Polgárháborúk, konfliktusok, éhínség – csak pár elem azokról a listákról, melyek a klímaváltozás hatásait taglalják. Egy új jelentés ugyanakkor más kontextusba is helyezi az esetleges jövőbeli helyzetet: a klímaváltozás az országok hitelminősítésére is kihat.

Drágább lehet az országok finanszírozása, eldurvulhatnak az államadósságok, melyeket még az unokák is nyögni fognak. Magyarországnak a jelentés alapján nincs sok félnivalója, ám más előrejelzések szerint mi is komolyan aggódhatunk.

Nyakunkon a klímaváltozás, ezt már egyre kevesebben vitatják. Arról már évek óta hallani, hogy a klímaváltozás közvetett módon konfliktusokat alakíthat ki, polgárháborúkat idézhet elő a jövőben, növelheti a szegénységet, és ráerősíthet a gazdasági válságokra. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbb arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás következtében többen halhatnak majd meg a hőhullámok és az emelkedő tengerszint okozta áradások miatt, különösen a nagyvárosokban. Tovább súlyosbodhatnak a veszélyes hőhullámok, éhínség alakulhat ki a szegényebb országokban a hőmérsékleti és csapadékviszonyok változása miatt. Az infrastruktúra egyes elemei az extrém időjárás miatt meghibásodhatnak, egyes szárazföldi és vízi ökoszisztémák felbomolhatnak. A vízhiány miatt pedig csődbe mehetnek a gazdálkodók.

Az éhínség, társadalmi és politikai konfliktusok mellett, illetve ezekkel párhuzamosan a gazdasági problémák azok, melyek a legnagyobb kockázatokat jelentik a klímaváltozással összefüggésben. Sőt, a gazdaságra gyakorolt hatások közvetett módon a klímaváltozás hatásait rendkívül felerősíthetik: ha megszűnnek munkahelyek, növekszik az elégedetlenség, felerősödik a migráció, nő a nyomás az államokon, konfliktusok alakulhatnak ki. Az ily módon beszivárgó hatásokon kívül ugyanakkor az országokra makroszinten is komoly hatások nehezedhetnek: mégpedig az, hogy drágább lesz hitelt felvenniük. Ráadásul megint csak a szegény országok járhatnak a legrosszabbul.

A szegények még szegényebbek lehetnek

A Standard & Poor’s hitelminősítő nemrég publikált egy jelentést, melyben azt igyekeznek felmérni, hogy az egyes államok pontosan mekkora veszélynek is vannak kitéve a klímaváltozás által. A hitelminősítő elemzésében kiemeli, hogy a globális gazdaságra két nagy kockázat leselkedik: az egyik az elöregedés, a másik klímaváltozás. Míg azonban az elöregedés hatásait egyes fejlett államokban már most is lehet érzékelni, a várható következmények viszonylag egyértelműek és gyorsan be is fognak következni – a 2020-as évektől valószínűleg –, addig ugyanakkor a klímaváltozás kapcsán már nem ennyire tiszta a kép.

A klímaváltozással kapcsolatban egyáltalán nem lehet tudni, hogy pontosan mennyivel is fog nőni az átlaghőmérséklet, csak becslések állnak rendelkezésre, ez pedig arra ösztökélheti a politikusok és polgárokat, hogy halogassák a cselekvést, ameddig csak lehet. Az elöregedés kérdésében is lassan mozdulnak a kormányok, ám egy sokkal bizonytalanabb területnél, ilyen a klímaváltozás, ez még inkább jellemző.

Jelentős gondot jelent az is, hogy bármennyire is lehet tudatos egy állam – és polgárai – abba, hogy csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátás, ha például a szomszédos állam épp ellenkezően cselekszik. Így szinten biztos, hogy értelmetlen az egész csökkentési program. Ez egy klasszikus fogolydilemmás helyzet: az egyes társadalnak rosszabbul járnak, ha egyedül cselekszik, ám ha mindenki megállapodna a többiekkel, akkor kevesebb lenne a várható negatív hatás.

A klímaváltozás hatásai ráadásul aránytalanul jobban fognak érvényesülni a szegényebb és alacsonyabb hitelbesorolású országokban, mint a tehetősebb, hitelképesebb államokban. Különösen érdekes, hogy az elöregedésnél épp pont fordított a helyzet: ott a fejletteknél rosszabb a helyzet, viszont ők már nekiálltak felkészülni a változásokra.

