Város / Közlekedés
Komoly károkat okozhat majd a diótermésben Magyarországon egy most megjelent, de nagyon gyorsan terjedő rovar, a diófúró légy.
Újabb betolakodó támadókra is számíthatunk, a keleti cseresznyelégy a cseresznyésekre, egy magyarul még nem elnevezett idegen muslica pedig a bogyós gyümölcsökre tenné rá ízelt lábait.
Észak-Amerikából került Európába még az 1980-as években a nyugati dióburok-fúrólégy, amelyet nyáron azonosított a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal Magyarországon.
A rovar egyedeit már megtalálták Vas és Zala megyében is, és a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága szerint nehéz lesz megakadályozni a gyors terjedését.
A fertőzött termés általában idő előtt lehull a fáról, a lárva nyomán elnyálkásodik a dió burka, rátapad a dió kemény héjára, amely elszíneződik, megpenészedik, és a termés ehetetlenné válik.
Könnyű összekeverni a nyüveit
A rovar az észak-amerikai kontinens keleti partján viszonylag gyakori, és közeli rokona a cseresznye kukacosságáért felelős cseresznyelégynek - mondta az [origo]-nak Lakatos Ferenc egyetemi tanár, a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézetének munkatársa. A rovarokkal foglakozó kutató szerint a fúrólégyről sokáig nem tudták, hogy milyen faj, mivel könnyű összekeverni a közeli rokonokkal. A lárvájának - a kutató által nyűnek nevezett kukacnak - például Lakatos szerint nincs semmilyen morfológiai jellegzetessége. A kifejlett légynél - szakszóval nemzőnél - már viszonylag könnyebb az azonosítás.
A feltehetően zölddió szállítmányokkal érkező, a szomszédos Ausztriában öt éve ismert rovar Lakatos Ferenc szerint más hasonló fajokkal együtt a megnövekedett kereskedelmi tevékenységnek és a könnyen átjárható határoknak köszönheti, hogy bejuthatott és elterjedhetett Európában. A kereskedelem felgyorsult, óriási mennyiségű áru mozog a földgolyón, több millió konténer naponta. Ezt már lehetetlen megfelelő módon ellenőrizni.
Élő növények, termések, csomagolóanyagok utasai
A kutató szerint nagyon sok faj érkezik így, de százból jó ha egy olyan van, amelyik képes megtelepedni, és ezzel jelentős problémát okozni. Magyarország területére jellemzően a környező országokból érkezik az ilyen rovarfajok többsége, bár két-három alkalommal volt arra is példa, hogy először itt észleltek egy behurcolt fajt, és innen terjedt el a térségben. Az amerikai eredetű fehér medvelepkét például Európában elsőként a Csepel-szigeten találták meg, még nem sokkal a 2. világháború után. Sokáig nem is tudták milyen fajról van szó, csak utóbb fedezték fel, hogy itt jelent meg először - mondta a kutató.
Az invazív fajok egyedei élő növényen, termésen, különböző csomagolóanyagon utazhatnak. Utóbbira jellemző példaként egy közelmúltbeli ausztriai esetet említett Lakatos Ferenc. Itt egy sírkőüzem rendelt Kínából követ, amelynek a csomagolóanyaga fából volt, amiben cincérek voltak. Ekkor került az ázsiai lombfacincér és az ázsiai citruscincér a szomszédos országba. Ugyanezeket a cincérfajokat 1987-ben behurcolták az USA-ba, ahol egész városrészeken kellett tarra vágni a fasorokat miattuk, pedig "rovarász szemmel gyönyörű szép állatok", ahogy a platán csipkés poloska is.
Ugyancsak szép rovar a kutató szerint a szintén ázsiai kőris karcsú díszbogár, amely miatt Észak-Amerikában több millió fát kellett kivágni az USA és Kanada határvidékén. "Ez a faj már megjelent Oroszországban, idő kérdése hogy hozzánk is megérkezzen" - mondta.
Ízelt lábak a küszöbön
A kutatók több ilyen rovarfaj közeljövőben várható megjelenésére számítanak. Érdekes lehet a későbbiekben az ugyancsak amerikai eredetű keleti cseresznyelégy - mondta Vétek Gábor egyetemi adjunktus, a Corvinus Egyetem Rovartani tanszékének munkatársa. Ez az európai cseresznyelégynek a rokona, amely azonban az őshonos fajnál később rajzik, és emiatt kitolódik a védekezési időszak, az pedig problémás lehet, hogy a szürethez nagyon közel kell vegyszerezni miatta a fákat.
