A Biodiverzitás Konvenció (CBD) Partnereinek XI. konferenciáján az indiai Hyderabad-ban két hétig tartó tárgyalások eredményeként – a befejezés előtt néhány órával - egyezség született források mozgósításáról. A Konvenció és Stratégiai Terve célkitűzéseinek megvalósítására megállapodás született egy olyan átfogó nemzetközi keretről, amelynek célja a „Harmóniában a természettel” vízió valóra váltása 2020-ra. A felek megállapodtak a „Hyderabad-i forgatókönyvről”, amelynek keretében a biológiai változatosság fenntartásának támogatására a fejlett országokból a fejlődő országokba irányuló támogatást 2015-re a duplájára, 10 milliárd dollárra emelik.
A finanszírozási igényekre vonatkozó alaposabb információ alapján jövőre ezt a keretet felülvizsgálják. A megállapodás a pénzügyi források mozgósításáról folytatott feszült és elhúzódó tárgyalások végére tett pontot; Hyderabad-ban ez kiemelt téma volt a résztvevők megbeszélései során.
A fejlődő országok az utolsó pillanatig kifogásolták, hogy nagyobb arányú saját forrásokat kelljen találniuk, arra hivatkozva, hogy a Konvenció világosan megfogalmazza, hogy a fejlett országoknak további pénzügyi forrásokat kell biztosítaniuk a fejlődők számára. A Birdlife International üdvözli a nagyon nehéz tárgyalások eredményeként létrejött kompromisszumot.
„Ez megadja a szükséges lökést az Aichi Biodiverzitás Célkitűzések megvalósításához.” – mondja Carolina Hazin, a Birdlife nemzetközi biodiverzitás-politika koordinátora. „Bár a COP 10-nek az új finanszírozási célkitűzések megfogalmazására vonatkozó előfeltételei nem teljesültek, örülünk, hogy a fejlett országok felismerték, hogy az Aichi célkitűzések megvalósításával kapcsolatban nekik egyéni kötelezettségeik vannak. Az Afrikai Országok Csoportjának általánosan konstruktív hozzáállása meghozta a gyümölcsét.”
A COP 11-en az ökológiai, vagy biológiai szempontból fontos tengeri területekről (EBSA) folyó tárgyalások is nehéznek bizonyultak, de végül a felek egyetértésre jutottak az EBSA-k elismerésére a nyílt óceánokon és a mély tengerekben, és arról, hogy ezekről a területekről információt nyújtanak az ENSZ Közgyűlésének a CBD EBSA repository-n keresztül.
„Bár a döntés szövegének elfogadott megfogalmazása nem olyan erőteljes, mint azt néhány résztvevő szerette volna, mások pedig azt remélték, hogy a regionális műhelyekben megjelölt EBSA-kat egy az egyben átveszik, látszik, hogy a CBD teljesítette az EBSA-k meghatározására vonatkozó tudományos küldetését és most az UNGA-n a sor, hogy jogi mechanizmusokat alakítson ki ezeknek a helyeknek a kezelésére és védelmére a tengereken.” – mondta Ben Lascelles, a Birdlife tengeri IBA felelőse.
A rendezvény harmadik kulcsfontosságú témája az erdők kiirtása és eróziója (REDD) miatt létrejövő károsanyag-kibocsátás csökkentésére vonatkozó ajánlások megfogalmazása volt. „Üdvözöljük ezt a döntést – a CBD-nek tudatában kell lennie annak, hogy kulcsszerepe van a REDD+ iránymutatásokra vonatkozó tanácsadásban, s abban, hogy ellenőrizze és értékelje, hogy a mechanizmus hogyan járul hozzá a CBD azon célkitűzésének a megvalósításához, hogy a természetes rendszerek profitáljanak ebből és a biológiai változatosság fennmaradjon és ne érjék hátrányok a REDD+ jellegű tevékenységek miatt és a CBD-nek fel is kell vállalnia ezt a szerepet.” – mondta Melanie Heath, a Birdlife Policy vezetője. A nehéz döntések kapcsán létrejött megegyezés és kompromisszum szellemének fenn kell maradnia azt követően, hogy a küldöttek hazatérnek – a COP-on elfogadott teendők nemzeti szintű megvalósítása kulcsfontosságú.
Kép forrása: http://vceenviroscience.edublogs.org/2009/03/30/area-of-study-2-biodiversity/
TOP 5
