Napjainkban sok szó esik önfenntartó, önellátó falvakról, melyekről mintaprogramokat mutat be a média. Nem találunk rendszert a szóhasználatban, de az önfenntartást nem nagyon lehet komolyan venni tekintettel arra, hogy mekkora összegekkel támogatja az önkormányzatokat az állam. Pedig nem egy fórumon állami (kormányzati) célkitűzésként jelölik meg az önfenntartást.

Hogy a társadalom – legalábbis egy része - számára az önfenntartás/önellátás egyre inkább kívánatos fejlődési irány, jelzi például az is, hogy 2013 júliusában már kisebbfajta fesztivált is rendeztek Kosdon az „Önfenntartó Magyar Falvak Találkozója” címmel.

A médiában, az „új hullámból” egyébként leggyakrabban Rozsály, Túristvándi, Komlóska esetleg Mátraverebély jelenik meg önfenntartó/önellátó faluként, de Hernádszentandrás, ismertebb nevén Bioszentandrás is híres lett államilag támogatott biozöldség-termesztő, termék előállító mezőgazdasági programjáról.

Azok az önkormányzatok, amelyek 2013-ban jól hasznosították a Start Munkaprogram forrásait, mostanra bizonyos mértékben önellátásra is alkalmas termelő-képességre tettek szert. Ebből következően jó eséllyel megnövekedik azon falvak száma, akik önellátó falunak fogják tekinteni magukat…

A Start Munkaprogram mintatelepülésein jó eredményeket érnek el az önellátás vonatkozásában – ha csak a foglalkoztatást és a megtermelt értéket nézzük. Láthatjuk, hogy mindez nagyon messze áll az élőfalvak, ökofalvak eszmeiségétől, keletkezésétől és működésétől, de az ott élők számára talán nem kevésbé fontos…

Ináncs

Példának ezt a hernád-völgyi, közel 1300 lakosú települést választottuk. A térségében új munkahelyek nem keletkeznek, inkább az a tendencia, hogy a meglévők is leépülnek. A munkanélküliség drasztikus, a munkaképes korú lakosság 47%-ának nincsen munkája. A falu önkormányzatának más lehetősége nincs: kihasznál minden állam által kínált közfoglalkoztatási lehetőséget és igyekszik értelmes, értékteremtő munkalehetőséget biztosítani a munkanélküliek számára.

A falu mezőgazdasági projektje nem ebben a gazdasági évben, tehát nem a Start Munkaprogramban kezdődött, de annak részévé vált. 5 hektáros termőre fordult gyümölcsösük 10 éves, annak művelése, a gyümölcs leszedése és befőzése a település konyháján a „startos” dolgozók feladatai közé tartozik. Négy fóliasátruk közül kettő fűthető, amelyekben palántaneveléssel, primőrök termesztésével foglalkoznak. A fűthető sátrak bála-tüzelésű kazánnal üzemelnek, melyekhez a bálákat szintén saját maguk állítják elő, saját fölterületeiken. A fűtött fóliákban január-március hónapokban kezdődik a virág és egyéb palántanevelés.

A palántákat szabadföldi zöldségtermesztésben használják fel. Az itt kinevelt virágpalántákkal parkosítják a falu közterületeit, intézményeit. Szántóföldi kapás- és egyéb növénytermesztést is folytatnak a saját, és a Nemzeti Földalaptól igényelt, összesen 33 ha területen. A sertéstartást 30 darab növendék állattal indították, valamint 200 darab tojótyúkot számláló állományt állítottak be tojástermelésre. Az egykori óvodából kialakított tésztaüzemükben nőknek tudnak folyamatos munkát adni (ezt egyébként több száz településen átvették). A település konyhájára a közeli abaújszántói vágóhídon vágatják a felnevelt sertést. A megtermelt felesleget egy, a település központjában üzemeltetett szociális boltban árusítják.

De nem csak mezőgazdasági vonalon tevékenykednek: képesek fóliasátor vázak hajlítására, beton térkövek, vízelvezető idomok gyártására, saját gépjavító állomásuk, erőgépeik, művelő eszközeik vannak.

S bár ők nem biogazdálkodnak, mint a szomszédos Hernádszentandrás, elismerésre méltó az a szemlélet, ahogyan felépítették önellátó rendszerüket: a program elemei egymásra épülve adnak ki egy helyi élelmiszerláncot.

Láthatjuk tehát az önellátás a fogyasztói társadalom összeomlásához előre alkalmazkodó, elvi alapokon szerveződő öko- és élőfalvak, kis öko-közösségek számára az önellátás elvileg az élet minden területére kiterjed, nagyfokú autonómia igényével.

A piac „szabályozta” gazdaságban összeomlott létalapú, szegény helyi közösségek viszont csak jelentős pénzbeli állami segítséggel, támogatással képesek akár az élelmiszer önellátást részben megvalósítani. És bár a biomassza program ebbe az irányba mutat, az energetikai függetlenséget megvalósítani azonban – hiszen a nagy energiaellátó rendszerektől, fosszilis üzemanyagtól függ az önkormányzatok tevékenysége – még jó ideig nem lesz esélyes megvalósítani.

S végezetül, hadd mondjuk el annak, aki el akar indulni egy önellátó vidéki életúton, és nem szeretne egyedül belevágni: az „Önellátás? Vidéken? Találjunk egymásra!” zárt facebook csoporthoz csatlakozást kérve, akár társakra is lelhet ehhez a nagy döntést igénylő vállalkozáshoz.

Az önellátó települések témáját rengeteg internetes oldalon tárgyalják. Városok, városi közösségek is elindulhatnak a fenntarthatóság útján, az átalakuló városok mozgalmához csatlakozva.