Hivatalos magyar neve még nincs is a drozophila suzukii-nak, amely a hazai ecetmuslica rokona. A kutató által ideiglenesen "foltos szárnyú muslicának" nevezett távol-keleti eredetű, de Olaszországból terjedő rovarfaj hazai rokonával szemben nem az erjedt, hanem az érett, még a fán lévő gyümölcsbe telepszik. Ez főleg a bogyós gyümölcsöknél - málna, szamóca áfonya - okoz problémát, de más gyümölcsösökben is megjelent már. Észak-Olaszországban, Svájcban, Franciaország déli részén súlyos gazdasági károkat okozott, helyenként a termés 70-80 százalékát elvitte. A védekezés azért nehéz ellene, mert akkor telepszik a gyümölcsbe, amikor mi is leszednénk, és az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő miatt nem lehet a szokásos növényvédő szereket alkalmazni - mondta Vétek Gábor.
Tövig rágott bukszusok, viaszos hajtások
Már itt van, és főleg nyugat-magyarországi kastélyparkokban, díszkertekben okozott nagy riadalmat a szintén nyugat felől érkező selyemfényű puszpángmoly vagy puszpángilonca. Ez a bukszusok kártevője, Sopron környékén sok helyen rágta kopaszra a díszbokrokat. Vétek Gábor szerint a puszpángnak nincs még egy ilyen jelentős kártevője Magyarországon. Lakatos Ferenc szerint a fajt 2011-ben a kutatók éjszakáján találta meg két doktorandusz-hallgató. Szerinte a puszpángmoly óriási tömegben fordult elő: Zala, Vas, Győr-Moson Sopron megyében mindenhol jelen van.
Inkább esztétikai károkat okoz az ugyancsak Amerikából érkező amerikai lepkekabóca. Mindenki retteg tőle, mivel nincs hosszú távú hatékony megoldás a megelőzésére, de a tapasztalat az, hogy a megjelenése inkább látványos, mint veszélyes. "Elrettentő a váladéka, de ez nem arányos azzal, mint amilyen száradást okoz." Kártétele vegyes megítélésű, dísznövénynél például csökkenti az eladhatóságot. A kutató szerint hozzájuk idén emiatt a rovarfaj miatt érkezett a legtöbb panasz.
Aknázómoly és paprikás krumpli
Egyértelműen komoly károkat okozott a pár éve megjelent vadgesztenyelevél-aknázómoly, amely a fehér virágú vadgesztenyét károsítja, korai lombhullást, és a fa pusztulását okozza. A kártevő 20 éve kezdte hazai hódító útját, komoly károkat okozott a budapesti gesztenyefasorokban, de az ország más területein is megjelent. Manapság már több módszerrel - permetezés, fákba injektált növényvédő szer - is védekeznek ellene.
"Nem biztos hogy minden rossz, ami nem honos, mert akkor nem ennénk paprikás krumplit sem" - mondta az [origo]-nak Lakatos Ferenc, de hozzátette, az ilyen véletlenszerűen idekerült élőlények jelenléte komoly problémákat okozhat, káros lehet. A fő probléma veük, hogy evolúciós oldalról megközelítve mindegyik kialakult valahol és az ottani körülményekhez megfelelően alkalmazkodott. Ott tölti be a szerepet, ami jutott neki például a táplálékláncban.
Ha olyan helyen jelennek meg és terjednek el, ahol nem őshonosak, azért okoznak jelentős problémát, mert az új helyen nincsen természetes ellenfelük, nem alakul ki az az önszabályozás, ami megakadályozza, hogy tömegesen elszaporodjanak. Gyakran védett állatokat fenyegetnek, mint például a harlekinkatica, amely nem csak hogy eleszi a táplálékot az őshonos hétpettyes vagy a sokkal ritkább szemfoltos katica elől, de gyakran a többi katicát is felfalja. A harlekinkatica elterjedésének figyelésére 2009-ben kampány is indult, erről itt olvashat részletesebben.
TOP 5
Sajtóközlemény
EU társadalom és jog
