbuckák területén.

Intő jelként medvekaktusz virul az orgoványi buckák között. Betelepedése azt is jelzi, hogy olyan növények jelennek meg, amelyek inváziójukkal a mediterrán vidékeken már sok problémát okoztak.

Az utódok öröksége

A kutatók a Duna-Tisza-közi Homokhátság 16, ötször öt kilométeres területén azt is vizsgálják, hogy a tájhasználat és annak jelenleg is zajló átalakulása miként befolyásolja a biodiverzitást. Arra is kíváncsiak, hogy az élővilág sokféleségének megőrzése milyen gazdasági haszonnal vagy veszteséggel járhat – magyarázza dr. Kröel-Dulay György, a MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

„Napjainkban az agrárgazdálkodás visszaszorul a térségben, növekednek a felhagyott szántók, szőlők. Számos helyen azonban még az erdészeti ültetvényeket sem lehet gazdaságosan fenntartani. Ezeket a művelésből kikerülő, vagy jelenleg is csak gazdaságtalanul hasznosítható területeket - amelyeken sok esetben regenerálódik a természetközeli vegetáció – fel lehetne használni arra, hogy növeljük a természetes vegetáció kiterjedését, az elszigetelt foltok közötti kapcsolatokat, és ezáltal a fajok vándorlási lehetőségét. Hiszen a természetközeli állapot és a biológiai sokféleség megőrzése csökkenti a klímaváltozás drámai hatásait, és esélyt teremt arra, hogy fennmaradjon az élővilág évmilliók alatt kialakult stabilitása”

A recept tehát egyszerűnek tűnik: a sokszínű, eredeti növényzet és egy ökológiai szempontokat figyelembe vevő tájgazdálkodás csökkentheti a klímaváltozás negatív hatásait. A kérdés már csak az, hogy a kutatások eredményeit figyelembe veszik-e egy-egy vidék tájhasználati döntéseiben. Ezek mentén születnek-e meg az országos és a regionális szintű támogatási rendszerek például extenzívebb gazdálkodásra, erdőtelepítésre. Az idő sürget: egyre több kutató szerint nem évtizedeink, hanem csupán néhány évünk van rá, hogy olyan döntéseket hozzunk, amelyekkel a változások sebessége az elviselhető szintre mérsékelhető; ha már meg nem is állítható.

Forrás

A kép csak illusztráció, forrása

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...