Így csaphat le a hitelképességre a klímaváltozás

A Standard & Poor's jelentésében több elemet is kiemel, hogyan is lehet hatással a klímaváltozás egy ország hitelminősítésére. Az egyik legnyilvánvalóbb hatása a csapadék mennyiségének lehet: árvíz, bozóttűz, aszály, hőhullám alakulhat ki. Nem beszélve arról, hogy a termés mennyiségével is problémák lehetnek (a túl kevés, illetve sok csapadék is probléma lehet). A rendkívüli időjárás, klíma az emberek produktivitására is hatással lehet: egy durva árvíz betegségeket hozhat magával, nőhet a halandóság, kevesebb gyerek születhet. Az alacsonyabban fekvő területek különösen veszélyeztetettek, itt a szennyvízelvezetés és ivóvízellátás területén is akadhatnak gondok. Mindezek azt is eredményezhetik, hogy csökken az érintett ország belső fogyasztása, ez pedig a GDP szintjét is negatívan befolyásolja.

Ha alacsonyabb lesz a produktivitás, csökken a belső fogyasztás, betegségek tizedelik a népet, akkor az országok költségvetésére is komoly nyomás nehezedhet. Emellett egy durvább katasztrófahelyzet aránytalanul nagy pénzügyi terhet jelenthet egy ország büdzséjére, az újjáépítésről nem is beszélve. Egy rosszabb sorban lévő ország saját erőforrásokból nehezen oldhat meg egy ilyen helyzetet, a megoldás pedig hitelfelvétel lehet.

Egy országok pedig rendkívüli mértékben függenek bizonyos termények exportjától (így a kemény valutától is). Ha romlanának a termésátlagok, akkor csökkenhet az export, a külkereskedelmi többlet hiányba csaphat, ezt pedig szintén hitelből kellene finanszírozni. A klímaváltozás nem csak fizikálisan, hanem pénzügyileg is katasztrófát hozhat a jövőben egyes államok számára.

Ázsiai, afrikai államok valószínű, hogy nagyon rosszul járnak

A Standard & Poor’s 3 nagy indikátor alapján vizsgálta az államok veszélyeztetettségét. Az egyik az, hogy a népesség hány százaléka lakik 5 méteres tengerszint feletti magasság alatt. A második elem az, hogy a GDP mekkora részét teszi ki a mezőgazdaság. A harmadik indikátor pedig egy amerikai egyetem által összeállított index, mely azt mutatja, hogy egy ország mennyire ellenálló a klímaváltozásnak, képes megbirkózni annak hatásaival.

Még nem változtattak a hitelminősítéseken, de

A Standard & Poor's a klímaváltozás hatásait nem érvényesítette – még – az egyes országok hitelminősítéseit illetően, ám felhívták arra a figyelmet, hogy az időjáráshoz köthető károk összege felfutóban van az összes kontinensen. Ez pedig a jövőben hatással lehet az országok hitelminősítésére.

És hogy mely államok is találhatóak a legveszélyeztetettebbek között? Nem meglepő módon ázsiai és afrikai államok találhatóak a 116-os lista legvégén. A sor utolsó helyén Kambodzsa található: az ország népességének 10,6 százaléka él majdnem a tengerszinten, az állam GDP-jének pedig 35,6 százaléka származik az agráriumból. Kambodzsát a listán Vietnam, Banglades, Szenegál és Mozambik követi.

A 116-os lista legrosszabb helyein olyan nagy népességű országok is találhatóak, mint Indonézia, vagy a Fülöp-szigetek (e két országban jelentős az agrárium mezőgazdaságban betöltött szerepe, és a népesség egytizede majdnem a tengerszinten lakik). A legrosszabb pozíciókba emellett úgy is fel lehet kerülni, ha az ország egyáltalán nem rendelkezik tengeri kijárattal, és a népesség 100 százaléka lakik biztonságos magasságban. A Kongói Demokratikus Köztársaság például ilyen állam, ugyanakkor mivel itt a mezőgazdaság GDP-ben betöltött aránya majdnem 45 százalékos, ezért is van a legveszélyeztetettebbek között.

