Skip to main content

Globális viszonylatban az energiafelhasználás folyamatosan emelkedik, ami többek között a fejlődő országok népességnövekedésének is köszönhető. Ha megnézzük a Föld rohamosan emelkedő össztermelési és összfogyasztási adatait, azonnal az ázsiai országok, legfőképp pedig Kína eredményeire mutogatunk, ugyanis több mint valószínű, hogy az átlagadatokat az ő számaik húzzák felfelé. Viszont a nagyobb termeléssel együtt a nagyobb felelősség is együtt jár, amit már korántsem tekintünk a távol-keleti országok sajátosságának. Azonban néhány felmérés azt mutatja, hogy a régió igenis törekszik a fenntarthatósága. Jobban is, mint a nyugati országok.

Természetesen, ha azt nézzük, hogy honnan kell feltornáznia magát a régiónak egy elfogadható szintre, máris más a helyzet, viszont az elmúlt évekhez viszonyított, a hozzáállásban tapasztalt változás akár globálisan is követendő példa lehetne. Bár a bűntudat minden bizonnyal jelentős részt tesz ki a motivációban, a várható előnyök is egyre láthatóbbá válnak a keleti vállalatok számára is.

A Tomorrow’s Value Rating (a világ vezető vállalatainak fenntarthatóságát vizsgáló értékelés) 2013-as kiadványa azt mutatja, hogy Ázsia kezd ráébredni a rohamosan növekvő gazdaságával járó egyre nagyobb felelősségére. Bár ebből a szempontból még mindig az európai cégek járnak az élen, Kelet már a nyomukban lohol. Kínában több cégóriás – köztük energetikai cég – is egyre inkább alakítja át üzleti modelljét és stratégiáját fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve, Dél-Korea egy vezető távközlési cége, a KT Corp pedig még a lista második helyére is felfért, a Unilever mögé.

A hosszú távú pozitív eredmények eléréshez viszont ez nem elég, ugyanis egy fenntarthatóbb jövőhöz elengedhetetlen a hozzáállás megváltozása, ahogy azt például a németeknél is láthatjuk. Célokat tűznek ki és előre gondolkodnak, a félsikert nem tartják kielégítőnek. Egy másik felmérés épp erre a hozzáállásra volt kíváncsi. Arról kérdeztek több mint 1400 vállalatot, hogy mennyire fontos számára a fenntartható termékek és szolgáltatások biztosítása. Az ázsiai vállalatok 95 százaléka (tíz százalékkal többen, mint Európában) azt felelte, hogy üzletük sikeres teljesítménye szempontjából ezt kulcsfontosságúnak tartja. Emellett a külső, befektetők általi nyomás is arra ösztönzi a távol-keleti cégeket, hogy fenntartható termékeket gyártsanak. Legalábbis 70 százalékuk tapasztalta ezt a nyomást, szemben az európai 39 százalékkal.

Az eredmény valószínűleg annak is köszönhető, hogy a nyugati államok piacán tapasztalható kavarodás kiemeli a reflektorfényből a fenntarthatóságot. Pedig a tudatos fogyasztók száma növekszik, Ázsia pedig igyekszik őket kiszolgálni: a vállalatok fele azt állította, hogy további fenntarthatósági programokba terveznek befektetni. Ez pedig akár gyengítheti a más területekre koncentráló Észak-Amerika és Európa versenyelőnyét, a súlypontot mindinkább kelet felé mozgatva.

Természetesen a teljes fordulat még várat magára, nem egy-két éves időtávban kell gondolkodnunk, ugyanis az ázsiai országoknak elég nagy hátrányból kellett elindulniuk. A rohamos, körültekintést mellőző fejlődés következményei egyre inkább megmutatják magukat: elég csak a pekingi átláthatatlan szmogra gondolni. Azonban ha egy olyan kiterjedt gazdaság, mint a kínai a fejébe veszi, hogy felelősséget vállal a jövő generációkért, és a növekedést a jövőt fenyegető környezeti és társadalmi veszélyek tekintetében tervezi tovább, akkor nagyon meggyőző eredményeket érhet el. Érdemes tehát rájuk figyelni.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon! Chikansplanet

Forrás: http://chikansplanet.blog.hu/2013/10/22/80_szelarnyekban_elozi_azsia_a_nyugatot_a_fenntarthatosagi_versenyben

Kép forrása: http://www.unesco.org/new/en/education/themes/leading-the-international-agenda/education-for-sustainable-development/around-the-world/asia-and-the-pacific/

TOP 5