Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

tanya-8.jpgA következő levél írója, összeszedte a tanyasi élet néhány negatívumát. A tisztánlátás kedvéért írta meg tapasztalatait, és mint írásából kiderül, vidéken sem egyszerű az élet. Könnyű mondani, hogy tanyán könnyebb, mint a nagyvárosban, mielőtt azonban a vidéki élet mellett döntünk, érdemes az összegyűjtött tapasztalatokat elolvasni.

30 éves vagyok, 3 éve költöztünk tanyára a párommal (a tanyát még a szüleim vették nyaralónak, a 80-as évek elején, amikor az volt a divat).

Nekünk is voltak utópisztikus elképzeléseink, hogy itt aztán egyszerű és olcsó lesz az élet, nincs közös költség, stb. stb. Nem adtuk fel teljesen a Budapesti életet, csak kiadtuk a lakást, ha mégis meggondolnánk magunkat. Nem minden úgy sikerült, ahogy gondoltuk, de kitartunk még mindig itt és változtatni sem akarunk. Nem messze kerültünk Budapesttől (40 km) és a legközelebbi város, ahonnan vonat indul, sincs messzebb, mint 10 km. Viszont hoztuk magunkkal a városi lét elvárásait, és úgy látom, hogy a tősgyökeres helyiek is próbálnak a maguk módján felzárkózni a kor elvárásaihoz (a tanyasoron mindenütt van villany, már nem budira járnak, a midig tv elhozta szórakozást, a mobilnet a világot is, viszont földet nem művel senki.) Ezt nem értettem meg addig, amíg bele nem kezdtem. Nekünk főleg erdőink vannak, de van egy 3000 m2-es kertföldünk is a ház mellett.   

Néhány tanyasi élettel kapcsolatos berögződések/valóság tapasztalatomat megosztanám, annak érdekében, hogy aki ezen gondolkozik, készüljön fel.

1. megtermel az ember magának mindent, ingyen

Adott a föld, amit meg kell művelni, de ha nem 10*10 méter adatott meg akkor már gép kell (még mielőtt valaki azt írná, hogy ásd fel, szívesen felajánlok neki egy darabot). Ásó van, derékkímélő teleszkópos, a gépbe üzemanyag, jellemzően gázolaj, ami nem olcsó, szükséges továbbá némi istálló vagy műtrágya, vetőmag, növényvédő szerek stb. Ezen kívül, nem árt a területet bekeríteni, részint a szakosodott humanoidok részint az út szélén vagy a TV-ben nagyon kedvesnek tűnő, de iszonyatpusztítást végezni képes erdei állatok miatt (a vadásztársaságok a tanyaterületeken nem fizetnek kártérítést ismereteim szerint). Tehát a kezdeti beruházás igény és pénztárca függően pár százezertől több milliós tételig terjed (a bérmunkát vállaló nagy traktorok ezeket a kis területek nem szeretik, nehezen fordulnak, vagy egyszerűen nem férnek be, ezért érdemes egy japán kistraktort venni).

A hasonlóan csapadék dús években, mint 2011 és 2012 nem árt öntözni se. Ehhez kell pár száz méter KPE cső, szórófejek, stb. (senki ne álmodjon abban, hogy majd húzza a vizet a gémeskútból, egyrészt rettenetesen fárasztó és nem hatékony, másrészt az ásott kutak vize (ha nem száradtak ki), nagyjából mindenre alkalmatlan. Tehát a vizet áram szívja, óránként szivattyú teljesítménytől függően 50-200 forintért és egy konyhakertet nem úgy kell öntözni, mint a füvet, hogy becsapatjuk, 30 perc átnedvesedik a 2 centi és mindenki örül. A szórónak 6-8 órát nem árt menni egy helyen, nappal nem lehet öntözni, marad az éjszaka+a hajnal (magyarul későn fekszel+korán kelsz). Akkor a szüretelésig tartó néhány hónap egyéb apró munkáit (kapálás stb. nem részletezném), tehát kertet művelni csak annak ajánlott, akinek van ideje és nincs mit csinálnia, vagy a megszállottaknak, mint mi, akik szeretnék tudni, hogy mit esznek és az érzés, hogy nem biztos, hogy „megérte”, csak kósza gondolat a fejükben (nem vésik be Excel táblába). Ha jó volt az évi termés nem árt egy hűtőláda sem.

2. nincs közös költség, olcsó a fűtés stb.

