Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

ainternational-gene-bank-secures-plant1.jpg 

Norvégiában működik a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker, amelynek az a funkciója, hogy egy esetleges világméretű katasztrófa esetén biztosíthatná az élelmiszernövény-termesztés jövőjét.

Ennek koncepciója lebeg a Rutgers Egyetem Biokémiai és Mikrobiológiai Intézetének professzora, Maria Gloria Dominguez-Bello és munkatársai előtt, hiszen javaslatukkal a mikrobiológóiai sokszínűség megőrzését szolgálnák.

Az emberi mikrobák (vagy mikrobioták) az emberi testben élő mikrooragnizmusokat, azok milliárdjait jelöli, ideértve a baktériumokat, vírusokat, egyes gombákat. Ezek egy része kritikus az ember egészség és a megfelelő funkcionalitással működő emberi test szempontjából.

A professzor és munkatársai abból indulnak ki, hogy ez a mikrobiológiai sokszínűség jelentősen sérült az utóbbi évtizedekben. 

Az urbanizációnak, a szűrt víznek, a mind erősebb antibiotikumoknak, az élelmiszerfeldolgozási eljárásoknak köszönhetően számos mikroorganizmus veszélybe került, közöttük olyanok is, melyek hasznosak, szükségesek, vagy "jó baktériumoknak" számítanak az ember esetében.

A kutatók azt mondják, a folyamat nagyjából 50 és 70 évvel ezelőtt kapcsolt drámai fokozatba. Szerintük az emberiségnek nincs újabb 70 éve arra, hogy lépéseket tegyen a mikroorganizmusok védelmében.

Dominguez-Bello kifejtette azt is, az olyan betegségek, mint az asztma, autizmus, diabétesz, az allergiások számának növekedése ösztönzőleg kell hogy hasson a cselekvésre.

A professzor szerint, a mikrobákat humanitárius okokból kell megmenteni az egész emberiség számára, mert a jövő tudósai és orvosai nem tudnak eredményes gyógyító munkát végezni, új készítményeket kifejleszteni azok nélkül.

A mikrobiológiai sokszínűség elvesztése ugyanolyan krízist jelent, mint a klímaváltozás, hasonló hatásokkal és veszélyekkel

- állítják a kutatók. A különbség a kettő között szerintük az, hogy előbbiről nem beszélünk, noha kockázata ugyanolyan volumenű az emberiség egészére nézve, mint az emberi tevékenységnek köszönhető éghajlati átalakulásoknak.

Dominguez-Bello úgy becsüli, amikroorgaznimusok trezorjára az első évben nagyjából 3 millió dollárt kellene költeni.

Ez főként azoknak a szakembereknek a költsége lenne, akik begyűjtik a mikrobákat és folyékony nitrogénben tartott tartályokba helyezeik el azokat.

A létesítmény folyamatos finanszírozást igényelne, ezért a professzor szerint politikailag semleges területen kellene megvalósítani azt. Szerinte ugyanis így minden országtól igényelhető hozzájárulás az üzemeltetéshez, cserébe azért, hogy előzetesen rögzített szabályok szerint vételezhessenek az ott tárolt, értékes készletekből.

A kutatók most támogatókat, adományozókat és partnereket keresnek a projekt elindításához.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Ismét bővült a „világvége bunker” tartaléka

Forrás - Nyitókép: A norvég génbank bejárata, FORRÁS: PICTURE-ALLIANCE/AFP/JENS BUTTNER

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...