Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_img-demo_abevasarlas.jpg 

Csaknem minden második magyar örömmel szán időt arra, hogy felkutassa a legjobb vételt. De egész Európában nagy felhajtóerő a szezonális akció (61 százalék), hát még Amerikában: 100 fogyasztóból 68-at motivál a vadászösztön. Megjelent az akciófüggőség – erre valójában a kiskereskedők és a gyártók szoktattak rá bennünket.

Steve Matthesen, a Nielsen kiskereskedelmi területének elnöke szerint alapvető elvárásunk lett az alacsony ár. „Azért, hogy minél több vevő visszatérjen ehhez a felfogáshoz, a márkáknak túl kell lépniük a fogyasztók elvárásain, és meggyőzően bizonyítani, hogy a magasabb ár jogos”– mondta. Mert magasabb árakkal sem reménytelen elnyerni a vásárló bizalmát.

„Az olcsó a drága”, és ezt elég sokan tudják is

Sok helyen a nyertes kiskereskedők az árskála magasabb vége táján helyezkednek el. Az ártudatos fogyasztók mellett jelentős hányad kifejezetten a minőséget keresi, meg is adja érte a magasabb árat. Az USA-ban a Nielsen elemezte a boltok értékben mért forgalmát, és megállapította: két piaci résbe tartozó, nagyon különböző fogyasztókat megcélzó csatorna – a diszkont, illetve a bio- és a gourmetrészleg – növekedésben van a szupermarket rovására, 2020-ig pedig egész jelentős fölényt mutathat az adatokban.

A fogyasztók világszerte újrafogalmazzák saját értékrendjüket. Emelkedik a prémium szegmens: Délkelet-Ázsiában bizonyos prémium kategóriák értékben mért átlagos forgalma kétszer olyan gyorsan növekedett, mint a fősodorba tartozó termékeké, Kínában hasonló a trend, még nagyobb ütemű növekedéssel.

Az igény piaci rést jelent

Annak ellenére, hogy egy jó vétel kellemes bizsergést okoz, a magyar válaszadók több mint fele (57 százalék) kényszernek, kötelességnek tekinti az alapvető bevásárlást, és igyekszik vele olyan kevés időt tölteni, amennyire csak lehet. Itt az európai átlag 38, a globális 63 százalék.

A Nielsen felméréséből a kiskereskedelem növekedési stratégiáiról kiderül, hogy jó néhány fogyasztó úgy gondolja, kiskereskedők nem ismerik, nem is nyújtják azt, amire nekik szükségük van. Globálisan a válaszadók átlag valamivel több mint fele látja úgy, hogy a kiskereskedők mindig vagy rendszerint megértik az élelmiszerekkel kapcsolatos elvárásaikat (53 százalék). Összesen 64 ország átlagában 52 százalék mondja, hogy az általuk kedvelt és értékelt árukat, szolgáltatásokat nyújtják a kiskereskedők. Itt a magyar mutató valamivel magasabb.

Világszerte a fogyasztók felénél kisebb része, átlag 49 százalék véli úgy, hogy fő bevásárlási helyén a kereskedő mindig vagy gyakran kommunikál vele érdemben. Magyarországon a válaszadók 67 százaléka tapasztalta ezt.

Tessék nyitni a szolgáltatók felé

Ahhoz, hogy egy kiskereskedő fontos maradjon, hogy kapcsolata tartós legyen a mindig változó fogyasztói kereslettel, meg kell találnia a kielégítetlen igényeket. Azon kívül olyan termékeket továbbá szolgáltatásokat kell nyújtani, amelyekkel elégedettek a fogyasztók, és újra meg újra visszatérnek.

Matthesen szerint célszerű egy üzleten belül különböző szolgáltatásokat nyújtani – így hosszabb időt töltenek a boltban, nagyobb kedvük van visszatérni. Ha lenne banki szolgáltatás, készételkínálat vagy gyógyszertár,a fogyasztók kereken egyötöde használná is. Erős potenciált rejt a főzőtanfolyam, az orvosi rendelő, a szépségápolás és a posta, valamennyit a válaszadók 25 százaléka venné igénybe. 

Amennyiben tetszett a cikk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkek:

Forrás - A kép csak illusztráció, forrás: pixabay

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...