Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_avatar_adiploma.jpg 

A diploma még sosem volt ennyire fontos a fiataloknak, mint most és ez az elkövetkező években sem fog változni.

Ahogy nő a diplomások száma, úgy lesz egyre több helyen alapkövetelmény felsőfokú végzettséget igazoló papír, akinek pedig nincs, az komoly hátránnyal, sőt sokszor esélytelenül vág neki bizonyos karrierpályáknak. A fizetéseken azonban nem mindig látszik a diplomától remélt előny, ahhoz rengeteg feltételnek kell teljesülnie – derült a The Economist kutatásából.

Dél-Koreában a fiatalok jelentős részének van diplomája és a gimnazisták döntő többsége is inkább a továbbtanulást választja. A középiskolás diákok 70 százaléka egyetemen fog tanulni és a 25 és 34 évesek körében hasonló arányú a diplomával rendelkezők száma, ami jelentős változás, ha azt nézzük, hogy 2000-ben még csak a 37 százalékuknak volt diplomája.

Dél-Korea egyébként extrém eset, de a változás más országokban is érződik. Az OECD 35 országában a 25-34 év közötti korosztály 33 százalékának van diplomája, az Egyesült Államokban pedig 48 százalékuknak.

Nőt az összeg is, amit a kormányok a felsőoktatásra fordítanak.

Az OECD országok között a GDP 0,9 százalékáról 1,1 százalékára ugrott. Azonban a tandíjak is folyamatosan emelkednek. Azoknak az amerikai diákoknak a tanuláshoz kapcsolódó költségei, akiknek nem sikerült ösztöndíjat szerezni,

1990 óta az átlagos infláció kétszeresével nőnek.

A törvényhozók biztosak abban, hogy a sok egyetemista jót tesz a gazdaságnak és emellett a társadalmat is rugalmasabbá teszik. A tanult emberek valószínűleg nagyobb eséllyel fognak olyan megoldásokat találni, amelyek segítik a termelékenységet. A technológia fejlődése újfajta munkaerőt követel meg és nekik képzettebbeknek kell lenniük elődeiknél.

A diploma egyébként remek lehetőség a szegény családból származó fiataloknak, hogy megmutassák képességeiket és változtassanak a jövőjükön. Az országok közötti összehasonlítás azonban árnyalja a képet. Kiderült, hogy a gazdagabb államokban nagyobb a diplomával rendelkezők száma.

Ennek egyik magyarázata az lehet, hogy nekik több pénzük van spórolni, illetve a pénzhiány miatt nem kell túlságosan fiatalon elkezdeniük dolgozni. És jellemzően ezek az országok gazdaságilag lassabban növekszenek.

A felsőoktatás jelentőségére a legjobb kézzelfogható bizonyíték a „diploma prémium”,amely a diplomások és a diploma nélküliek közötti fizetésbeli különbséget jelenti. Ezt a rést szokták még a befektetés megtérüléseként is nevezni, hiszen ez a pénzügyi jutalma annak, hogy valaki elvégezte az egyetemet.

A New York Federal Reserve elemzéséből kiderül, hogy ez az összeg 1980 és 2000 között egyre alacsonyabb volt, viszont azután beállt a 15 százalékos szintre. Ez azt jelenti, hogy a befektetésnek, amely jelen esetben az egyetem költsége, éves szinten 15 százalék „diploma prémiumot” kellene hoznia azért, hogy kifizetődő legyen.

A Világbank is megpróbálta felmérni ezt a számot úgy, hogy 139 országot vizsgáltak meg. A The Economist elemzői azt olvasták ki az adatokból, hogy a diplomások száma nagyban meghatározza a fizetésbeli különbségeket. A megtérülés a briteknél és a németeknél az amerikaiakéhoz hasonló, viszont Afrikában vannak olyan országok, ahol a kevés diplomás miatt akár 21 százalék is lehet.A skandináv államokban, ahol kisebbek a fizetésbeli különbségek a diploma megtérülése 9 százalék.

A fizetések összehasonlításából az is látszik, hogy azok, akik elkezdték az egyetemet, de nem fejezték be a legnagyobb vesztesei a folyamatnak, hiszen voltak költségeik, de ebből sose fognak hasznot húzni, mert a nem diplomások közé kerültek a végén. Az ő számuk nagyon magas. Az Egyesült Államokban az egyetemisták 40 százaléka nem tudja befejezni a négyéves tanulmányokat hat év alatt sem.

A felsőoktatásból kiesettek aránya nagyjából 30 százalék világszerte. A legrosszabb jegyekkel felvételt nyert diákok azok, akik legkisebb százalékban fognak lediplomázni.

Abban is hatalmas különbségek lehetnek, hogy ki milyen tanuló volt az egyetemi évei alatt. Egy most megjelent könyv, a The Case Against Education a jó és a rossz tanulók befektetésének a megtérülését vizsgálta. Az Egyesült Államokban a 4 éves diploma megtérülésének aránya a jó tanulók között 6,5 százalék, a legrosszabbak viszont mindössze 1 százalékkal keresnek jobban éves szinten, mint a diploma nélküliek.

Ez azért is lehetséges, mert a gyengébb diákok rosszabb egyetemekre járnak, tehát valószínűleg nem lesznek képesek olyan állást találni, vagy annyi pénz keresni, mint azok a társaik, akik a világ vagy az országuk valamelyik neves egyetemén tanultak.

Az Economist ezen kívül más érdekességeket is felfedezett, méghozzá a túlképzettséget. Kiderült, hogy az Államokban, az 1970-es években a diplomások többsége, 51 százaléka, olyan területen dolgozott, ahol elvárás volt a felsőfokú végzettség. Manapság viszont mindössze a diplomások 35 százaléka dolgozik a képességeinek megfelelő területen.

Csak a munkamegnevezésből ítélve nagyjából 26,5 millió amerikai – a diplomások kétharmada – végez olyan munkát, amit 1970-ben többségben még a diplomával nem rendelkezők csináltak.

Andreas Schleicher, az OECD oktatáskutatás vezetője szerint az országok nem a diplomások hiányában, hanem a képességek hiányában szenvednek. Szerinte az egyetemekkel az egyik nagy probléma az, hogy nem minden diáknak nyújtanak megfelelő oktatást, hiszen mindenki másképpen, más ütemben tanul, ezért más módszerek lennének szükségesek sokaknál.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja FB oldalunkat

Kapcsolódó anyagok: 

Forrás -  A kép csak illusztráció, forrás: pixabay