Fenntartható fejlődés gyakorlati szemmel

b_700_700_16777215_00_images_originalphotos_1203_120310a1_ozone_kina.jpg

(Különösen ajánlott ez a cikk pedagógusok számára, akik pl. földrajz órán Kínával foglalkoznak. A szupernagyhatalom energiaéhes gazdaságának kritikájával az oktatási segédlet/energetika/Az emberi gazdaság a globalizáció tükrében – az (olajra) energiaéhes világ c. részben mi is foglalkozunk http://goo.gl/4taZJ. Kína azonban nemcsak nyersanyagra éhes, hanem mezőgazdasági termékekre is, melyről itt lehet bővebben olvasni. Oktatási segédlet/Élelmiszerválság/Éhínség http://goo.gl/HrqOj)

Az ázsiai ország egyre inkább beleszól a világpolitikai folyamatokba is, míg korábban csak a vádakra reagált. Salát Gergely, az ELTE Távol-Kelet Intézetének adjunktusa rámutat arra, hogy Kína mindig is jelentős hatalom volt, megerősödése nem új keletű. Az 1800-as évek elején például a GDP 30%-át adta. Ázsián belül pedig mindig meghatározó politikai erőként jött számításba, hozzá igazodott Korea, Japán és a délkelet-ázsiai államok is. Napjainkban Kína a kutatási tevékenységet tekintve a világ országainak rangsorában a 14. helyről a 2. helyre lépett. Jelentős valuta tartalékkal rendelkezik, sok országban jelen van befektetőként, Amerikában éppúgy, mint Afrikában és Dél-Amerikában. High Tech eszközök gyártásában már meghatározók a világon, így sok cég oda telepíti gyárait, pl. Európából a Nokia, ahogy elhangzik a műsorban.

A világgazdaság sárkánya azonban sok belső problémával küzd. Az OzoneNetwork hétfői Egyenlítő műsorának vendége, Szunomár Ágnes, az MTA Világgazdasági Intézetet munkatársa szerint, a tévhitekkel ellentétben nem kell tartanunk Kína túlnépesedésétől, mivel a népesség 2025-ös tetőzése után gyors csökkenésre számíthatunk. Kína lakossága viszont jelentősen öregszik, ez további problémákat jelent az elkövetkezendő 20-30 évben. Az a tévhit is megdőlt már, hogy a feltörekvő nagyhatalom csak gagyit gyártana. Kínában 500 millió ember internetezik, így helytelen információ az is, hogy ennyi ember hírekkel való ellátását valójában cenzúrázni lehetne.

A jövőben Kína lesz az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere. Közöttük baráti-stratégiai viszony alakult ki nemrégiben, a kínaiak viszont ma már az Uniót nem tekintik igazi nagyhatalomnak. Ezzel párhuzamosan Kína elveti azt a hatalmi egypólusúságot is, amit az Egyesült Államok képvisel.

A távol-keleti ország befolyása a fejlődő államokban mára már nagyobb, mint az Egyesült Államoknak. A növekvő kínai befolyás oka, hogy kevésbé támasztanak politikai elvárásokat, mint az amerikaiak, és bármikor hajlandóak a gazdasági együttműködésre. Gondoljunk csak a darfúri konfliktusra. Az ott tanúsított kínai politika miatt Kínát számos kritika érte.

A kínaiak a nagyhatalmakkal ellentétben mindig hibrid államformákat hoztak létre, amelyeknek titka, hogy csak azokat az elveket veszik át, amelyek számukra szimpatikusak, így létezik náluk egyszerre szocializmus és kapitalizmus.

Ne gondoljuk azonban, hogy Kína nagyhatalmi státusza ellenére minden országnak diktálni fog a közeljövőben. Az ország energiaigénye, vagy dollárban, euróban felhalmozott valutatartaléka arra sarkallja, hogy baráti együttműködésre törekedjen akár pl. az iszlám országokkal, akár Amerikával, vagy Európával.

Kiemelést érdemel, hogy az ázsiai ország sok olyan (zöld) technológiát vesz át az Uniótól, mely a fenntarthatósággal, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos.

Ha esetleg nem tudja megnézni az OzoneNetwork Televízió adását, megtekintheti a filmet a csatorna weboldalán: http://ozonenetwork.hu/ozonenetwork/o3/20120308-egyenlito-95-adas-kina-vilaghatalom.html

OzoneNetwork Televízió

www.utajovobe.eu honlapunk hírei rendszeresen megjelennek az OzoneNetwork Televízió hétköznap este 10-kor kezdődő, és másnap 9-kor ismétlődő Egyenlítő című műsorában.

 

Köszönjük

Hogy megosztod az oldal tartalmát mással is...