Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_palyazatok_abuildings.jpg 

Kockázati szakértők figyelmeztetnek, hogy a világ egyenesen egy globális katasztrófa felé halad. Prognózisuk szerint az egymásból következő krízishelyzetek száma tovább fog emelkedni, ráadásul a katasztrófakockázat csökkentésére irányuló erőfeszítések szánalmasan alulfinanszírozottak.

Sikertelennek minősítette a világ felkészülését a természeti katasztrófák „elképzelhetetlenül rossz" következményeire az ENSZ vezető katasztrófamegelőzési csoportja. Ahogy írják: az éghajlatváltozástkatasztrofális aszályok és árvizek, valamint humanitárius válságok követhetik a jövőben.

A The Guardian beszámolója szerint tavaly a földrengések, árvizek, hőhullámok és földcsuszamlások miatt 22 773 ember halt meg, 98,6 millió életét változtatták meg örökre az események, miközben 66,5 milliárd dolláros gazdasági kár keletkezett. A nemzetközi közösség mégis kevesebbet költ, mint az ilyen veszélyek esetén felmerülő kockázatok enyhítésére elkülönített támogatási költségvetés fél százaléka.

Robert Glasser, az ENSZ katasztrófakockázatok csökkentésével és megelőzésével foglalkozó főtitkára azt mondta, hogy a világ már most „elmaradásban van” a humanitárius vészhelyzetekre adott válaszával, és a dolgok várhatóan még rosszabbra fordulnak, amint az éghajlatváltozás miatt nő a nyomás.

Konfliktusok és új vírusok

„Ha látjuk azt a hatalmas mennyiségű, humanitárius szükségletekkel nem találkozó, elköltött pénzmennyiséget, akkor rájövünk, hogy a katasztrófakockázatok csökkentésének az az egyetlen módja, ha képesek leszünk kezelni a népességnövekedéssel és a klímaváltozással együtt járó, egyre gyakoribb és súlyosabb természeti katasztrófákat, miközben megpróbáljuk őket megelőzni” – hangsúlyozta Robert Glasser. „Látnunk kell, hogy ezek az ismétlődő hatások befolyással bírnak az élelmiszerbiztonságra, a kialakuló konfliktusokra és az olyan új vírusokra is, mint a most felbukkant Zika.

Hozzátette: hiba lenne, ha az éghajlatváltozás hatásait nem bontanák tényezőkre, különben az említett területeken élők sebezhetőbbek lennének, pedig már most is ők a leginkább védtelenek a természeti veszélyekkel szemben. Robert Glasser emellett több, egyszerre bekövetkező katasztrófa előfordulásának esélyét, azok számának emelkedését prognosztizálta.

Egymás után jönnek a krízisek

„Jóval magasabb annak a valószínűsége, hogy két ilyen jellegű esemény egyidejűleg bekövetkezik, mint annak, hogy csak egyetlen nagyobb természeti csapás történik” – hívta fel a figyelmet a veszélyre az ENSZ vezetője. „Hamarosan több példát is láthatunk majd az egymás után következő krízisekre, ahol egy esemény kivált egy másikat, amely kivált egy harmadikat, és így tovább.”

Glasser példaként rámutatott a szíriai helyzetre, ahol az évek óta elhúzódó szárazság tömeges népvándorláshoz vezetett. A civil lakosság a vidéki területekről megrohamozta a városokat, miközben az országban kitört a polgárháború. Hangsúlyozta: az bizonyos, hogy a konfliktus kirobbanásához korántsem csak a szárazság vezetett, ám egy ilyen mértékű aszály a világ bármely részén hasonlóan destabilizáló hatásokat okozhat. Hasonló precedensként Afrikát említi.

Szánalmas alulfinanszírozottság

„A most zajló folyamat elképzelhetetlenül súlyos. Sőt, ha nem foglalkozunk vele megfelelően, és nem teszünk valamit, akkor a helyzet tovább romlik” – emeli ki Glasser. „Azt hiszem, az országok vezetői egyre fogékonyabbak a téma iránt egyszerűen azért, mert tudják, hogy a katasztrófák nyilvánvalóan bekövetkeznek. A kérdés számomra az: tudunk-e cselekedni még azelőtt, hogy a költségek még tovább, az égig emelkednének? Ez az igazi kihívás.”

Glasser a következő hónapban megnyíló humanitárius isztambuli csúcsértekezlet előtt még arról is beszélt, hogy a nemzetközi katasztrófák kockázatának csökkentését szolgáló lépések „szánalmasan alulfinanszírozottak”.

Lebecsülik a veszélyeket

Az ENSZ adatai alapján 2014-ben a 135,2 milliárd dolláros globális támogatás költségvetésének mindössze 0,4 százalékát, körülbelül 540 millió dollárt költöttek a kockázatok csökkentésére. Az ENSZ ezt az összeget szeretné felemelni legalább 1 százalékig, és a szervezet ezt szorgalmazza majd az isztambuli találkozón is.

Robert Glasser közben arra is figyelmeztetett, hogy a kormányok világszerte lebecsülik a klímaváltozásból eredő veszélyeket. Szerinte azonban jóval költségesebb és nehézkesebb lesz kezelni a szélsőséges időjárás, illetve a nyomában járó aszályok, árvizek okozta gondokat, mint azt most a politikusok gondolják.

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás - A kép csak illusztráció, forrás: pixabay

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...