A listán az európai államok közül Lettország lehet a legcudarabb helyzetben (74. hely), itt a népesség körülbelül negyede lakik majdnem a tengerszint magasságán. Őket követik az izlandiak (70. pozíció), máltaiak (54. hely) és a szerbek (51. hely). Hollandiát sokan biztos előbbre rakták volna a listán, mivel az ország jelentős része a tengerszint alatt fekszik – a népesség 61 százalék él 5 méteres tengerszint feletti magasság alatt –, ám az ország GDP-jéből a mezőgazdaság csak 1,7 százalékkal részesedik.

És hol van Magyarország?

Magyarország a lista 6. helyét csípte el, vélhetően nagyrészt annak köszönhetően, hogy egy magyar sem lakik 5 méteres tengerszint feletti magasság alatt, a mezőgazdaság GDP-ben mért aránya pedig 3,5 százalék, ez lényegesen alacsonyabb, mint a nagyobb feltörekvő államokban. Ezzel a teljesítménnyel megelőzzük az olyan gazdaságilag rendíthetetlen országokat, mint Németország, az Egyesült Államok, Svájc, Kanada vagy Norvégia.

Az ismertetett indikátorok alapján így azt mondhatjuk, hogy nem vagyunk rossz helyzetben a többi államhoz képest. A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia szerint ugyanakkor drámai hatással jár Magyarországra a klímaváltozás a következő évtizedekben. A feltételezett globális felmelegedésnél nagyobb mértékű hőmérséklet-emelkedés várható, egyúttal jellemző lesz a szélsőséges vízjárás; akár egyazon évben számíthatunk súlyos aszályra és pusztító árvízre. Az ország egész területén az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk az átmeneti évszakokhoz képest. A század végére az ország egészére télen a csapadék mintegy 15-20 százalékos növekedése, nyáron pedig 10-30 százalékos csökkenése vetíthető előre. Az egymást követő száraz napok száma télen körülbelül 10-15 százalékkal csökkenhet, nyáron pedig 15-25 százalékkal növekedhet.

Az időjárás megváltozása mélyreható, esetenként visszafordíthatatlan hatásokkal jár majd az élővilágra. Számos faj helyi kihalásával, illetve új, köztük károkat okozó fajok megjelenésével lehet számolni a dokumentum szerint – ez a trend már napjainkban is érzékelhetően erősödik. Változások várhatók az egyes egyedek növekedésében, testfelépítésében, szöveteiben vagy biológiai produktivitásában. Különösen a hőmérséklet-emelkedés kedvezhet a kártevők elszaporodásának – különös tekintettel a megnövekedett vegetációs időszakra és az enyhébb telek következtében a túlélő egyedekre, lárvákra. A hőmérséklet-növekedés egyes egzotikus, a területen addig ismeretlen fajok megjelenését is eredményezheti.

A gazdaság területére kitérve a stratégia megállapítja, hogy a klímaváltozásnak a mezőgazdaság a legkiszolgáltatottabb ágazat. A felmelegedés és szárazodás folyamata mellett a váratlan szélsőséges meteorológiai események okozhatnak jelentős károkat a növényekben, állatokban, az élelmiszer-, és ivóvíz ellátásban. A stratégia részletesen ismerteti, hogy mely területeken lehet komoly problémákra számítani (kártevők például), és mely ágazatok lehetnek ellenállóbbak a változásoknak (például állattenyésztést). A stratégia emellett a gazdaság szerteágazó területeire is kitér, hogy hol és milyen hatások várhatóak: például a nyári hónapokban fokozott aszfaltkárosodásra számíthatunk, a hirtelen lezúduló csapadék pedig elmoshatja a vasúti töltéseket, az energiafogyasztás pedig 26 Celsius-fok felett jelentősen megugrik.

Az apokaliptikus és borús képet festő stratégiának a Standard & Poor's jelentése ellentmondhat, ám érdemes egy másik kontextusba is helyezni a képet: vannak Magyarországnál sokkal rosszabb helyzetben lévő országok is, melyek valószínű, hogy egyáltalán nem ússzák meg annyival, amennyi ránk várhat.

Forrás

Kép: Aszály: ebből itthon is több lehet, Fotó: Fülöp Máté

Kép: Zöldtől a pirosig: a zöldek a legkevésbé veszélyeztetettek csoportját alkotják, míg a pirosak a legrosszabb helyzetben lévőkét, Fotó: Standard & Poor's