Közös költség valóban nincs, és ezzel együtt semmilyen szolgáltatás sem áll rendelkezésre, jó esetben van villany, ami nélkül valóban nem lehet ma már élni, tehát közvilágítás nélkül az udvaron nem árt égetni pár lámpát éjjel. Szerencsére ez már megoldható energiatakarékosan, de azért ez is költség. A víz a földből jön, villany húzza, villany melegíti, ezért tapasztalataim szerint legjobb a kád helyett zuhanykabin és a folyóvizes mosogatás helyett a mosogatógép.  A fűtés a legnagyobb probléma, a tanyák jellemzően egyedülálló épületek, hűlnek minden oldalról, nincs aszfalt és beton a környezetükben, ami hő csapdaként működne, ezért télen nagyon hideg van. Konkrétan: Budapesthez képest, az itteni hőmérséklet -10 fokot, Cegléd hőmérséklete -5 fok jelent. (Ezeket látjuk az időképen irányadónak).

Ha a hőmérséklet -20 fok alá süllyed, a szivattyúaknát külön fűteni kell villannyal, mert szétfagy minden. Lehet próbálkozni kályhás fűtéssel, ami látszólag olcsó, egyszerű, de sok fát fogyaszt, egyenlőtlenül meleg az épület és sok kosszal jár. Javaslom a kazános központit, főleg ha valaki eljár dolgozni. Ez esetben azt az ember megrakja és hazajövet talán még lesz parázs és legalább 20 fok a házban.

Nem beszéltem még arról, hogy ezzel a beruházással épületmérettől függően 10-20 mázsa fa (*2500-2700 Ft) megspórolható/év. De ha már a fa szóba került, a lustábbak megveszik felvágva, felhasogatva, leszállítva, a merészebbek pedig vesznek a helyi erdészettől és rönkben hazahozatják. Otthon aztán kézzel, vagy láncfűrésszel nekiesnek, vagy hívnak egy szalagfűrészest, aki felvágja a kívánt méretre. Utána persze még hasogatni kell, száraz helyre tenni stb. A szerencsésebbeknek van saját erdője, de ez esetben saját maguknak kell a fát kivágni, haza kell vontatni, fel kell vágni és hasogatni, szóval ez a módszer sem annyira egyszerű. Összességében 60-80 mázsa fával nem árt, ha fel van töltve a kamra, mert itt kint senki nem fog segíteni, és egy éjszaka alatt bizony nagyon könnyen meg is lehet fagyni.

3. majd járunk kerékpárral vagy gyalog

Persze, nyáron délelőtt és délután igen kellemes a biciklizés, de hóban, fagyban/esőben, szélben azért meglehetősen igénybe veszi az embert. Tehát, autóra mindenképpen szükség van, legalább egy olyanra, ami alkalmas arra, hogy az első boltig/bevásárló központig, orvosi rendelőig, vagy éppen a vasútig elvigyen (a helyi buszjárat ritka, lassú és drága). Nem árt egy garázs sem, ha csak nem akarunk 20 percig reggel jeget kaparni.

4. azt csinálok, amit akarok

Ez valóban így van, valószínűleg ez a legvonzóbb része az itteni létnek, megfizethetetlen az érzés, hogy ameddig a szem ellát minden a mienk, a szomszéd elég távol van, nem kell lakógyűlést összehívni, ha az ember szombat délelőtt kezd bele a lakás átrendezésébe, vagy csak áttesz pár képet. A házibuli sem jelent gondot hajnal 5-ig, de tisztában kell lenni vele, hogy mindennek ára van, így a szabadságnak is.

Meg lehetnénk elégedve a kerti WC-vel, vagy a lavórban fürdéssel, a hideg szobával, de ezen már túlhaladtak igényeink. Itt meg kell tanulni magadnak vizet szerelni, fát vágni, némi ács ismeret is kell, ha egy kamrát felhúznál, javítani pedig mindig kell valamit (lefagy, levered a talicskával stb.) ezért némi kőműves ismeret sem árt.

Ha van, érdeklődés szívesen megosztok konkrét tapasztalatokat (mi mibe fáj, mire kell számítani) annak érdekében, hogy a kiköltözés valóban öröm és boldogság, és ne nyomor és tengődés legyen. (Sajnos végignéztem néhány negatívan elsült kiköltözést környezetemben, éppen a felkészületlenség miatt). 

Amennyiben tetszett a cikkünk, illetve más hasonló híreket is szívesen olvasna, itt lájkolhatja oldalunkat!

Forrás: magyarno.com

Forrás: http://magyarno.com/mielott-vegleg-felszamoljuk-a-varosi-eletet-egy-tanyaert/

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...