Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

achristine.jpg 

A világgazdaság döntéshozó elitje a héten összejön a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank éves tanácskozásán, miközben egyre súlyosabb kockázatok fenyegetik az integrált világgazdaságról szóló álmot, amely az elmúlt több mint 70 évben meghatározta ezeket a találkozókat.

A politikai bizonytalanságok és a növekedési problémák ugyanis fokozódó veszélyként jelennek meg az elit számára.

A brit EU-tagságról szóló népszavazás mellett Donald Trump kampánya is arra utal, hogy a nagy globális gazdasági integráció egykori képe veszélybe került. Ezt tetézik még a stagnáló bérek, illetve az eltűnő munkaerő-piaci biztonság, melyek egyre csak éltetik a bezárkózást hangoztató véleményeket – írja a Bloomberg. Ráadásul Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője hangsúlyozta, a populizmus élénkülése súlyos fenyegetést jelent a világgazdaságra nézve, amely egyébként is „gyenge és törékeny".

A kevesebb integrációt és erősebb kereskedelmi korlátokat szorgalmazó vélemények azonban sokak szerint a pénzügyi piacok számára is kockázatokat jelentenek, melyek így

sokkal fogékonyabbak lesznek a befektetői hangulat ingadozására

– ahogy ezt a Deutsche Bank jelenlegi esete is mutatja.

Vezető témák

Lagarde ezzel együtt a múlt héten jelezte, a mostani tanácskozásnak két fő témája lesz. Egyrészt igyekeznek kiállni a kereskedelem protekcionista akadályaival szemben, másrészt olyan eszközöket kívánnak keresni, melyek képesek felpörgetni a gyenge globális gazdasági növekedést. Ráadásul úgy tennék ez utóbbit, hogy a bővülés minél szélesebb társadalmi rétegeket érintsen.

Mindazonáltal még az is kétséges, hogy a találkozó egyáltalán szerény eredményeket fel tud-e majd mutatni. Az USA elnökválasztási kampányában ugyanis mindkét jelölt kritizálta a szabadkereskedelmi megállapodásokat, az Európai Unióban pedig lehet, hogy a brexit csupán a kezdete volt egy súlyosabb földrengésnek, amely alapjaiban változtathatja meg a kontinens régi bizonyosságait. Nem mellékesen pedig jövőre Németországban, Franciaországban és Hollandiában is választások lesznek, és mindhárom európai országban

egyre erősödnek a hagyományos politikai elittel szembenálló erők.

Egy álom válsága

A Bloomberg által idézett elemzői véleményekből az derül ki, hogy míg a 2008-as válság előtt a szabályozások csökkentése és a globalizáció mindenki számára vonzó hívószavak voltak, addig mára, a válság utáni időszakban, a régi eszmények egyre nagyobb ellenállásba ütköznek. Ennek pedig egyik legfontosabb oka, hogy immár egyre nehezebb felmutatni érzékelhető és hatásos eredményeket. A töretlenül növekvő egyenlőtlenségek mellett a világgazdaság tavaly csupán 3,1 százalékkal bővült, ami hat éve a legrosszabb teljesítménynek számított.

Ráadásul az látszik, hogy az idén némileg felkapaszkodó növekedést sem új lendület fűti, csupán arról van szó, hogy a korábbi negatív hatások enyhültek. Mindazonáltal David Stockton, az LH Meyer vezető gazdasági tanácsadója és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed korábbi hivatalnoka szerint végre megvan az esélye annak, hogy

a jövőre 3 százalék körülire várt növekedés pozitív meglepetést okozzon.

Ennek pedig elsődleges oka az USA-ban és Európában fellépő fiskális lazítás lehet.

Az Egyesült Államokban ugyanis mindkét elnökjelölt elkötelezte magát, hogy fokozza az infrastrukturális kiadásokat, míg Európában az elitellenes hangok felerősödése azt eredményezheti, hogy a kormányok eltávolodnak a megszorítások politikájától a közelgő választások előtt, sőt akár azok után is.

Mindazonáltal a Standard Chartered elemzője hangsúlyozta, a globalizációval kapcsolatban kialakult korábbi konszenzust jelentősen gyengíti, hogy az előnyöket nem sikerült egyenlően szétosztani. Amíg pedig ez így marad, addig a globalizáció ügyét nehéz lesz jobb színben feltüntetni.

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkek:

Forrás - Kép: Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója, Forrás: AFP/Saul Loeb