Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

afust_szmog.jpg 

A levegőben felhalmozódó ultrafinom részecskék az egészségre nézve igen veszélyes anyagok. Sajnos hazánkban is szennyezettnek számít a levegő, elsősorban a városokban.

Magyarország nem áll túl jó helyen a légszennyezettség szempontjából Európában, csak néhány balkáni országban rosszabb a helyzet, legalább is az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint.

Magyarországon a levegőben található káros anyagok koncentrációja európai átlagban magasnak számít, és ez áll többek között számos légúti, illetve halálos kimenetelű rákos megbetegedés hátterében is. Klinikailag bizonyított, hogy a szennyezett levegő kardiovaszkuláris, daganatos és légúti betegségeket okoz. Epidemiológiai szempontból nem csak a dohányzás jelent nagy problémát, mivel a légszennyezés is megteszi a magáét. Ráadásul a szabad szemmel láthatatlan szennyező szemcsék megtapadnak a bőrünkön, sőt, rákerülhetnek a táplálékra is.

Láthatatlan parányi gyilkosok

A levegőben sokféle szennyező anyag, így például kén-dioxid (SO2), ózon (O3), nitrogén-oxidok, valamint más apró részecskék találhatók.

A legveszélyesebb légszennyező anyagok a 10-300 nanométer átmérőjű ultrafinom részecskék, amelyeket a nemzetközi szakirodalomban PM-ként (Particulate matter) jelölnek, és amelyek nagyon súlyos egészségügyi károkat okoznak.

Ezek különösen alattomosak, és mivel többnyire kisebbek a természetes fény hullámhosszánál, láthatatlanok. (Összehasonlításként: az emberi hajszál vastagsága 70.000 nanométer.)  A levegőben található ultrafinom részecskék közé tartozik többek között a szálló por vagy a különféle aeroszolok (0,001-10 mikrométer átmérőjű levegőben diszpergált állapotú részecskék).

Tudományosan bizonyított, hogy szoros az összefüggés a légszennyezés mértéke és az allergia, az asztma, valamint az egyéb légzőszervi betegségek közt.

Minél kisebb, annál veszélyesebb

A legveszélyesebbek a 2,5 mikrométer átmérőnél kisebb ultrafinom részecskék (PM2,5), ezeknek hatalmas a fajlagos felületük, és így sok más káros toxikus szennyezést megkötnek, illetve szállítanak.

A WHO (World Health Organization), az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint az ultrafinom részecskékre nem állapítható meg egyetlen olyan határérték sem, ami ne lenne káros, mivel ezek bizonyítottan rákkeltőek, és a tüdő mélyén lerakódva gyulladást okozhatnak.

A nanoméretű részecskék fő összetevője a korom, melynek felületére rátapadnak a PAH-vegyületek (Polycyclic Aromatic Hydrocarbons, policiklikus aromás szénhidrogének), illetve a mikroméretű nehézfémszemcsék.

Tartalmaznak még nitrátot (NO3 ), szulfátokat (SO4-), ammóniumokat (NH4+ ), szén és szerves anyagok szemcséit, illetve dohányfüstöt.

Mindenhová befészkeli magát az alattomos korom

A koromszemcsék a tüdő és a vérkeringés mélyére hatolnak, közvetlenül bekerülnek a véráramba, lerakódnak az erek falán, aminek hosszabb távon elzáródás, szívinfarktus, agyvérzés a lehetséges következménye, továbbá a vérrögképződés miatti szív-és érrendszeri betegségek.

Ezeken kívül komoly szerepet játszanak az asztma, az allergia és az agyi trombózis, valamint a légúti betegségek kialakulásában, és a már meglévő betegségek súlyosbításában. Rátapadnak a növényi pollenekre is, agresszívabbá téve azokat, amelyek a levegő belégzésével szintén a szervezetbe juttatják a káros anyagokat.

A pollenre tapadt korom a nyálkahártyára kerülve kátránnyá alakul, ami segít a pollennek átjutni a nyálkahártyán.

Ezzel szemben próbál védekezni az immunrendszer, és így alakul ki az allergia. Az Európai Bizottság felmérése szerint az Európai Unióban a PM2,5 típusú szennyezőknek közel 500 ezer halálos áldozatuk van évente.

A légszennyezettség miatt egy átlag magyar ember valamivel több mint egy évet, egy budapesti lakos viszont már 3 évet veszít az életéből.

A PM szennyeződések a gyermekek számára a legkárosabbak, mivel az ő immunrendszerük kevésbé fejlett.

Komoly veszélynek vannak kitéve a kisgyermekek és a babakocsiban közlekedő csecsemők is, mivel közel vannak a gépjárművek kipufogócsöveinek a magasságához, így ők még töménybben kapják a toxikus anyagokat.

Senki sem tudná elképzelni, hogy mekkora a kár

A nanoméretű részecskék fő forrását elsősorban az égési folyamatok alkotják, a helytelen fatüzelés, a széntüzelés, illetve a közlekedés, különösen a dízelmotorok emissziója.

A veszélyes anyagok elsődleges kibocsátói az ipar, a közlekedés, a lakossági fűtés valamint a fosszilis tüzelőanyagot használó energiaszolgáltatók.

A WHO tanulmánya szerint az európai gazdaságnak 1,6 trillió dollárnyi kárt okoz a légszennyezés,

és ehhez jönnek még a szennyezett levegő miatti, pénzzel ki sem fejezhető halálozások.

A légszennyezettség miatt megbetegedett emberek kiesnek a munkából, ami nemcsak nekik rossz, hiszen sokba kerülnek a gyógyszerek, és kevesebb a fizetést kapnak a betegállományuk idején, hanem az államnak is óriási gazdasági kárt jelent,

mivel a beteg ember kiesik a termelésből, a kórházi kezelések, az egészségügyi kiadások, a társadalombiztosítás és a rokkantsági járulékok pedig évről évre hatalmas összegre rúgnak.

A tudatlanságért és nemtörődömségért nagy árat kell fizetni

Hazánkban igen súlyos probléma még mindig az illegális hulladékégetés, amelynek főleg az ismerethiány, a felelőtlenség és a nemtörődömség az oka, nem pedig a szegénység.

Talán sokan nem tudják, de lehet szennyezésmentesen is tüzelni, ami nem kerül plusz pénzbe, tehát nem anyagi kérdés. Pedig a lakosság is sokat tehetne a légszennyezés ellen, nem csak mástól kellene várni, hogy megoldja a gondokat.

Az öntevékeny környezettudatosságra is akadnak azonban már szerencsére jó és előremutató kezdeményezések. Kiváló példa erre a gödi lakosok összefogása, akik a Levegő-munkacsoport segítségével elérték, hogy a településen betiltsák az avarégetést.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás - Nyitókép: Füst miatt lecsökkent látótávolságban haladó autók a pesti alsó rakparton, ahol ismeretlenek által meggyújtott égő műanyag füstje teríti be az utat a szmogriadó idején. Magyarországon nem túl jók a légszennyezettségi mutatók európai viszonylatba, FORRÁS: MTI/BELICZAY LÁSZLÓ